Magyarországra küldené a migránsokat egy francia politikus

Macron EP-listavezetője kiszervezné a migrációt Közép-Európába – erről ír a Mandiner. A portál idézi Valérie Hayer-t, aki egy televíziós vitában a bevándorlással kapcsolatban szóba hozta Magyarországot is. Emmanuel Macron Reneszánsz pártjának listavezetője azt mondta: más országoknak is ki kell venniük a részüket a szolidaritási mechanizmusból. Azt kérdezte: Miért mindig Franciaországnak kell befogadnia a menedékkérőket? Miért nem Orbán Viktornak, a cseheknek, a szlovákoknak, a románoknak, a lengyeleknek?

„Miért mindig szisztematikusan Franciaországnak kell befogadnia a menedékkérőket?” – tette fel a kérdést Emmanuel Macron pártjának EP-listavezetője egy televíziós vitaműsorban, majd úgy folytatta: 

Magyarországra küldené a migránsokat Macron EP-listavezetője

– az interjúval kapcsolatban ezt írta a Mandiner.

A lap felidézi, hogy Valérie Hayer, aki nem először bírálja a magyar miniszterelnököt, a vitaműsorban most kijelentette, hogy – Franciaországhoz hasonlóan – Magyarországnak és más közép-európai országoknak is migránsokat kellene befogadniuk.

Az Európai Parlament még április elején szavazta meg az új a migrációs paktumot.

A rendelet a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálását írja elő, ahogy elvárja a kötelező szolidaritást is, amelynek alapján a legnagyobb nyomásnak kitett országokból egy másik tagállamba helyezhetnének át menedékkérőket.

A magyar kormány szerint viszont a migrációs paktum veszélyes, és nem az európai emberek érdekeit tartja szem előtt. A csomag elfogadása pedig jól mutatja, hogy

a bevándorlást Brüsszelben továbbra sem megállítani, hanem megszervezni akarják.

Magyarország mellett számos uniós tagállam is közölte: nekik sem tetszik a döntés. Szlovákia egyértelműen elutasította az EU migrációs paktumát. A szlovák külügyminiszter szerint az egyes uniós tagországoknak maguknak kellene dönteniük arról, hogy a segítség milyen formáját választják.

De még a magyar kormányt és a miniszterelnököt folyamatosan bíráló Donald Tusk is hevesen kritizálta a törvénycsomagot. A balliberális lengyel miniszterelnök már a voksolás után kijelentette: az Európai Parlament döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekültátirányítási mechanizmusba.

2004-ben, amikor Magyarország belépett az Unióba, nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak beengedni a kontinensre

– jelentette ki Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában. A miniszterelnök hazánk uniós tagságának 20. évfordulója kapcsán emlékeztetett: Magyarország azért csatlakozott az EU-hoz, mert Európa békét és jólétet jelentett.

„Arról nem volt szó, hogy majd migránsokat fognak milliószámra beengedni a kontinensre, és aki nem akarja, hogy odajöjjenek mint például mi magyarok, azokra rá fogják kényszeríteni. Vagy arról nem volt szó, ha az ember azt mondja, hogy a család az férfiből, nőből, meg gyerekből áll, akkor elnadrágolják az európai liberális médiában. Vagy ha egy ország beírja az az alkotmányba, hogy az apa az férfi az anya meg nő mint Magyarország, akkor retorziókkal kell szembenéznie. Nem így nézett ki Európa” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor hozzátette: 2004-ben ő is kampányolt Magyarország uniós tagsága mellett, és ma is azt gondolja, hogy jobb belül, mint kívül. Kiemelte ugyanakkor: látnunk kell, hogy az az Unió nem az volt, mint ami ma, és mi nem ebbe az Unióba lépünk be.

Azt hogy az Európai Unióban változás kell, az európaiak zöme is látja. Az Eurobarometer legutóbbi kutatásból ugyanis az derült ki, hogy

az európaiak többsége nem ért egyet azzal, ahogyan az EU eddig kezelte a válságokat.

A migráció kérdésében például a megkérdezettek 71 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen Brüsszel politikájával.

Az unió migrációs politikája ellentétes az európai emberek érdekeivel – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1  reggeli műsorában.

Bakondi György kiemelte: az idén az év első három hónapjában jelentősen nőtt a migráció aktivitása, a nyugat-afrikai, az úgynevezett kelet-mediterrán és a balkáni útvonalon is tömegesen érkeznek az illegális bevándorlók Európába.

Az egy másik kérdés, hogy a szerb és a magyar rendőrök erőfeszítésének köszönhetően a tavalyihoz képest kisebb a mozgás a magyar határon – tette hozzá. Ugyanakkor intenzív „átterelődés” figyelhető meg, Románia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország felé, az pedig, ami jelenleg a Kanári-szigeteken zajlik, kiemelkedő példája annak, hogy micsoda rendkívüli utánpótlás van Afrikában az útba indulók között – mondta.

Hozzáfűzte:

azoknak, akiket az elmúlt három hónapban a Kanári-szigetekről átszállítottak Spanyolországba, jelentős része eltűnt, nyilván továbbmentek a magasabb szociális ellátást biztosító Németország, Svédország, Franciaország és Nagy-Britannia felé.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint ez azt jelenti, hogy hatástalanok voltak azok az erőfeszítések, amelyek a helyben tartást ösztönözték volna, vagy pedig a határőrizet érdekében tettek volna erőfeszítést.

Bakondi György szembeötlőnek nevezte azt, hogy 2015 óta minden évben több mint egymillió menekültkérelmet nyújtanak be az európai hatóságoknál. Az, hogy hányan lehetnek olyanok, akik nem keresték meg a hatóságokat, nem adtak be kérelmet, nem tudja senki, de „csodálatos módon” az évenkénti egymillió migráns behozatala pontosan ugyanannyi, mint amennyit a 2015-ben meghirdetett Soros-terv tartalmazott – közölte.

Úgy vélte,

a migránsok ellátására, elhelyezésére, integrálására tett kísérletek és a velük kapcsolatos baloldali, liberális ideológiai megközelítések mind ellentétes hatásúak az európai emberek érdekeivel, befolyásolhatják az európai országokban akár a választások eredményeit is.

Felhívta a figyelmet, hogy az érkezettek egy része már önkormányzati választásokon, de egy jelentős részük, akik már állampolgárságot kaptak, az országgyűlési választásokon is szavazhat. Nyilvánvaló, hogy ez a muszlim tömeg soha nem fog szavazni nemzeti konzervatív pártokra – fogalmazott a belbiztonsági főtanácsadó.

Bakondi György kitért arra is, hogy miután az Európai Parlament elfogadta a migrációs paktumot, az unió apparátusa a következő három hónapban kidolgozza a tíz jogszabályból álló csomag végrehajtási tervét, amely arról szól, hogyan szállítják az illegális migránsokat, milyen költségek vannak, hol mekkora létszámot kell befogadni, illetve milyen migránstábort kell létrehozni.

Emlékeztetett: magyar kormány 2015 óta elég konzekvens politikát folytat a migráció tekintetében, több ízben kikérte annak alakításáról a magyar emberek véleményét, az emberek óriási többsége pedig úgy foglalt állást, hogy nem szabad megengedni az illegális, jogellenes, erőszakos behatolásokat.

„Gondoljunk csak bele, hogy az érkezők ismeretlen személyazonossággal, az európai jogszabályokat semmibe véve, bűnözők segítségével hatolnak be nagyon gyakran erőszakosan az Európai Unió területére. Számolnunk kell az összes lehetséges konzekvenciával, amit az illegális migráció jelent az uniós országokban élők számára, és ezek korántsem azt jelzik, hogy itt menekültkérdésről van szó”

– mondta.

Hozzáfűzte: bízik abban, hogy a választások után létrejövő új Európai Parlament és az új összetételű Európai Bizottság képes lesz egy, az európai emberek érdekeit szolgáló, a biztonságot fókuszba helyező migrációs politika megvalósítására.

Bakondi György arról is beszélt, hogy az európai nemzetállamok különböző módokon igyekeznek kezelni a migrációt.

Elmondta, hogy az angol parlament nemrég fogadott el egy törvényt: nemzetközi megállapodás alapján Ruandába szállítják azokat az illegális migránsokat, akik biztonságos országból – például Franciaországon keresztül – érkeztek, Ruandában pedig az ottani hatóságok bírálják el a menekültkérelmeiket.

Rámutatott: továbbra is fontos lenne – Magyarország is évek óta ezt szorgalmazza -, hogy csak az Európai Unió területén kívül lehessen benyújtani a menekültkérelmet. Mindezt annak érdekében, hogy a jogellenesen érkezők és menekültstátuszra semmiképpen nem jogosultak ne érezzenek lehetőséget, késztetést arra, hogy helyben maradjanak, illegalitásba húzódjanak, esetleg bűnözésből éljenek.

A migrációs paktum kudarcra van ítélve – jelentette ki ugyancsak a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György szerint az Európai Unió (EU) által kitalált eljárásrend költséges, kevésbé hatékony és sokkal inkább a migráció szervezését segíti, mintsem a magyar és az európai emberek biztonságát.

Úgy látja, két fontos szempontot nem sikerült érvényesíteni a migrációs paktumnál. Az egyik ilyen a határőrizet és az illegális belépés tiltása, a másik pedig az, hogy a menekültté nyilvánítási kérelmet az EU határán kívül kell benyújtani. Hozzátette, ezeket a szempontokat Magyarország 2015 óta konzekvensen alkalmazza, a tapasztalatokat mégsem vették figyelemebe az EU-ban. Bakondi György kifogásolta azt is, hogy a paktumról nem egyhangú szavazással, hanem többségi szavazással döntöttek.

A magyar és a szerb rendőrök együttműködése, határozott fellépése miatt rendkívül nehézzé vált a magyar határ megközelítése – hangsúlyozta a főtanácsadó.

Kiemelte, hogy ebben az évben a magyar határon eddig nyolcszáz határsértőt és 22 embercsempészt fogtak el, ez jóval kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Hozzátette, hogy az illegális bevándorlók és az őket irányító embercsempészcsoportok új irányt vettek fel, áttelepültek a bosnyák és a horvát határra. A Bosznia-Horvátország-Szlovénia-Olaszország útvonalon pedig több száz százalékos növekedést mutat az illegális migráció a tavalyi évhez viszonyítva – emelte ki.

Úgy értékelte, hogy az EU téves migrációs politikája miatt veszélybe került a schengeni egyezmény nagy vívmánya: az emberek és az áruk szabad áramlása. Ha a külső határokat nem őrzik biztonsággal, akkor a nemzetállamok kénytelenek a belső határokon visszaállítani az ellenőrzését – hívta a fel a figyelmet, rámutatva: több európai ország, például Ausztria, Németország és Olaszország is így tett.

Bakondi György reményét fejezte ki, hogy az új összetételű Európai Parlament és az Európai Bizottság felülvizsgálja az európai emberek érdekeivel ellentétes döntéseket, és az emberek érdekeiből kiinduló rendszert fog bevezetni.