Újabb háborús veszély: Helikopterbalesetben elhunyt az iráni elnök és az iráni külügyminiszter

Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter meghalt az őket szállító helikoptert ért balesetben vasárnap – jelentette a Mehr iráni félhivatalos hírügynökség hétfőn.

A bejelentést az alelnök, Mohszen Manszúri is megerősítette az X-en. Hírügynökségek iráni hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölték, hogy a helikopter – egy amerikai gyártmányú Bell 212 típusú légijármű – teljesen kiégett a balesetben. A roncsokról az IRNA iráni állami hírügynökség is közzétett képeket.

Az iráni törvények értelmében az átmeneti elnök az addigi első alelnök, Mohszen Mokber lesz.

Raiszi vasárnap Kelet-Azerbajdzsán tartományba utazott, hogy ott Ilham Aliyev azeri elnökkel együtt felavassa a két ország által az Arasz folyón emelt harmadik duzzasztógátat.

A baleset az azeri határhoz közeli Varzekán városa mellett, a visszaúton történt. Az IRNA úgy tudja, hogy a gépen utazott az iráni Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzója és a tartományi székhely, Tebriz egyik vallási vezetője.

A keményvonalas politikát folytató, konzervatív Raiszi 2021 augusztusában lépett hivatalba. A következő elnökválasztásra 2025-ben került volna sor, a kialakult helyzet miatt azonban elképzelhető, hogy már idén júliusban megrendezik – közölte a Reuters hírügynökség.

A roncsok utáni kutatásban részt vevő Vörös Félhold segélyszervezet jelentése szerint a jármű súlyosan megrongálódott és kiégett. Az incidens körülményei egyelőre tisztázatlanok.

Elemzők szerint az elnök halála újabb háborús veszélyforrás lehet, mert az utódlás körüli bizonytalanságban tovább nőhet az Irán és Izrael közötti feszültség.

Az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.

A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy mostantól szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt – írta közleményében az uniós tanács.

A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba

– tették hozzá. Az indoklásban megjegyezték, az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió.

Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az „Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben”. A listán jelenleg 26 ember és hat szervezet szerepel.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki.

Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.

Irán meg akarja erősíteni Afganisztánnal közös határát, erre a célra az idei költségvetésben hozzávetőleg 2,7 millió eurónak megfelelő összeget (mintegy egymilliárd forint) különítettek el – ismertette vasárnap az IRNA iráni hírügynökség.

A kormányzati elképzelések szerint három éven belül az ország északkeleti határát szögesdróttal ellátott, négy méter magas betonfallal biztosítanák az illegális bevándorlás megfékezése végett. Az erre vonatkozó tervek már évtizedek óta megvannak.

A két országnak több mint 900 kilométer hosszú közös határa jórészt lakatlan területen húzódik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslései szerint Iránban csaknem 4,5 millió afgán él, sokan közülük legális tartózkodási engedély nélkül.

A radikális iszlamista tálibok 2021-es afganisztáni hatalomátvételét követően több mint egymillió afgán menekült érkezett a szomszédos Irán területére. Az emberek többsége a nagyvárosokban telepedett le, jellemzően az alacsony bérezésű ágazatokban dolgozik.

A nagyszámú bevándorló érkezése azonban heves belpolitikai vitákat robbantott ki. Mindemellett az afgánok egy része Iránon és Törökországon keresztül Európa felé folytatta útját.

A folyamatos konfliktusok, a szegénység és a magas munkanélküliség miatt minden évben afgánok ezrei kelnek át illegálisan Iránba, ahol a helyi hatóságok csak nehezen tudják elejét venni a csempészetnek és a határsértéseknek.

Több összetűzés is volt az iráni biztonsági erők és a tálibok fegyveresei között.

Oroszország és Irán kapcsolatai mind diplomáciai, mind katonai szinten bővültek a két ország biztonsági fenyegetéseinek tükrében – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken iráni hivatali partnerével, Mohammad Reza Astianival Asztanában tartott megbeszélésén.

„Szíriában folytatott közös harcunk a nemzetközi terrorizmus ellen ékes példája régre visszanyúló baráti kapcsolatainknak. Utóbbi időben ezek különösen bizalmas jelleget öltöttek, és sikeresen fejlődnek. Sokszorosára nőtt a kapcsolatok intenzitása: mind legfelsőbb szinten, mind pedig a katonai szolgálatok vezetőinek szintjén” – mondta Sojgu a munkatalálkozón.

Kiemelte, hogy

Irán és Oroszország kapcsolatainak különlegességét dinamikája és sokrétegűsége adja.

„Erre kötelez a jelenlegi katonai-politikai helyzet és az országainkat érő fenyegetések, valamint az a mód, ahogyan a nemzetközi közösség tagjainak egyenjogúságán alapuló, igazságos világrend kiépítését megközelítjük” – mondta. „Megerősítjük a kölcsönösen előnyös katonai, illetve katonai-műszaki együttműködés további kiszélesítése és fejlesztése iránti készségünket. Különös figyelmet fogunk ennek szentelni” – tette hozzá.

Astiani is hangsúlyozta, hogy

a két ország kapcsolatai „új szintre emelkednek”.

A tárcavezető egyben köszönetét fejezte ki, amiért Oroszország kiállt Irán mellett az Iszlám Köztársaság damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott – Izraelnek tulajdonított – légicsapás nyomán.

A két miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet asztanai tanácskozásán vesz részt, melynek tagjai Oroszország és Irán mellett India, Kína, Pakisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán.