Négy hónap alatt 111 ezer ukrán katona esett el

Több mint 111 ezer embert és a 21 ezer haditechnikai eszközt veszített az ukrán hadsereg az év eleje óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy pénteki parancsnoki telekonferencián.

A miniszter szerint az Egyesült Államok és szövetségesei megkövetelik Ukrajnától, hogy mindenáron tartóztassa fel az orosz offenzívát, aminek következtében Kijev emberveszteségei áprilisban elérték a napi ezer katonát.

Beszámolója szerint az orosz fegyveres erők folytatják az ukrán erődítményrendszer feltörését a harci érintkezési vonal teljes hosszában, az ukránok pedig egyes szakaszokon megpróbálják megvetni a lábukat, de kénytelenek az állásaikat feladni és visszavonulni.

Sojgu közölte, hogy idén 547 négyzetkilométernyi terület került orosz ellenőrzés alá, és az elmúlt két hét során az orosz erők „felszabadították” Novobahmutivka, Szemenivka és Berdicsi települést a donyecki régióban.

Rámutatott, hogy a „kijevi rezsim” a tartalékok feltöltése érdekében szigorította a mozgósítást, „erőszakkal küldi a vágóhídra” a „harcolni nem akaró” ukránokat, hogy „megszolgálja” a további pénzügyi és katonai segítséget „nyugati gazdáitól”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban május 1-jén kiállítás nyílt zsákmányolt fegyverekből és hadfelszerelésből. Azt mondta, hogy az ott közszemére kitett amerikai Abrams és Bradley, német Leopard és Marder, valamint más páncélozott járműveket és harci eszközöket már az első napon több mint 83 ezer ember nézte meg.

A náci Németország felett aratott győzelem 79. évfordulójára kitérve elmondta, hogy ebből az alkalomból a 7 hős városban és 18 olyan településen fognak katonai parádét tartani,

amelyek katonai körzetközpontok, illetve ahol flotta- vagy általános hadseregparancsnokság működik. Közölte, hogy a díszszemléken összesen mintegy 150 ezer ember, valamint 2500 fegyver és haditechnikai eszköz vesz majd részt.

A szervezők korábban, biztonsági okokra hivatkozva bejelentették, hogy idén elmaradnak a háborúkban részt vett felmenőkről megemlékező, hagyományos „Halhatatlan Ezred”-tömegfelvonulások.

Az európaiaknak szárazföldi csapatokat kell küldeniük az ukrán háborús zónába, erről a francia elnök beszélt egy lapinterjúban. Emmanuel Macron azt mondta: Oroszország nem győzhet Ukrajnában. Közben a brit külügyminiszter Kijevben járt és éveken át tartó támogatást ígért. Azt mondta: az sem gond, ha a brit fegyvereket az ukránok orosz területen vetik be. A lengyelek is fokozták a háborús pszichózist, szerintük ugyanis a háborúnak nincs diplomáciai megoldása. Szakértők szerint egyre közelebb lehet Európa a nukleáris háborúhoz.

Ha nem vállalunk katonai konfliktust Oroszországgal, akkor Moszkva megtámadhatja a lengyeleket és a litvánokat, ezért nem zárok ki semmit – nyilatkozta a The Economistnak Emmanuel Macron, melyről a Mandiner számolt be.

A francia elnök megerősítette: kitart a nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről szóló korábbi kijelentései mellett.

A harmadik világháború kitörésével fenyegető francia nyilatkozatra válaszul a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov figyelmeztette Emmanuel Macront: az ilyen kijelentéseknek komoly következményei lehetnek.

„Ez egy nagyon fontos és nagyon veszélyes kijelentés. Franciaország, amelyet a francia államfő képvisel, továbbra is folyamatosan arról beszél, hogy esetleg közvetlenül is részt vesz a helyszínen az Ukrajna körüli konfliktusban. Ez egy nagyon veszélyes tendencia” – fogalmazott a Dmitrij Peszkov.

A mostani már a sokadik Emmanuel Macron háborúpárti kijelentéseinek sorában. A francia elnök február óta beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, nemrég pedig már a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.

Nemrég a NATO-főtitkár is beállt a háborúpárti európai vezetők sorába.

Jens Stoltenberg a hét elején felszólította a szövetség tagjait, hogy a saját érdekeiket is rendeljék alá Kijev igényeinek.

„Ha azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott a NATO főtitkára, aki a fegyverszállítások fokozását is kérte.

Kedden aztán azt a javaslatot is megkapták a NATO tagjai, amely arról szólt, hogy a szövetség még 100 milliárd dollárt akar belepumpálni az ukrajnai háborúba. Szijjártó Péter külügyminiszter erről azt mondta:

a NATO öles léptekkel halad a vörös vonalak átlépése felé, amiben Magyarország nem hajlandó részt venni.

„Továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből. Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításokból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a 100 milliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Századvég tanácsadója szerint a vezető nyugati politikusok egyre többet beszélnek a nukleáris fegyverekről, pedig Moszkva korábban nem fenyegetett ezzel.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint beszédes, hogy az Egyesült Államok több európai országba is telepített atomtölteteket, majd provokációval vádolta Oroszországot, amikor Moszkva ugyanezt tette Fehéroroszországban.

„Az Orosz Föderáció ebben a kérdésben most, ami az atomháborút illeti, visszaüt. Először nem ők vetették föl – ez azt hiszem időbelileg tényszerű –, az esetleges nukleáris háború lehetőségét” – mondta az alkotmányjogász.

Szakértők úgy látják: az egyre fokozódó háborús helyzetben csak az amerikai és az európai uniós választások hozhatnak változást.

Elhúzódó háborúra készül a brit kormány Ukrajnában. A brit külügyminiszter kijevi látogatásán hangsúlyozta, hogy nemcsak idén, hanem jövőre, sőt az azt követő években is készek több mint ezermilliárd forintnak megfelelő katonai támogatást adni. David Cameron arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyság nem ellenzi az általuk szállított fegyverek bevetését orosz területen. Közben Moszkva ismét nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be.

Hatalmas krátert hagyott maga után egy lövedék Harkiv elővárosában. Ukrán jelentések szerint csütörtökön az orosz határ közelében fekvő településen több irányított bomba is becsapódott. Találat ért egy telephelyet, a robbanás erejétől pedig egy közeli edzőterem ablakai kitörtek.

„Nyolc gyerek vett részt az edzésen a támadás idején. A légvédelmi sziréna nem szólt, éppen kint voltam, így teljesen biztos vagyok benne. Azt viszont hallottam, hogy egy rakéta süvít a levegőben. A sporttelep mögött csapódott be. Kitörte az ablakokat, és mivel a teremben a gyerekek mezítláb járnak, a szilánkok megvágták a kezüket és a lábukat” – mondta az edzőterem vezetője.

Nagy erőkkel dolgoznak a helyreállításon egy ukrán hőerőműben is, amelyet az elmúlt hetekben többször ért légicsapás. A munka azonban lassan halad, mert a szovjet gyártmányú eszközöket nehéz javítani és pótolni.

„A kár elég komoly. Létesítményünk gyakorlatilag a termelőkapacitás 70 százalékát elveszítette. A megmaradt kapacitással továbbra is teljesítjük a lakosság villamosenergia-, víz- és hőellátásával kapcsolatos kötelezettségeinket” – nyilatkozta egy munkás.

Több mint 16 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja az Egyesült Királyság Ukrajna energetikai infrastruktúráját – jelentette be a brit külügyminiszter csütörtöki kijevi látogatásán. David Cameron ukrán kollégájával és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott, és többször megerősítette, hogy a londoni vezetés kész évente hárommilliárd fontos, vagyis

ezermilliárd forintot meghaladó összegű katonai támogatást nyújtani Ukrajnának.

„Ez a hárommilliárd font nemcsak erre az évre jut, hanem a jövő évre és az azt követőre is, ameddig szükségük van rá. Mi voltunk az elsők a fegyverszállításban, a kiképzésekben és a biztonsági megállapodás megkötésében. Most pedig mi jelentettünk be először a többéves támogatási csomagot, példát mutatva más országoknak is” – fogalmazott a brit külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem szólnak bele, Ukrajna hogyan használja a leszállított fegyvereket.

Londonnak az ellen sincs kifogása, hogy ezeket Oroszország területén vessék be.

Lettország fővárosában pedig már készenlétben vannak az Ukrajnának szánt drónok, amelyeket civil adományokból finanszíroztak. Az elsősorban felderítéshez használt eszközökből az ukrán rendőrség és hadsereg is kap. A több mint száz lett gyártmányú drónt várhatóan még ebben a hónapban leszállítják.

Közben az orosz haderő rendszeresen beszámol a nyugati fegyverek megsemmisítéséről. A moszkvai védelmi tárca pénteken egy drónelhárító rendszerről közölt felvételeket. Jelentésük szerint a napokban két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőre is csapást mértek, és több ukrán fegyverraktárat is támadás ért.