Orbán Viktor: Minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz

Minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz, minden héten történik valami, ami a háborúba való sodródás, belépés irányába mutat – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország című műsorában.

A sorkatonaság visszavezetése minden nemzet saját ügye, ezt nem egy egységes, „birodalmi, brüsszeli, európai uniós hadseregben” kellene megtenni, mert akkor „más döntene a magyarok véréről” és ez elfogadhatatlan – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor az európai uniós tervekről elmondta,

az Európai Néppárt német vezetője például olyan összefüggésben is beszél a sorkatonaság visszaállításáról, mintha azt egy egységes európai uniós hadseregben kellene megtenni, de ez azt jelentené, hogy „a saját fiataljaink sorsa feletti rendelkezés kikerülne a nemzeti hatáskörből”, veszítene az ország a szuverenitásából.

Aláhúzta, Magyarországon nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése, de napirenden van rengeteg katonai tanulmány, képzés, honvédelmi ismeretek bevezetése a középiskolába. Számos dolgot csinálunk, amely az egész országot, a teljes magyar társadalmat képessé teszi az önvédelemre sorkatonaság nélkül – fogalmazott.

Felidézte, harminc évvel ezelőtt azért szüntették meg a sorkatonaságot, mert sikerült Európában békét teremteni, véget ért a hidegháború, az oroszokat, a Szovjetuniót sikerült visszatolni Közép-Európából, a NATO-nak pedig lényegében nem volt rivális katonai ereje a földgolyón.

Ezért nem volt szükséges az az állandó készenlét, a fiatal nemzedékek folyamatos hadviselésre történő nevelése, ami a sorkatonaságon keresztül valósult meg, az országokat meg lehet védeni profi hadsereggel is – fejtette ki.

A miniszterelnök a hivatásos katonákról elmondta, ők „a társadalom legjobb része”, ők a legelkötelezettebbek, a legkomolyabban vehetők, a legsúlyosabb esküt tevők a magyar társadalomban, akik azt mondják, hogy hajlandók a haza védelme érdekében történő készenlétért másképpen élni, mint a kényelmes civilek.

Hozzátette: ehhez tartozik egy nagyon erős fizikai megterheléssel járó életmód, a fegyverbarátság, a bajtársiasság, a becsületesség, az alázat, a hazáért való önfeláldozás képessége.

Orbán Viktor szerint most, hogy újra háború van Európában, egy nagy kérdőjel került a koncepció mögé.

Elmondta, az alázat, a fegyelem, az önvédelem, az önfeláldozásra való képesség, a bajtársiasság, a csapatban való együtt dolgozás olyan értékek, amelyek a hivatásos katonákon túl is meg kellene, hogy jelenjenek, de ehhez nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot.

Léteznek tartalékos képzési programok, léteznek katonai középiskolák, olyan nyári programok, ahol a fegyverviseléshez, az önvédelemhez, a becsülethez, a hazaszeretethez közelebb tudják vinni a fiatalokat sorkatonaság nélkül is – mutatott rá.

Orbán Viktor azt mondta, ezért Magyarország még nem érzi úgy, hogy a sorkatonaság visszaállítása lenne az egyetlen mód, ahogy reagálhatna a mostani háborúra.

Úgy értékelt: minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz, minden héten történik valami, ami a háborúba való sodródás, belépés irányába mutat. Példaként hozta, tárgyalások zajlanak arról, hogy francia kiképzőtisztek mehetnek Ukrajnába. Ennél még aggasztóbb eseménynek nevezte, hogy egyre többen mondják, köztük a NATO-főtitkár is, hogy a nyugati országok által Ukrajnának adott fegyvereket nemcsak önvédelemre használhatják az ukránok, hanem arra is, hogy támadják velük az oroszokat.

Szerinte egy nagy vita bontakozik majd ki arról, hogy ezek a fegyverek mennyiben tekinthetők ukránnak, és az oroszok már be is jelentették: olybá tekintik, hogy a „NATO keze benne van” az Oroszország területén az ukránok által okozott fegyveres kártételekben. A NATO nélkül nem tudná Ukrajna lőni Oroszország területeit, most meg tudja, tehát valahogy a bevonódásnak egy újabb lépését tettük meg – összegzett.

Emlékeztetett: az oroszok bejelentették, hogy addig fognak előremenni Ukrajnában, amíg létre nem jön egy olyan terület, amin már nem tudnak úgy átlőni az ukránok, hogy nem a megszállt, hanem a régi orosz területekben okozzanak kárt.

„Tehát van egy kockázat, ezt pontosan látnunk kell, hogy ha abban támogatjuk Ukrajnát, hogy Oroszország területét is lője, azzal közelebb hozzuk magunkhoz, közelebb hozhatjuk magunkhoz az oroszokat”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, a háborúba való belesodródás nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem három fázisa van: a beszéd, az előkészületek és utána a pusztítás.

A beszéden már túl vagyunk, amit most elemzünk, az már az előkészületek kérdése, ez azt jelenti, hogy „centiméterekre vagyunk” a tényleges pusztítástól – mondta.

Orbán Viktor úgy vélte: a nyugat-európai országok meg akarják nyerni a háborút, le akarják győzni Oroszországot, és a veszélyérzetüket a fizikai távolság tartja alacsonyabb szinten. Hozzátette: az európai nagy államok messzebb vannak Oroszországtól, úgy gondolkodnak, hogy köztük és az oroszok között van Ukrajna, mint pufferzóna, és Közép-Európa is. „Régen is így volt, nem? Erre használtak bennünket” – jegyezte meg.

Kitért arra: minden egyes európai uniós csúcstalálkozón nő a rá nehezedő nyomás, és úgy érzi, hogy ennek még nincs vége. Ellent kell állni – jelentette ki. Hozzátette, a kérdés az, hogy „van-e mögöttünk egy ország”, hogy egységes-e Magyarország a béke ügyében, „kiállunk-e a béke mellett”, és „ki merjük-e mondani, hogy mi nem vagyunk hajlandóak meghalni Ukrajnáért”.

A béke melletti erős érv – hangsúlyozta – hogy a NATO egy védelmi szövetség, amelyet azért hoztak létre és amelyhez Magyarország azért csatlakozott, hogy biztosítva legyen a tagállamok védelme, és nem arra, hogy beavatkozzunk egy a NATO területén kívüli fegyveres konfliktusba világháborús veszélyt teremtve.

Abszurdnak nevezte, hogy a NATO ahelyett, hogy megvédené a tagállamait, belerángatja azokat egy világégésbe. Ez olyan – tette hozzá, mintha egy tűzoltó lángszóróval menne tüzet oltani.

Orbán Viktor a szombati békemenetről szólva kijelentette: a menet legfontosabb célja világossá tenni, hogy most már tényleg a háború és a béke között egyensúlyozunk. Kiemelte: a legfontosabb, hogy noha sokan állítják – különösen Nyugat-Európában és az általuk fizetett baloldalon -, hogy nincs közvetlen háborús veszély, ki kell mondani, hogy „igenis van”.

A háborús veszélyről pedig azok tudnak nyilatkozni, akik a leginkább fenyegetve érzik magukat, vagyis az emberek, a nép

– tette hozzá.

A második dolog, amit világossá kell tennünk, hogy a magyarokban erős a békevágy, és „mi nem hisszük azt, hogy Európa kibírna még egy háborút” – fogalmazott.

Kitért arra is: az európai parlamenti választások előtt egy héttel a békemenet emlékeztethet bennünket arra, hogy mégiscsak az Európai Uniót alapító atyáknak volt igazuk, akik abból indultak ki, hogy Európa nem bír ki még egy háborút. Az Európai Unió tehát egy békeprojekt, a háború ellen hozták létre, ehhez képest most „maga az Európai Unió megy elől és visz bele bennünket a háborúba”.

Azt is világossá kell tenni – folytatta, hogy mi nem azért léptünk be az Európai Unióba, hogy utána közösen viseljünk háborút, hogy 100 milliárd eurónyi pénzt öntsünk a háborúba, hiszen a háború egy olyan szörny, amit állandóan etetni kell, és a miniszterelnök meglátása szerint az amerikai demokrata kormányzat és az Európai Unió vezetői készek is arra, hogy etessék.

Neki kell szegezni az európai vezetőknek a kérdést, hogy ha minden pénzünket Ukrajnában fogjuk elkölteni, hogy fogjuk újraindítani az európai gazdaságot.

Az európai parlamenti választás épp arról szól, hogy világossá tegyük az európai vezetők számára, hogy demokrácia van, és az egyre növekvő békepárti Európa hangját nem lehet figyelmen kívül hagyni – értékelt, hozzátéve, nemcsak a magyarok hangjáról van szó, van még néhány ország amelyik a béke oldalára állt.

Rá kell szorítani a vezetőket arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak, „a háborúpárti politikusokat el kell zavarni”; ennek az eszköze a demokráciában a választás – hangsúlyozta. Ma Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett – jelentette ki, azt hangsúlyozva, aki az ukrajnai háborút a harctéren akarja megnyerni, „az háborúra ítéli magát és világháborút kockáztat”.

Vegyük vissza a kezdeményezést, legyen tűzszünet és kezdődjenek tárgyalások, még mielőtt egy nagy európai háború kellős közepén találjuk magunkat – sürgetett a miniszterelnök. Hangsúlyozta azt is: a történelembe visszatekintve azt látjuk, hogy minden háború első szakaszában indulat uralkodik a békepártiakkal szemben, akiket erőteljes morális nyomás alá helyeztek.

Hozzátette:

a háborúpártiak, akik azt bizonygatták, hogy nincs más erkölcsileg helyes megoldása a helyzetnek, mint a háború, azt mondták, aki a béke oldalán áll, az valójában erkölcsileg helytelen álláspontot képvisel.

Ahogy telt az idő, és kiderült, hogy a háború nem megoldás azokra a konfliktusokra, amelyek az európai nemzetek között létrejöttek, úgy tolódott el a háborúpártiak álláspontja a békepártiak irányába – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, „meg kellene spórolnunk” azokat az éveket, amelyek korábban világháborús pusztítással teltek.

A miniszterelnök annak a véleményének adott hangot: lehet, hogy utólag a 2024-es évre úgy tekintünk majd vissza, mint 1914-re vagy 1939-re, olyan esztendőként „amikor a nagy baj elkezdődött, amikor az előkészületekből létrejött az összeurópai bevonódást eredményező kontinensnyi konfliktus”.

Ezt el lehet kerülni. Egyáltalán nem igaz, hogy minden háború meg van írva a csillagokban. Minden háború vezetői döntések következménye, és ha a vezetők észnél vannak, nem lesz háború – hangsúlyozta Orbán Viktor.