Mikroadományok? Honnan lettek százmilliói Magyar Péternek?

Amennyiben a valós piaci árakat tartjuk szem előtt, jóval több mint félmilliárd forintot is elkölthettek Magyar Péterék az elmúlt két hónap különböző kampányrendezvényeinek, tüntetéseinek a költségeire, miközben nem lehet tudni, hogy valójában kik állták a vakos számlákat. A végösszeg egyértelműen tovább emelkedik majd, hiszen még hátra van a Tisza Párt június 8-ra, a Hősök terére tervezett demonstrációja - írta a Origo. 

Magyar többször hivatkozott arra, hogy a költségeket tulajdonképpen mikroadományokból teremtik elő. A HVG-nek adott egyik interjúban a Tisza Párt alelnöke azt mondta: „Több tízmillió forint érkezett egyszerű magyar emberektől, több ezer embertől, és nem külföldről, nem dollár, és nem NER-es pénz.” 

Említésre méltó körülmény, hogy amint elindult a Talpra Magyarok Közössége, majd amikor Magyar átvette a Tisza Pártot, mindkét szervezetnek viharos gyorsasággal létrehozták a honlapját a támogatási lehetőséggel együtt. Banki átutalással és bankkártyás fizetéssel is lehet adakozni Magyaréknak. 

Korábban ugyanis az adatvédelmi tájékoztatójukban megjelent a Bajnai Gordon, volt baloldali miniszterelnök nevével fémjelzett DatAdat cégcsoport osztrák vállalata, az Estratos Digital GmbH mint adatkezelő, de néhány órával azután, hogy a Magyar Nemzetben megjelent a hír, leszedték a Talpra Magyarok oldaláról a cég nevét. Magyar azzal magyarázta a leleplezett datadatos kapcsolatot, hogy „valakitől kaptak” egy adatvédelmi tájékoztató mintát, és azt kitették a honlapjukra, mert nem akartak külön fizetni érte. 

A finanszírozásra visszatérve, továbbra sem tudni, hogy Magyar Péter honnan kapott olyan mértékű anyagi támogatást, amiből fedezni tudja a félmilliárd forintot is meghaladó kampánykiadásokat. 

Emlékezetes, hogy az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor 2022 augusztusában Márki-Zay Péter elszólta magát arról, hogy az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból, az Action for Democracy (A4D) nevű szervezettől. Ennek elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. 

Gurultak a dollárok

Ezután titkosszolgálati vizsgálat indult, amelynek eredményét a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolása címmel a Nemzeti Információs Központ (NIK) több részletben hozta nyilvánosságra. Kiderült, hogy több mint négymilliárd forint érkezett külföldről a baloldal kampányába, jórészt az A4D-tól, valamint a svájci Fondation Pluralisme alapítványtól. 

Az érintettek itt is mikroadományokról, sok ezer amerikai ember adakozásáról beszéltek, de ezt a verziót a később nyilvánosságra került információk, videók és egyéb nyilatkozatok romba döntötték. Egyértelművé vált, hogy a pénz döntő hányada Soros Györgytől származott. 

Lebukások

A már idézett NIK-jelentés tartalmazta azt is, hogy a baloldali előválasztáson Márki-Zay javára az utolsó pillanatban visszalépő Karácsony Gergely addigi kampányát a 2021-ben létrehozott 99 Mozgalom támogatta gyaníthatóan szintén külföldi pénzből. 

Főszerepben az „adománygyűjtő ládák”

Ráadásul itt is felbukkant Bajnaiék cégcsoportja, hiszen a NIK jelentése arra is kitért, hogy a 99 Mozgalom a DatAdattól mintegy 616 millió forint értékben rendelt szolgáltatást, ám a megrendelések több mint 90 százaléka Karácsony miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. 

Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött mikroadományokról beszélt, de az érintettek a mai napig nem osztották meg a nyilvánossággal a pénz forrását. Az ügyben feljelentést tett a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP. A bank belső vizsgálata ugyanis megállapította, hogy az adományládákba nem férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt. Kiderült az is, hogy a bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A pénzintézet által feltárt adatokból tehát arra lehet következtetni, hogy „mikroadományokról” szó sem lehetett. 

Súlyos bűncselekmények gyanúja

Mint köztudott, az ügyben költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt indult nyomozás. Tavaly novemberben Perjés Gábor otthonában, illetve Karácsony jogi főtanácsadója, Tordai Csaba – akit Bajnai Gordon ajánlott be Karácsonynál a Városházán – belvárosi ügyvédi irodájában is tartottak házkutatást. 

A NAV pénzügyi nyomozói később gyanúsítottként hallgatták ki Perjés Gábort a 99 Mozgalom ötszázmilliós „mikroadományaival” kapcsolatban.

Már 2019-ben is külföldről jött a kampánypénz 

A történet itt még nem ért véget. Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányát is külföldről finanszírozták, amelyre bizonyítékul szolgál az a dokumentumcsomag, amit feltehetően Karácsony közvetlen bizalmi köréből szivárogtattak ki a Mediaworks szerkesztőségéhez. A Magyar Nemzet ez alapján tényfeltáró cikket közölt, amelyből kiderült, egy eredetileg autókölcsönzéssel foglalkozó cég, a Bakony Rental Kft. a Bajnai-féle datadatos körhöz tartozó személyek egyik észtországi érdekeltségétől kapott tanácsadás címén 112 millió forintot. Ebből a pénzből szervezhette a főpolgármester-jelölti kampányt a Mindenki Budapestért (Mibu) egyesület.

A Bakony Rental Kft.-nek a mai napig egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Mravik Zsolt, jogi képviselője Torda Csaba, a székhelye pedig kettejük közös lakcímére van bejegyezve. 

Az ügylet technikai kivitelezése kísértetiesen hasonlított a fentiekben már említett 99 Mozgalom finanszírozási módjához. A pénzügyi machinációban Tordai, valamint Perjés Gábor vett részt. Pontosan úgy, mint a 99 Mozgalomnál megismert 2021–22-es adománygyűjtős botrányban. A 2019-es kampányban is Perjés Gábor fizetett be készpénzben több alkalommal tízmillió forintot megközelítő összegeket a Mibu bankszámlájára. A pénz „lepapírozását” pedig itt is adománygyűjtő dobozok szolgálták.