Karácsony Gergely „szürke eminenciása”

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban szürke eminenciásként írta le a fővárosnál betöltött tisztségét, ám ezt árnyalják a Városháza-botrány egyik kulcsfigurájának szavai, aki szerint Kisshez csorogtak vissza azok a pénzek, amelyek a fővárosi ingatlanok fű alatti, jutalékos rendszerben történő értékesítéséből származtak.

Karácsony Gergely főpolgármester általános helyettese, Kiss Ambrus a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik meghatározó háttérembere volt, s a 2002-től 2010-ig tartó baloldali kormányzás alatt több fontos pozíciót is betöltött a szocialisták egyik kulcsembere, a néhai Kiss Péter mellett. Így először a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban dolgozott, majd 2003 márciusától miniszteri tanácsadó volt a szintén Kiss Péterre bízott Miniszterelnöki Hivatalban. Ezt követően, 2006-ban és 2007-ben a szociális és munkaügyi miniszter kabinetfőnökeként tevékenykedett, 2009-től pedig a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszterénél töltött be ilyen tisztséget. A főnökét ekkor is Kiss Péternek hívták, ahogyan akkor is, mikor ugyanazon év áprilisától társadalompolitikai szakállamtitkárként dolgozott a MeH irányítójának keze alá. 

A kormányváltás után is puhára esett

Kiss Ambrus a baloldali kormányzat bukása után is puhára esett: a 2010-es kormányváltás környékén megalapított Policy Agenda nevű elemzőcégnél landolt. A vállalkozás elemzői közül többen is Kiss Péter munkatársai voltak korábban, és a csapat része volt Belyó Pál is, az Ecostat egykori vezetője. Ez azért lényeges, mert utóbbi intézmény – amely ugyancsak a Kiss Péter irányította Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott – 2006 és 2010 között 910 millió forint megbízást adott külső cégeknek. A Népszavánál támogatott PR-cikkekre és konferenciaszervezésre például 14,12 millió forintot költött a háttérintézmény, a 168 Óra című hetilapban pedig rendszeres publikálásra 12 millió forintot fordítottak egyetlen év alatt. A Policy Agenda és Kiss Ambrus rendre felbukkant ezen médiumokban az elmúlt évtized első éveiben.

Karácsony Gergely „szürke eminenciása”

Bár Kiss a 168 Órának 2019 novemberében adott interjúban arról beszélt, hogy „szürke eminenciás” szeretne lenni, ekkor már tudni lehetett, hogy Karácsony Gergely fővárosi vezetésének tagja lesz. A főpolgármester Kiss elmondása szerint azzal kérte fel, hogy „kell egy olyan ember, aki az igazgatási rendszert és a politika világát is ismeri”. A 2021-es Városháza-botrány kapcsán nyilvánosságra került hangfelvételek a fenti kijelentéseket is új megvilágításba helyezik.

Kisshez csoroghattak a pénzek

Emlékezetes: az ügy egyik kulcsszereplője, Gansperger Gyula üzletember arról vallott, hogy a fővárosi ingatlanokat fű alatt, egyfajta jutalékos rendszeren keresztül értékesítették, és Kiss Ambrus főpolgármester-helyetteshez csorogtak vissza a pénzek. „A jutalékos rendszerben, amit nekem a (Berki) Zsoltnak kell fizetnem. […] Az csak a Kiss Ambrus felé van” – fogalmazott Gansperger, aki arról is beszélt, hogy Kiss Ambrust Bajnai Gordon egykori szocialista kormányfő ajánlotta be a városházára, s hogy tulajdonképpen az általános főpolgármester-helyettes, valamint Tordai Csaba – Karácsony Gergely jogi főtanácsadója – irányítják a hivatalt.

A budapesti Városházát lassan maga alá temeti a Lánchíd felújítását körüllengő milliárdos korrupció és az ahhoz köthető fővárosi számlagyár botrányos ügye. A főpolgármester ehelyett pár napja egy interjúban egy zavaros, meseszerű történetet adott elő, de látszott, maga sem hiszi, amit mond.

Fotó: Origó/Csudai Sándor

A kormánynak fizetett védelmi pénzről adott elő egy meseszerű történetet Karácsony Gergely a minap Gulyás Márton Partizán című műsorában ahelyett, hogy érdemi magyarázatot adott volna a baloldal egyik legnagyobb korrupciós botrányára, a Városházáig érő, a Lánchíd túlárazott felújításához kapcsolódó fővárosi számlagyár ügyére.

 Karácsony azonnal „bullshitről“ kezdett beszélni, majd előadta a saját, „alternatív magyarázatát“: ez lényegében egy zavaros történet egy fideszes sajtótájékoztatóról, amit szerinte a Lánchíd renoválásán dolgozó A-Híd fenyegetésnek érthetett, és pár napra rá ezért indultak meg az első utalások a számlagyárügy kulcsfigurájának mondható Vig Mór cégének. Na, hogy a főpolgármestert idézzük, ez tényleg bullshit és könnyedén cáfolható, de erről majd később.

Előbb érdemes egy pillanatra visszatérni Gulyás Mártonhoz, aki állította, jó pár órát töltött azzal, hogy megértse, miről szól az ügy, ennek ellenére arról beszélt a műsorban, hogy semmi olyan bizonyíték vagy akár információ nem került elő, ami a fővárosi baloldal érintettségét igazolná.
 

Fontos részleteket tárt fel egy informátor

 amiket Vig Mór és egy társa felvett készpénzben, majd ezekkel az összegekkel egy Mammutnál megtalálható biztonsági cég vezetőjével „számolt el“, onnan pedig az összegek jó része a budapesti baloldal kezébe került.

A sajtó azt is kiderítette, hogy a biztonsági cég az Árgus-Security Vagyonvédelmi Kft. Annak egyik tulajdonosa Apáthy Zoltán Endre, az ő édesapja pedig nem más, mint Apáthy Endre, akinek a családi érdekeltségébe tartozik az A-Híd Zrt. Amennyiben tehát igazak a bennfentes levélíró állításai, a Lánchíd-beruházásból „kimentett” pénzek a híd felújítását végző A-Híd tulajdonosi köréhez kerülhettek vissza, ahonnan az összegek a levélíró szerint a budapesti Városházán landoltak.

Budai ezek után feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig hivatali vesztegetés gyanújával elrendelte a nyomozást. Az ügyet a rendőrség végül átadta a számlagyárügyben már hónapok óta költségvetési csalás gyanújával nyomozó NAV-nak, amely tavaly novemberben Vig Mórt is őrizetbe vette. Az új fejleményekkel összefüggésben a napokban kerestük Karácsony Gergelyt, de választ természetesen nem kaptunk a kérdésünkre.
 

Vig Mór a számlagyárügy kulcsszereplője

A hídrenoválásról csak annyit, hogy arra Karácsonyék a 2019-es hatalomváltás után új közbeszerzést írtak ki, és a győztes A-Híd ötmilliárddal drágább ajánlattal nyert, mint amennyiért az előző városvezetés alatt végezte volna el a munkát. Hozzátesszük: Bajnai egyik bizalmasa egy hangfelvétel-leirat szerint arról beszélt, hogy a drágulás oka korrupció volt, hiszen jelentős összegek kerültek a projektből baloldali politikusok zsebébe. 

Gyanús összefonódások

Visszatérve a házkutatásokra, azokra részben a gyanús összefonódások miatt kerülhetett sor: a sajtóban megjelent információk szerint 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt Vig cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak kilencszázmillió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról. 

 Ezután vonták be Hegedüst az ügyletekbe, aki a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.
 

A Kehi vizsgálata is gyanús körülményeket tárt fel

A fenti dátumokat és adatokat megerősítette az az elrendelt Kehi-vizsgálat is, amelynek részjelentése gyanús pénzmozgásokat tárt fel a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. és a számlagyáras Vig Mór cége között. A dokumentum emellett porrá zúzza Karácsonyék védekezését is: a főváros balliberális vezetése ugyanis eddig azzal érvelt, hogy a renoválás és a kétes pénzmozgások között nincs időbeli egybeesés. Csakhogy a Kehi egyértelműen rámutatott, hogy a másfél milliárd forint egésze a közbeszerzési eljárás alatt, 1,3 milliárd forint pedig a kivitelezési szerződés megkötése után került az A-Hídtól a számlagyáras exügyvéd cégéhez. 

Amikor szembejön a valóság

Ezen a ponton érdemes újra foglalkozni Karácsony meséjével, ugyanis a jelentés szerint az A-Híd Zrt. az első utalást a BKK-hoz beérkezett ajánlatok bontása (2020. október 28.) után egy héttel teljesítette Vig Mór cége, a Sunstrike Hungary Kft. részére 71 648 320 forint összegben. Azaz azután, hogy a beruházáson bábáskodó BKK már tudhatta, hogy ki nyerte meg a Lánchíd felújításának projektjét, csak még formálisan nem hirdették ki a győztest, és nem kötöttek vele szerződést. Ez lehet tehát annak a megoldása, hogy miért 2020 november elején kezdődött a pénzáramlás, nem pedig a főpolgármester összeesküvés-elmélete szerinti időpontban, de a végső szót persze majd a hatóságnak, illetve, ha odáig eljut az eljárás, a bíróságnak kell kimondania.