A Fidesz egy országgyűlési választáson kétharmaddal nyert volna

Egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna a Fidesz–KDNP az EP-választáson vasárnap elért 44,61 százalékos eredménnyel – derült ki a Nézőpont Intézet elemzéséből. A többi párt közül – mint írták – 

Mint írták, a modellszámításuk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, s abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették. Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna. 

Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazataik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (tíz mandátum, a mandátumok öt százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (nyolc mandátum, a mandátumok négy százaléka).

„Ezenfelül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján egy nemzetiségi mandátummal számoltunk, mellyel ha nem számítanánk a becslésünkben, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére. 

– hangsúlyozták.

2014-ben az országgyűlési választásokon egyébként hasonló szavazatszámmal és hasonló listás eredménnyel valóban kétharmadot szerzett a Fidesz–KDNP, ez is erősítheti a Nézőpont meglátásait.