Lejár Zelenszkij mandátuma, de nem lesz választás

Néhány nap múlva, május 21-én jár le Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ötéves mandátuma, a hadiállapotra hivatkozva azonban az országban nem tartanak új választásokat. Közben Zelenszkijt egyre többen kritizálják a hatalom kisajátítása miatt, amiért betiltotta az ellenzéki pártok egy részét, és hogy televíziókat záratott be.

Volodimir Zelenszkij filmproducer és színész 2019 májusában 73 százalékos fölénnyel győzte le ellenfelét, a 2014-től hatalomban lévő Petro Porosenko államfőt. A fiatal Zelenszkij akkor

átláthatóságot, a mindent átszövő korrupció megszüntetését, valamint a kelet-ukrajnai béke megteremtését ígérte.

 „Annak érdekében, hogy hőseink ne haljanak meg, mindenre készen állok. Nem félek a népszerűtlen intézkedések meghozatalától, és készen állok elveszteni a saját népszerűségemet is. És, ha szükség lesz rá, akkor kész leszek elveszteni az elnökséget is, csak, hogy béke legyen” – mondta még öt éve Volodimir Zelenszkij.

A választási sikert a színészből lett politikus az ország keleti és déli régiójában élő, többnyire orosz ajkú ukrán polgárok szavazatainak is köszönhette. Később azonban már többször tett úgy, mintha nem értene oroszul, és parlamenti többségével

maga is hozzájárult a kisebbségi nyelvhasználat visszaszorításához, saját anyanyelve betiltásához.

Népszerűsége, három évvel a megválasztása után, az orosz–ukrán háború kitörése előtt a padlón volt, amikor betiltott több ellenzéki sajtóorgánumot, köztük a legnézettebb ukrán televíziókat is.

Ezt követte az ellenzéki, oroszbarátnak kikiáltott pártok megszüntetése is.

Zelenszkij a háború alatt kezdte el visszanyerni népszerűségét, ami egy darabig szárnyalt, de mostanra ismét hanyatlik. Az ukránok jelentős része ugyanis nem elégedett a háborúval elért eredményekkel.

„Nem támogatom Zelenszkijt, akinek a politikája az ukrán nép ellen irányul. Az alkotmány őrének kellene lennie, és nem megsértőjének. Távozzon a hivatalából!” – mondta egy férfi.

Volodimir Zelenszkijnek jövő kedden jár le a mandátuma, Ukrajnában

a hadiállapotra hivatkozva azonban nem tartanak választásokat.

Emiatt többen is úgy vélik: az országnak május 21-e után illegitim vezetése lesz.

 „Az ukrán alkotmányban nem szerepel olyan cikkely, amely szerint ne kellene elnökválasztást tartani bizonyos cikluson belül. Ez a ciklus pedig az alkotmánybíróság szerint öt év. Külföldről majd meg fogják kérdezni: ki maga Volodimir Zelenszkij? Milyen joga van önnek nemzetközi szerződéseket aláírni?” – tette fel a kérdést Igor Moszijcsuk volt ukrán képviselő.

A kijevi vezetés a Zelenszkij elnök legitimitását firtató kérdéseket orosz propagandának tartja, amit a Kremlből irányítanak.

 „Fognak-e ezzel a témával foglalkozni az oroszok? Természetesen! Jogilag le van fektetve, hogy a hatalmat mindaddig a jelenlegi elnök gyakorolja, amíg egy új elnök nem veszi azt át. Miután nincsenek választások, új elnök nincs, ezért a jelenlegi elnök látja el továbbra is a feladatait” – mondta Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó.

Zelenszkij és környezete azonban finoman szólva sem képvisel következetes álláspontot a kérdésben, hiszen előfordult például, hogy az ukrán vezető kijelentette, a választásokat minden további nélkül hajlandók megtartani – már ha az amerikai és európai szövetségesek kifizetik. Később azonban, vélhetően az elutasító reakció miatt az ukrán elnök visszakozott és a technikai nehézségekre hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-helyettes korábban úgy nyilatkozott, az ukrán nép nem is igényli a referendum megtartását. Közben a nyugati sajtó szerint Zelenszkij alatt egyre inkább inogni kezdett a szék, vannak, akik úgy vélik, a Biden-adminisztráció már az utódját keresi.

Több nyugati politikus is felvetette már az ukrajnai választások megtartásának szükségességét. Elsőként az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének holland elnöke, Tiny Kox hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán vezetésnek meg kellene erősítenie legimitációját. Őt követte Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor, aki augusztusi kijevi látogatása során arról beszélt, hogy a háborús állapot ellenére „illő volna” választásokat tartani 2024-ben.

Az ukrán külügyminiszter nemrég azt közölte, hogy Volodimir Zelenszkij mérlegeli a 2024 tavaszán esedékes elnökválasztás várható előnyeit és hátrányait. Dmitro Kuleba megjegyezte, a választások soha nem látott kihívások elé állítanák az ország vezetését. Rámutatott a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos problémákra, valamint arra, hogy meglehetősen körülményes volna a több százezer katona, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt élők szavazatának begyűjtése.

Zelenszkij a 2019-es elnökválasztási kampányban még azt ígérte, hogy csak egy ciklusra pályázik, és nem tervez több választáson indulni.

Most úgy néz ki, a színészből lett politikus abban az esetben indulna mégis az elnökválasztáson, ha azt a háború ideje alatt rendeznék meg, békeidőben viszont állítása szerint készséggel átadná a stafétabotot.

Ukrajnában a következő parlamenti választásokat 2023 őszén, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában tartották volna, az ukrán alkotmány 19. cikke azonban kifejezetten tiltja a választások megtartását, ha az országban hadiállapotot vezetnek be. Az alkotmány 83. cikke pedig azt is kimondja, hogy ha a parlament mandátuma a hadiállapot alatt lejár, automatikusan meghosszabbodik, amíg a hadiállapot megszűnését követően egy új törvényhozás nem ül össze.

Az ukrán elnök augusztusban még azt mondta,

ha az Egyesült Államok Európával együtt hajlandó erre pénzt áldozni, akkor a választások meg lesznek tartva.

Leszögezte, mindez nem hitelből történne, adományokat vár a nyugati országoktól, melyek a demokrácia megerősödését várják Ukrajnában.

Pár hónappal később viszont már úgy fogalmazott, felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni háború idején, és egységre szólított fel mindenkit az értelmetlen politikai viták elkerülése érdekében.

„Be kell ismernünk, hogy ez a védekezés ideje, a harcé, amelytől az állam és a népe sorsa függ. Ebben az időben nem helyénvaló választásokat tartani”

– hangsúlyozta az államfő.

Majd meglehetősen kétértelmű módon felvetette, hogy azért bizonyos törvénymódosításokat lehetne eszközölni a megtartásuk érdekében.

Elődje egyértelműen a választások elhalasztása mellett érvelt. Petro Porosenko kijelentette: „Nincs jogunk a politikai játszadozásokhoz, a hírveréshez és a választásokhoz, amikor az országot halálos veszély fenyegeti. Ez nem gyerekjáték, mert az ukrán államiság létezéséről van szó.”

A jogi korlátozások mellett Ukrajnában jelenleg nincsenek meg a választások lebonyolításához szükséges biztonsági feltételek sem – mondta  Olha Sztefanisina euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „Az ukrán törvények tiltják, hogy bármilyen választási folyamatot hadiállapotban folytassanak le. Ez pedig biztonsági szempontból rendkívül nehéz feladat, hiszen minden szavazóhelyiség az oroszok látóterébe kerülhet.” Ráadásul, mutatott rá,

az ukrán társadalom valójában nem is szeretne jelen pillanatban választásokat, hiszen a háború továbbra is tart, számos terület megszállás alatt van, rakéták csapódnak be városokba.

(Ezt egyébként egy közvélemény-kutatás alá is támasztja.) Szerinte először az ukrán védelmi képességek növelésével kapcsolatos feladatokra kell összpontosítani, és

csak azután lehet demokratikus folyamatokról beszélni, miután megkezdődtek a konkrét tárgyalások az EU-hoz való csatlakozásról.

Azzal is gyakran érvelnek ukrán politikusok, hogy ha esetleg meg is tartanák a választásokat, akkor a Kreml bizonyosan nagy erőkkel igyekezne beavatkozni azokba.

Tovább nehezíti a legitim választások megtartását, hogy

jelenleg egy tucat ukrán ellenzéki párt van betiltva az Oroszországhoz való vélt kötődésük miatt.

Közéjük tartozik a korábban legerősebbnek számító ellenzéki párt és a legnagyobb szocialista formáció is.