Elfogatóparancs a korábbi orosz védelmi miniszter ellen

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, valamint Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke ellen az ukrajnai háború során 2022. október 10. és 2023. március 9. között elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények miatt.

A hágai székhelyű bíróság közleménye szerint az elfogatóparancs kiadását az indokolta, hogy Sojgu, aki a vizsgált időszakban Oroszország védelmi minisztere volt, és Geraszimov, aki akkor a védelmi miniszter helyetteseként szolgált, feltételezhetően felelős polgári objektumok elleni támadások elrendelésével elkövetett háborús bűncselekményért, a polgári lakosságnak vagy polgári objektumokban okozott károkért, valamint emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért.

Alapos okkal feltételezhető, hogy a két érintett büntetőjogi felelősséget visel a fent említett bűncselekményekért,

mivel saját maguk, illetve közösen, vagy másokon keresztül követték el, vagy rendelték el a bűncselekményeket – írták.

Alapos okkal feltételezhető továbbá, hogy a két gyanúsítottat felelősség terheli az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen legalább 2022. október 10. és 2023. március 9. között végrehajtott rakétacsapásokért.

Az állítólagos támadások polgári objektumok ellen irányultak, és azon létesítmények esetében, amelyek az adott időpontban katonai célpontnak minősülhettek, a várható járulékos polgári veszteségek és károk egyértelműen túlzottak voltak a várt katonai előnyhöz képest.

A bíróság megjegyezte, a nemzetközi humanitárius jog egyik alapvető célkitűzése a polgári lakosság védelme a fegyveres konfliktusokban.

A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével gyanúsított Sojgu és Geraszimov cselekedetei tehát a polgári lakosság elleni cselekmények többszörös elkövetésével járó magatartásnak minősülnek – szögezték le.

Alapos okkal feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szándékosan okoztak szenvedést vagy súlyos testi, illetve mentális vagy fizikai sérüléseket a polgári lakosságnak. Ezért büntetőjogi felelősséget viselnek emberiesség elleni bűncselekményért – tette hozzá indoklásában a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Hatból négy frontszakaszon előre nyomult az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben három ukrán ellenrohamot vert vissza a donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két haditechnika- és egy lőszerraktárt, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvető négy rakétáját, továbbá 79 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Rosztov megye légterében lelőttek egy Ukrajnában felbocsátott léggömböt.

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője kedden bejelentette: Moszkva bizonyítani tudja, hogy az ukrán hadifoglyokat fogolycserére szállító orosz IL-76-os repülőgépet Belgorod közelében január 24-én amerikai Patriot rakétarendszerrel az ukrán hadsereg lőtte le. Közölte, hogy a gép lezuhanásának helyszínén testrészeket és két Patriot irányított légvédelmi rakéta részeit találták meg.

Az első rakéta robbanótöltete a szóvivő beszámolója szerint mintegy négyezer méteres magasságban, a pilótafülke előtt, felülről, bal oldalon lépett működésbe. A második rakéta nem érte el a célt, és megsemmisítette magát.

Petrenko szerint a nyomozás most a „terrorcselekményért” felelős konkrét személyek azonosítására összpontosít.

Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka kedden videón közölt sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a nyugati országok továbbra is szállítanak Ukrajnába „piszkos bomba” előállítására alkalmas radiokémiai anyagokat, amelyeket később „idegen zászló alatt” lehet majd felhasználni.

A tábornok szerint a fő szállítási útvonalak Lengyelországon és Románián keresztül vezetnek, a logisztikai és pénzügyi kérdéseket pedig Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője személyesen felügyeli.

Egy idős nő meghalt, többen megsérültek, miután hajnalban ukrán dróntámadás érte az oroszországi Belgorodot. A megye kormányzója szerint számos épületben és gépkocsiban is kárt tett a támadás. Közben több ukrán várost is orosz légicsapás ért. A Donyeck megyei Pokrovszkban legkevesebb öten meghaltak, negyvenen pedig megsérültek, miután két orosz rakéta csapódott be a városban. A fronton közben az ukrán katonák az emberhiányra panaszkodnak. A kijevi hadvezetés az elmúlt hónapokban kénytelen volt Harkiv megyébe átcsoportosítani erőit az ott elindított orosz offenzíva miatt.

Meghalt a fiam – panaszolta egy ukrán férfi, majd körbesétálta azt az autóroncsot, amiben állítása szerint a fia ült, amikor hétfőn orosz rakétatámadás érte Pokrovszk városát. Az itt élők beszámolói szerint a Donyeck megyei települést fél óra különbséggel két légicsapás is érte.

„Az első rakéta becsapódása után olyan sokkos állapotba kerültünk, hogy nem mentünk az óvóhelyre. Itt ültünk teljesen döbbenten, aztán jött a második robbanás” – mondta egy nő, akinek az udvarán házméretű krátert hagyott az egyik becsapódó rakéta. Az ukrán rendőrség szerint a légicsapásnak halálos áldozatai vannak, és negyvennél is több sérült. Pokrovszk a frontvonaltól mindössze 24 kilométerre található. Az itt élők arról beszéltek, hogy a két év háború romhalmazzá változtatta a városukat.

„Pokrovszknak vége. Az iskolák, a kollégium, a pékség, mind megsemmisült. Eddig egyedül csak a mi szomszédságunkat nem érte találat” – mondta egy férfi.

A fronton közben az ukrán katonák az emberhiányra panaszkodnak. A kijevi hadvezetés az elmúlt hónapokban kénytelen volt Harkiv megyébe átcsoportosítani erőit az ott elindított orosz offenzíva miatt.

„Túl kevesen vagyunk, feleannyian, mint amennyien kellene lennünk” – panaszolta egy ukrán katona.

A nyugati fegyvertámogatásnak köszönhetően hadianyagból viszont nincs hiány, és az ukránok ezt kihasználva rendszeres légicsapást indítanak az orosz területek ellen. Kedd hajnalban Belgorodban egy idős nő meghalt, többen pedig megsérültek, miután ukrán dróntámadás érte az orosz megyeszékhelyet.

Az ukrán elnök nem sokkal korábban kitüntette a titkosszolgálat dolgozóit, amiért eredményesen derítik fel az oroszországi célpontokat.

„Ukrajna hálával tartozik nektek, amiért akadályozzátok az orosz hadi gépezet működését. Már több mint harminc olajfinomítóra és olajtározóra sikerült csapást mérnetek Oroszország területén” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az egyik legutóbbi ukrán légitámadás az orosz ellenőrzés alatt álló Szevasztopolt érte. A Krím félsziget központját ennek ellenére a hét elején ellepték a turisták.

„Azt mondják, ha félsz a farkastól, akkor ne menj az erdőbe. Mi mégis idejöttünk, és a tengerparton fogunk pihenni. Reméljük, minden rendben lesz. Persze az emberek mindig azt gondolják, hogy úgyse velük történik meg a baj. Amikor elindultunk, eszünkbe se jutott, hogy majd ijesztő lesz itt lenni” – mondta egy nő.

A Szevasztopolt ért vasárnapi rakétatámadáshoz az ukránok amerikai gyártmányú ATACMS típusú rakétákat használtak. Az incidensben két gyermek meghalt.