Az oroszok újabb települést foglaltak el Ukrajnában

Az orosz hadsereg elfoglalta Kelet-Ukrajnában Arhanhelszke települést, a donyecki régióban lévő, május elején bevett Ocseretine város közelében – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

A térségben az orosz erők gyors sikereket értek el az utóbbi hetekben.

A tárca közleményében hozzátették: az orosz erők előretörtek az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében is, és sikerrel visszaverték az ukrán hadsereg két ellentámadását.

Harkivban az oroszok május 10-én indítottak offenzívát. Kijev pénteken ugyanakkor azt állította, hogy „feltartóztatták” az orosz erőket ebben a térségben.

Az orosz hadsereg 49 csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán repülőterekre, valamint rakétákat, lőszert és üzemanyagot tároló raktárakra, továbbá tengeri és légi drónokat gyártó üzemekre – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint támadások érték az ukrán fegyveres erők és a külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeit, valamint hadiüzemeket is. Az orosz hadsereg a május 18-24. közötti időszakban Harkiv megyében elfoglalta Sztaricja, a donyecki régióban pedig Bilohorivka, Andrijivka és Kliscsijivka településeket, miközben a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 88 ukrán ellenrohamot vert vissza.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt hét folyamán,

és 67 ukrán katona megadta magát.

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett két MiG-29-es repülőgépet, 19 harckocsit, 75 páncélozott harcjárművet, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet, 25 amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, 18 francia HAMMER irányított légibombát, 13 HARM radarelhárító rakétát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 356 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem veszi fontolóra tűzszüneti megállapodás megkötését Oroszországgal.

„Egy tűzszünet ma (…) számunkra nagyon veszélyes” – mondta az ukrán elnök a kazah, kirgiz és üzbég tömegtájékoztatási eszközöknek adott interjúban, amelyet az Orda.kz kazah portál hozott nyilvánosságra YouTube-csatornáján. Zelenszkij szerint az orosz erők pozícióik megerősítésére használnának ki egy tűzszünetet. Egy ilyen megállapodásnak csak akkor lenne értelme, ha a csapatok a határvonalakon tartózkodnának – mondta.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy a párizsi olimpiai játékok idejére minden fegyveres konfliktusban hirdessenek tűzszünetet. Tavaly Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt javasolta, hogy hirdessenek tűzszünetet a csapatok mozgatása nélkül, de Kijev ezt elutasította, mondván, hogy Ukrajnának joga van csapatainak és technikájának áthelyezésére saját területén, ha ezt szükségesnek tartja.

Zelenszkij 2022 november közepén 10 pontos béketervet terjesztett elő, és Kijev azóta minden más béketervet elutasított, leszögezve, hogy kizárólag saját békeformulájához ragaszkodik.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy ez a kezdeményezés nem veszi figyelembe Moszkva álláspontját, és valójában újabb próbálkozás az Egyesült Államok részéről egy európai konfliktus kirobbantására.

Drónfal létesítéséről állapodott meg az Oroszországgal szomszédos hat NATO-tagállam, hogy megvédjék a határukat a „provokációkkal szemben” – jelentette be pénteken a litván kormány.

„Egészen új dologról van szó, egy Norvégiától Lengyelországig húzódó drónfalról. A cél, hogy a drónokat és más technológiákat a határaink védelmére használjuk” – mondta a BNS hírügynökségnek Agne Bilotaite litván belügyminiszter. A miniszter azután beszélt erről, hogy megbeszélést folytatott észt, lett, finn, norvég és lengyel kollégájával.

„Nemcsak műszaki berendezésekről és megfigyelő rendszerekről van szó, hanem drónokról és más technológiákról is, amelyekkel megvédhetjük magunkat az ellenséges országok provokációival szemben és meg tudjuk akadályozni a csempészetet” – tette hozzá a miniszter.

A határ megfigyelését szolgáló drónok telepítése mellett a hat ország várhatóan az ellenséges pilóta nélküli szerkezetek elfogására alkalmas rendszereket is felvonultat majd. Agne Bilotaite azt nem közölte, mikor kerül sor a terv megvalósítására, amelyet a térség biztonsági helyzetével indokoltak.

Az amerikai kormány újabb katonai segélyt jelentett be pénteken Ukrajnának.

Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a 275 millió dolláros csomag HIMARS-rakéták, 155 és 105 milliméteres tüzérségi lövedékek mellett Javelin és AT-4-es típusú pácéltörő rakétákat, harckocsiaknákat, illetve vegyi-, biológiai- és radiológiai védőöltözeteket is tartalmaz.

Ez már az ötödik ilyen katonai segélycsomag, amelyet Joe Biden amerikai elnök engedélyezett,

mióta az amerikai kongresszus április végén jóváhagyta a kijevi vezetésnek szánt 61 milliárd dollárnyi forrást. A külügyi tárca hangsúlyozta, hogy az előző segélycsomagok tartalma már megérkezett a frontvonalakra, s „a mostani támogatást is a lehető leghamarabb leszállítják”.

Az ukrajnai háború kitörése óta Washington eddig már több mint 50 milliárd dollárral támogatta Kijevet.

Németország a nap folyamán jelentette be, hogy egy további Iris-T légvédelmi rakétaüteget adott át Ukrajnának.

A berlini védelmi tárca szerint a fegyverrendszer pénteken érkezett meg.

Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint egy kombinált ütegről van szó, amely IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú egységeket tartalmaz.