Magyar feltételek Ukrajna csatlakozási dokumentumában

Az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek este a Facebook közösségi oldalon.

Az elmúlt napokban, hetekben óriási vita zajlott Brüsszelben arról, hogy milyen feltételek mellett induljanak meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – emlékeztetett a miniszter.

„Mi mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az előfeltétele kell, hogy legyen bármi fajta tovább lépésnek. Néhány tagország hallani sem akart erről a feltételről, mi viszont világossá tettük, hogy ragaszkodunk a kisebbségek azon jogainak helyreállításához, melyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek” – emelte ki.

Éles viták után péntek este megállapodás született Brüsszelben: az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült.

„Most már tehát brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat” – szögezte le Szijjártó Péter.

A NATO brüsszeli védelmi miniszteri értekezletén megerősítést nyert, hogy Magyarország kimarad a szervezet ukrajnai szerepvállalásából – közölte a Facebook-oldalára feltöltött videóban a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy „Magyarország továbbra is elkötelezett, lojális és megbecsült szövetségese a NATO-nak”.

A miniszter szerint nagyon fontos, hogy a NATO megőrizze védelmi jellegét. Ezért is tartja kiemelt jelentőségűnek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár abban állapodtak meg, hogy Magyarország kimarad abból a szerepvállalásból, amelyet a NATO az ukrajnai háborúhoz kapcsolódóan akar 31 ország részvételével megtenni.

Magyarország sem pénzt, sem fegyvert, sem katonát nem ad ehhez az együttműködéshez, azonban nem is blokkolja azt

– hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kitér arra, hogy Magyarország tavaly már elérte, idén pedig fenntartja és a jövőben is fenntartani óhajtja a nemzeti költségvetés kétszázalékos szintjét a védelmi kiadásokra vonatkozóan. „Ezzel a NATO elit csoportjába tartozunk” – emelte ki.

Értékelése szerint Magyarország élen jár a NATO iránti elkötelezettség tekintetében, és ez a magyar emberek biztonságának a garanciája.

Elmondta, hogy

az ország a továbbiakban is magas létszámmal részt vesz a katonai szervezet több nemzetközi missziójában, légtérrendészeti feladatokat lát el a balti országokban és a szomszédos országokban, valamint NATO-hadosztályparancsnokság is működik Magyarország területén.

A miniszter közölte azt is, hogy az értekezletén jelen volt az ukrán védelmi miniszter, akinek felhívta a figyelmét arra, hogy a magyar kisebbség aktívan részt vesz a háborúban. Úgy fogalmazott, hogy közülük „többen a legmagasabb, legnagyobb áldozatot is meghozták, életüket adták Ukrajnáért.”

Ezért joggal várható el, hogy az ukrajnai magyar kisebbség minden korábban megszerzett jogát „megkaphassa” – tette hozzá.

A szövetséges országok megállapodtak, hogy tervet készítenek, amely meghatározza, hogy a NATO miként fogja irányítani az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség és katonai kiképzés (NSATU) koordinálását, ez lehetővé teszi, hogy a júliusi washingtoni csúcson a tagállamok vezetői elindítsák ezt a programot – jelentette be Jens Stoltenberg pénteken Brüsszelben.

A NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a főtitkár kifejtette: a koordinációs és kiképzési központot a németországi Wiesbaden amerikai katonai bázisán hozzák létre, és magas rangú tábornokok irányítják majd, akik az európai szövetségesek legfelsőbb parancsnokának tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A projektbe várhatóan közel 700 NATO- és partnerországbeli személyt vonnak majd be.

A NATO felügyeli az ukrán fegyveres erők kiképzését a szövetséges országokban található kiképzőlétesítményekben, támogatja Kijevet az adományok tervezésével és koordinálásával; irányítja a felszerelések átadását és javítását, támogatást nyújt Ukrajna fegyveres erőinek hosszú távú fejlesztéséhez – tette hozzá.

„Ezek az erőfeszítések nem teszik a NATO-t a konfliktus részesévé, de fokozzák Ukrajnának nyújtott támogatásunkat az önvédelemhez való jogának fenntartásában”

– húzta alá.

Elmondta továbbá, hogy a miniszterek megvitatták az Oroszország által a szövetségesek ellen elkövetett ellenséges cselekmények számának megnövekedését.

„Az elmúlt hetekben megnövekedett szabotázsakciókat, kibertámadásokat, a migráció eszközként való felhasználását és más ellenséges cselekményeket tapasztaltunk Oroszország részéről. Nyugodtan és megfontoltan fogunk reagálni az orosz provokációkra, ugyanakkor fel fogjuk hívni a figyelmet Oroszország tetteire, és költségeket fogunk felszámolni” – jelentette ki.

Mint mondta,

a találkozón megállapodás jött létre a fokozott hírszerzési információcseréről, a kritikus infrastruktúrák fokozott védelméről, az orosz ügynökökkel szembeni további korlátozásokról.

Hozzátette, hogy a tavalyi vilniusi csúcstalálkozó megállapodásainak értelmében a NATO jelentősen növelte elrettentő kapacitásait: mintegy félmillió katona áll a szövetség területén magas fokú készenlétben, megduplázódott a keleti szárnyon állomásozó harccsoportok száma is, és idén Steadfast Defender 24 gyakorlat keretében mintegy 90 ezer katonát mozgósítottak.

A következő öt évben például a NATO-szövetségesek Európa-szerte és Kanadában több ezer légvédelmi és tüzérségi rendszer, 850 modern repülőgép, főként 5. generációs F-35-ösök, valamint számos nagy teljesítményű képesség beszerzését tervezik – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a júliusi csúcstalálkozón a szövetségesek várhatóan jóváhagyják az új védelmiipari kötelezettségvállalást, amely az ipar számára fenntartható keresletet biztosít.

A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási javaslata, miszerint Oroszország kivonul Ukrajnából, ha Kijev feladja az oroszok által megszállt területeket, és lemond a NATO-tagságról, nem békekezdeményezés, nem is „jóhiszemű ajánlat” és még több agresszióhoz vezet majd.

„Ez nem békejavaslat. Ez egy még több agresszióra, több megszállásra irányuló javaslat, és bizonyos értelemben azt mutatja, hogy Oroszország célja valóban Ukrajna kontroll alatt tartása”

– mondta.

Lloyd Austin amerikai védelmi államtitkár a pénteki sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban kijelentette: „Putyin nincs abban a helyzetben, hogy megszabja Ukrajnának, mit kell tennie a béke érdekében”.

„Ez pontosan az a fajta viselkedés, amelyről nem akarunk hallani” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a NATO-Ukrajna partnerséget továbbra is mélyíteni kell, és a washingtoni csúcstalálkozó lépéseket tesz majd az Ukrajna esetleges tagsága felé vezető híd megteremtése érdekében.

„Az Egyesült Államok, szövetségeseink és partnereink hosszú távon Ukrajna mellett fognak állni”

– erősítette meg.

Hozzátette, hogy az amerikai kormány elkötelezettsége a kollektív védelem mellett továbbra is „sziklaszilárd”.

Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy a putyini háború nem a NATO-bővítés következménye, hanem oka annak, ami azt eredményezte, hogy Svédország és Finnország csatlakozásával a szövetség megtorlóbb és ütőképesebb, mint valaha volt.

Szerinte képességei fejlesztése terén a NATO legutóbbi években hatalmas előre lépéseket tett, de továbbra is nagyon fontos az, hogy minden szövetséges állam teljesítse azt a közös kötelezettségvállalást, hogy a GDP-je legalább 2 százalékát védelemre költse. „Most a védelmiipari bázisainkba is be kell fektetnünk a kritikus lőszerek szabványosítása és a NATO együttműködés javítása érdekében” – tette hozzá.