Miért akarnak a nyugat-európaiak Ukrajnában meghalni?

Ha föltennénk az európai embereknek a kérdést, hogy el kívánnak-e menni Ukrajnába harcolni és meghalni, akkor azt mondanák, hogy nem – közölte a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi oldalára feltöltött videóban pénteken.

Menczer Tamás szerint egyre több országban látják azt jól és pontosan az emberek, hogy mi történik. Hozzátette: ha föltennénk azt a kérdést, hogy el akar-e menni Ukrajnába meghalni ebben a háborúban és ez az ő háborúja-e, mint ahogyan a háborúpárti politikusok mondják, ez a mi háborúnk, „akkor szerintem azt mondanák, hogy nem. És ez nem a mi háborúnk”.

A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a bevándorlással kapcsolatban arról beszélt: Afrika lakossága az óvatos becslések szerint a következő 20 évben – nem 200 vagy 500 évben –, 750 millió fővel fog nőni, és eléri a 2 milliárd 200 millió körüli számot. „Tehát ha ennek a tömegnek csak egy része elindul, akkor nekünk harangoztak Európában” – fogalmazott a videóban Menczer Tamás.

Közben újabb és újabb fegyverszállítmányok érkeznek Ukrajnába.

Az Egyesült Államok 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű újabb fegyverszállítmányt és katonai felszerelést küld az ukrán hadsereg számára, közvetlenül a hadszíntérre.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, amelyek az amerikai hadsereg készleteiből jutnak el rövid időn belül az ukrajnai harctérre.

A biztonsági segítségnyújtás keretében Patriot-rendszerekben használatos rakéták, Stinger légvédelmi rakéták is szerepelnek. Ezek mellett 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszerek, páncélozott csapatszállító járművek, járőrhajók és különböző pótalkatrészek is eljutnak Ukrajnába.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője pénteken „tekintélyesnek” nevezte az újabb katonai csomagot a benne szereplő fegyverrendszerek sokfélesége miatt.

Az illetékes washingtoni idő szerint péntek délután egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az április végén bejelentett, 1 milliárd dollárról szóló katonai segélycsomag egyes elemei már eljutottak az ukrajnai harctérre, és ukrán katonák kezébe.

Megjegyezte: Lloyd Austin védelmi miniszter azon dolgozik, hogy a többi katonai eszköz is a lehető leggyorsabban eljusson rendeltetési helyére, valamint a védelmi tárca azon van, hogy a most bejelentett csomag is minél előbb hozzáférhetővé váljon az ukrán hadsereg számára, amely fontos a Donbasz régiót érintő, valamint Harkiv környékét is elért orosz offenzívával szembeni védekezéshez.

Az amerikai nemzetbiztonsági szóvivő „érdekesnek és aggasztónak” mondta az orosz támadások újraindulását Harkiv ellen,

és lehetségesnek tartotta, hogy az orosz erők a város elleni nagyszabású támadáshoz készülődnek.

Hozzátette, ennek fényében van jelentősége annak, hogy a Kongresszus elfogadta a 60 milliárd dolláros ukrajnai támogatási keretet, és ez teszi indokolttá a támogatások sürgős eljuttatását az ukránoknak a hadszíntérre.

Emlékeztetett arra, hogy a háború kezdetén az orosz erők kétségbeesett erőfeszítéseket tettek Harkiv elfoglalására, és ennek kudarca vezetett oda, hogy az orosz elnök a csapatok visszavonásáról döntött, Ukrajna északi részét elhagyták, és kizárólag Kelet-Ukrajnára összepontosítottak.

A „különleges hadművelet” részvevőinek támogatása marad az új orosz kormány legfontosabb feladata – jelentette ki Mihail Misusztyin miniszterelnök-jelölt pénteken az orosz parlament plenáris ülésén.

A kormányfői posztra Misusztyint Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette be ismét a parlament alsóházához, amely ezt pénteken 375 szavazattal támogatásáról biztosította. 57 képviselő – az előzetes bejelentés alapján a kommunista frakció – tartózkodott, ellenszavazat nem volt. Az új miniszterelnök kinevezését az államfő ezt követően aláírta.

„A legfontosabb feladat továbbra is a különleges hadműveletben részt vevő védelmezőink támogatása. Továbbra is biztosítani fogunk számukra mindent, amire szükségük van – a haditechnikát, a fegyvert, a védőeszközöket, az orvosi felszereléskészleteket, katonai felszerelést. Segíteni fogjuk a harcosokat és hozzátartozóikat a szociális kérdések megoldásában” – mondta a felállítandó kabinetje programját ismertetve a miniszterelnök-jelölt, aki egyúttal ügyvezető kormányfő is volt.

„A jövő másik prioritása az új régiók teljes integrációja. Az, hogy ott elérjék a társadalmi-gazdasági fejlődés összoroszországi szintjét. Erre továbbra is különös figyelmet fogunk fordítani” – tette hozzá.

Misusztyin kijelentette, hogy az elkövetkező hat év kormányzati munkája alapjának Putyin elnöknek a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett üzenetét tekinti, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés nagyszabású programja.

Ennek hat területe az orosz gazdaság megerősítése, a technológiai szuverenitás biztosítása, a digitális átalakulás, a népességnövekedés és a gyermekes családok támogatása, a jólét növelése, valamint a régiók és az infrastruktúra kiegyensúlyozott fejlesztése.

Álláspontja szerint a gazdasági növekedés új modelljét kell kialakítani, aminek érdekében tovább kell fejleszteni a kínálati gazdaságot és feltételeket kell teremteni új vállalkozások megnyitásához.

Mint mondta, az ipari termelés volumenét több tucat százalékkal, a nem nyersanyagalapú, nem energetikai termékek exportját legalább kétharmadával, az agráripari termékek kínálatát pedig másfélszeresére kell megnövelni.

Tíz-húszezer elítéltet lehetne mozgósítani a hadban álló fegyveres erőkhöz a büntetés-végrehajtási rendszerből, nem utolsósorban azért, mert Ukrajnában túlzsúfoltak a börtönök – jelentette ki Denisz Maljuszka a BBC ukrán kiadásának adott és pénteken megjelent interjújában.

A tárcavezető kiemelte, hogy főként az előzetes letartóztatásban lévők fogdák vannak tele, különösen a nagyvárosokban. „Nem utolsó sorban ezért agitálok a fogvatartottak és elítéltek mozgósításáért, vagyis hogy ne sérüljön a meghatározott területen fogva tartottak létszámára vonatkozó előírások” – mondta.

Maljuszka amellett érvelt, hogy a gyilkosságért elítéltek is mozgósíthatók legyenek.

„Miért megy az ember háborúba, ha nem azért, hogy gyilkoljon? Sőt, ha gyilkosokról beszélünk, különösen az életfogytiglanra ítéltekről, ők gyakorta olyan emberek, akik nagyon fiatalon, 18-19 évesen követték el a gyilkosságot” – fejtette ki a miniszter.

Az ukrán parlament szerdán fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra.

Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők,

nemi erőszaktevők és a pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek.

Ezek közül is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.

Az orosz megszálló erők jelentősen növelték támadásaikat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol heves harcok folynak, főként a régió északi, orosz határ menti része van veszélyben – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója pénteken a Telegramon.

Szavai szerint a megszállók fokozták az ágyúzásokat északi irányból, és főként Vovcsanszk városát lövik. „Az ukrán fegyveres erők magabiztosan tartják állásaikat és egyetlen métert sem veszítettek. Az ellenséges csapatok nem jelentenek veszélyt a megye székhelyére, Harkivra” – tette hozzá a kormányzó.

Később közölte, hogy a régiónak az orosz határhoz közeli részét az orosz hadsereg erőteljesen ágyúzza, eddig egy civil halálos áldozatról és két sérültről érkezett jelentés.

Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy tartalékegységeket irányított a térségbe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Zuzana Caputová szlovák államfővel tartott kijevi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az orosz csapatok újból támadási hullámot indítottak Harkiv megyében. Hozzátette, hogy heves tüzérségi csata zajlik a térségben. Nem zárta ki, hogy Oroszország további erőket csoportosít át ebbe az irányba.

A katonai műveletek interaktív térképét közreadó, Deep State projekt Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz erők elektronikus hadviselési rendszereket és drónokat is aktívan vetnek be a térségben, az államhatár mentén számos településre próbálnak benyomulni.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál nem megnevezett ukrán katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az oroszok megszálltak négy harkivi falut az orosz határ mentén – Sztrilecse, Kraszne, Pilna és Boriszivka településeket –, és Vovcsanszk felé nyomulnak.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka bejelentette, hogy Csehország átadta az egyik taktikai repülődandárnak az első F-16-os vadászszimulátort, annak fő modulját már tesztelik és működésre készítik fel ukrán szakemberek. Légierőnél hozzáfűzték, hogy nem egy egyszerű szimulátorról van szó, hanem egy teljes értékű repülési szimulátorral valódi F-16-os pilótafülkével.

Az ukrán katonai hírszerzésnél elmondták az Ukrajinszka Pravdának, hogy péntekre virradó éjjel dróntámadást hajtottak végre egy olajfinomító ellen az oroszországi Kaluga térségében.

Helyszíni beszámolók szerint a támadást követően jelentős tűz keletkezett, gázolajjal és fűtőolajjal töltött konténerek is kigyulladtak.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők drónokkal támadták Nyikopol városát a régióban, aminek következtében két magánvállalkozás és egy üzlet épülete megrongálódott, egy autó pedig kigyulladt, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 480 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 47 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 51 drónt.