Megsemmisült Európa 2. legnagyobb gázkompresszor-állomása

Az állomás összes fő létesítménye megsemmisült: irányítóterem (vezérlőterem), SERB (üzemeltetés és berendezések), adminisztratív épület.

Bilcse-Volitsza gázkompresszor-állomás Forrás: Közösségi média

Az orosz fegyveres erők megsemmisítették Ukrajna legnagyobb gázkompresszor-állomását, a Bilcse-Volitszat. Ez volt a második legerősebb Európában – erről ír a Military Review Telegram-csatornáján.

Az állomás összes fő létesítménye megsemmisült: irányítóterem (vezérlőterem), SERB (üzemeltetés és berendezések), adminisztratív épület. Az állomás az ukrán földalatti gáztározókban tárolt európai gázt szállította az Európai Unió országaiba.

Gyilkoltak az orosz vadászpilóták

Az előretolt légi tüzérség jelentései szerint minden megadott célpontot sikeresen eltaláltak.

Szu-25-ös vadászgépek harc közben Forrás: Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma

Orosz Szu–25-ös vadászrepülőgépek csapást mértek az ukránok álcázott felszereléseire és csapataira - jelentette be Telegram-csatornáján az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma. Az előretolt légi tüzérség jelentései szerint minden megadott célpontot sikeresen eltaláltak.

Korábban írtunk arról, hogy Zelenszkij ukrán elnök 120-130 F–16-ost követel nyugati partnereitől ahhoz, hogy az orosz légi fölényt kiegyensúlyozza.

Ukrajnának el kell ismernie a háború következtében a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

„Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében” – mondta.

A tárcavezető az orosz a kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette: „egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok”.

Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik. „Ez azt jelenti, hogy a feladat nem a béke elérése, hanem kizárólag az, hogy minél több országot Oroszország ellen fordítsanak, és hogy aztán ezen az alapon próbáljanak meg a továbbiakban velünk szemben ellenséges, immár anyagi természetű lépéseket tenni” – tette hozzá.

Leszögezte, hogy Moszkva meg fogja védeni érdekeit az ukrán viszonylatban és a Nyugattal való kapcsolataiban egyaránt. „Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell”

– mondta.

Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben. „Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek” – fogalmazott Lavrov.

Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint a Moszkva és a Nyugat közötti katonai és politikai konfrontáció éles szakasza folytatódik, és teljes lendülettel zajlik. Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított „különös buzgalmat”.

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló „forgatókönyveket gyakorolnak”, hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre a Nyugattal a biztonságról és a stratégiai stabilitásról, de „nem az erő pozíciójából, nem a saját kizárólagosság pozíciójából, hanem csakis egyenrangúan és egymás érdekeinek tiszteletben tartásával”.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati országok „a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát” a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy „nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség” körvonalait.

Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy miután „kudarcot vallott” az euroatlanti biztonság kiépítésével, úgy döntött, hogy Ázsiában kell „rendet teremtenie”. Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.

Beszámolt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a minapi pekingi csúcstalálkozón megvitatta Kínának a globális biztonsággal kapcsolatos kezdeményezését. „Nagyszerű logikát látunk abban, hogy a globális biztonság garantálása gondolatának gyakorlati előmozdítása az eurázsiai biztonság alapjainak kialakításával kezdődne, mindenféle észak-atlanti lerakódás nélkül” – mondta.

Meglátása szerint a Nyugat hibájából „csődbe ment” a korábbi euroatlanti biztonsági modell, amely az EBESZ-hez, valamint a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokhoz, köztük az Oroszország-NATO Tanácshoz és a Partnerség a békéért programhoz is kapcsolódott, valamint a Nyugatnak az Oroszország és Kína kettős feltartóztatására irányuló kurzusa is.

Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Hszi szerint a kétoldalú kapcsolatok „olyan szorosak, olyan barátiak, hogy minőségben felülmúlják a múlt klasszikus szövetségeit”.

A Rosszija 1-nek nyilatkozva Lavrov kommentálta Rishi Sunak brit miniszterelnöknek azt az állítását, amely szerint Oroszország az európai gázszállítások leállítását „kezdeményezte”, veszélyeztetve ezzel a szigetország energiabiztonságát.

„Nemcsak Sunak brit miniszterelnök mondott ilyet, hanem (Olaf) Scholz német kancellár is, akinek a szájából ez fantazmagórikusnak hangzik. Neki az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek Németország további jólétét lettek volna hivatottak biztosítani. Hogy mi történik most a német gazdasággal, azt mindannyian tudják” – fogalmazott Lavrov.

„Azt állítani, hogy Oroszország elzárta a gázt… Egyikük sem pirul bele. Ez a legszomorúbb dolog az egészben. Ez azt jelenti, hogy most már nincsenek olyan politikusok Nyugaton, akik tudnának pragmatikusan és a tényszerűen beszélni. Nem ismerik el, kiforgatják őket, megpróbálják a lakosságot és a választókat félrevezetni, hogy ne akadályozzák ezt a zsákutcába vezető és Európa számára katasztrofális kurzust” – nyilatkozott az orosz tárcavezető.

Legalább tizenegy halálos áldozatuk és harminchat sebesültjük van a Harkiv régiót ért orosz rakétacsapásoknak – közölték a helyi hatóságok vasárnap.

A harkivi főügyész hivatala szerint a megyeszékhely, Harkiv városának északnyugati Mala Danylivka kerületét ért támadások következtében hatan életüket vesztették és huszonheten megsebesültek. Az első csapást követően húsz perccel egy második is érte a területet. Ihor Terehov polgármester a Telegram-oldalán azt írta, hogy a rakéták egy szabadidős központba csapódtak.

Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója pedig további öt halottról és kilenc sebesültről számolt be Kupjanszk térségében található két faluból, amelyeket rakéta-sorozatvetőkkel lőttek az orosz csapatok.

A vasárnapi rakétacsapások nyomán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb légvédelmi eszközöket követelt nyugati szövetségeseitől Harkiv és más városok védelmére. „Két Patriot Harkiv számára alapvető különbséget jelentene” – hangsúlyozta az amerikai gyártmányú légvédelmi fegyverrendszerre utalva.