Az izraeli hadsereg ismét megindult Gázában

Izraeli tankok hatoltak be Rafah keleti részébe hétfőn este palesztin szemtanúk beszámolói szerint.

Mintegy két órával a Hamász terrorszervezet tűzszüneti, illetve túszegyezményre adott pozitív válasza után a palesztin média heves lövésekről számolt be, majd az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője is megerősítette, hogy Rafah keleti részén harcok folynak.

A palesztinok arról számoltak be, hogy házakat robbantottak fel Rafah egyik negyedében és az egyiptomi határátkelőhely környékén, valamint harckocsitűz és tüzérségi lövedékek becsapódása hallatszott keletről. A palesztin tisztviselők értetlenségüket fejezték ki az izraeli hadsereg támadása miatt, mivel szerintük „megállapodás van, és a háborúnak vége”.

Előzőleg a szűk izraeli hadikabinet egyhangúlag eldöntötte, hogy Izrael folytatja a hadműveletet Rafahban, és delegációt küld Kairóba folytatni a tűzszüneti és fogolycsere tárgyalásokat a Hamásszal.

„A hadikabinet egyhangúlag úgy döntött, hogy Izrael folytatja a rafahi hadműveletet, hogy katonai nyomást gyakoroljon a Hamászra túszaink szabadon bocsátásának és a háború más céljainak elősegítése érdekében”

– közölte a miniszterelnöki hivatal Jeruzsálemben.

„Noha a Hamász javaslata messze áll Izrael követeléseitől, Izrael küldöttséget fog küldeni a közvetítőkhöz egy olyan megállapodás feltételeinek kidolgozására, melyek Izrael számára elfogadhatóak” – tette hozzá közleményében a hivatal.

A dokumentum szerint még nagyon messze vannak a megegyezéstől, de nem lehet nemet mondani a Hamász válaszára, és ezért delegációt küldenek Kairóba, másrészt tovább folytatják a rafahi művelet előkészületeit. A hadikabinet összehívását Herci Halevi vezérkari főnök és Joáv Galant védelmi miniszter kezdeményezte.

A fegyverszüneti tárgyalásokhoz közel álló amerikai forrás azt közölte a ynet portállal, hogy Izrael továbbra is támadást tervez Rafahban, de az Egyesült Államok elkötelezte magát annak megállítására. „Úgy tűnik, Izrael és Netanjahu nem jóhiszeműen folytatta a tárgyalások végső szakaszát” – közölte. A tárgyalásokon közvetítő William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Katarból Egyiptomba utazik, és a korábbi tervekkel ellentétben egyelőre nem utazik Izraelbe.

António Guterres ENSZ-főtitkár a rafahi hadművelet megkezdésekor úgy nyilatkozott: „még egyszer hangsúlyozom sürgős felhívásomat az izraeli kormányhoz és a Hamász vezetéséhez, hogy tegyék meg a szükséges további kilométert a megállapodás eléréséhez és a jelenlegi szenvedés megállításához”.

„Nagyon aggódom az olyan jelek miatt, miszerint küszöbön állhat egy nagyszabású hadművelet Rafahban. Már látjuk az emberek mozgását, sokan közülük kétségbeejtő humanitárius helyzetben vannak, és többször is kitelepítették őket. Biztonságos helyet keresnek, melyet oly sokszor megtagadtak tőlük” – tette hozzá a főtitkár, és emlékeztette a feleket, hogy a civilek védelme kiemelten fontos a nemzetközi humanitárius jogban.

A Hamász elfogadja azt a tűzszüneti javaslatot a Gázai övezeti háborúval kapcsolatban, amelyet Egyiptom és Katar mint közvetítők dolgoztak ki – jelentette be hétfőn este Iszmail Haníje, a palesztin iszlamista terrorszervezet politikai irodájának vezetője. Izrael hivatalosan egyelőre nem reagált a javaslatra.

Haníje a katari miniszterelnökkel és az egyiptomi titkosszolgálat vezetőjével együtt jelentette be szervezetének döntését. Ezt követően a Hamász egyik tisztségviselője azt mondta: „megegyeztünk egy hathetes tűzszünetben”.

Joe Biden amerikai elnök nem sokkal a Hamász bejelentése előtt telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és az izraeli média közlése szerint azt mondta neki, hogy a tűzszünet a legjobb módja annak, hogy megkíméljék a túsznak elhurcolt izraeliek életét.

Izrael még nem reagált

Izrael hivatalosan egyelőre nem reagált a tűzszüneti javaslatra, de egy meg nem nevezett „magas rangú kormánytisztviselő” a ynet hírportálnak azt mondta, hogy

„ez egy egyoldalú javaslat, amelynek kidolgozásában Izrael nem vett részt, és előzetesen nem erről beszéltünk az egyiptomiakkal. Ez a Hamász trükkje, hogy Izraelt visszautasítónak láttassa”.

Hozzátette: „Ez egy olyan javaslat, amely soha nem került szóba az izraeli kormányfő és az amerikai elnök közötti beszélgetésekben, és teljesen ismeretlen mind Izrael, mind az Egyesült Államok számára. De megvizsgáljuk.”

Röviddel a Hamász bejelentését követően a palesztin szervezet fogságában lévő izraeli túszok családtagjai elkezdték akadályozni a forgalmat több főútvonalon Tel-Avivban.

„A kormány a megállapodási javaslatok elutasításával a Hamász túszainak életével játszik” – mondták.

„Ahelyett, hogy megállítaná a háborút, hogy az összes túsz hazatérhessen, a kormány egy Rafah elleni támadással fenyeget, amely veszélyezteti az életüket” – tették hozzá.

Hétfőn Joáv Galant védelmi miniszter azt mondta a túszok családtagjainak, hogy „a terrorszervezet visszautasít minden alkut”, s ez arra kötelezi Izraelt, hogy cselekedjen Rafahban.

Gázavárosban és Rafahban viszont a palesztinok ünnepelték, hogy a Hamász elfogadott egy javaslatot.

Halil al-Hajja, a Hamász gázai helyettes vezetője elmondta, hogy az elfogadott javaslatnak az első, negyven napra vonatkozó része szerint ideiglenes tűzszünet volna a felek között, amelynek során az izraeli hadsereg kelet felé kivonulna a Gázai övezet sűrűn lakott területeiről. Emellett naponta 8 órára, a túszelengedések napján pedig 10 órára repülési tilalmat vezetnének be a Gázai övezet felett, és fokoznák a humanitárius segélyek és az üzemanyag bejuttatását a területre. A források szerint harminchárom izraeli túszt engedne szabadon a Hamász: nőket, 19 év alatti és 50 év fölötti férfiakat, valamint betegeket és sebesülteket. Cserébe Izrael elenged minden izraeli katonáért negyven és minden izraeli civilért húsz bebörtönzött palesztint.

A közvetett tárgyalások újra indulnának a fegyverszünet 16. napján, hogy megállapodjanak a Gázai övezet fenntartható nyugalmának helyreállításáról a tűzszünet második és harmadik szakaszában.

A második, 42 napos szakaszban az összes megmaradt foglyot szabadon engednék, cserébe további palesztin foglyokért, és az izraeli hadsereg teljesen kivonulna Gázából. A harmadik, utolsó és szintén 42 napos szakaszban a Hamásznak át kell adnia minden olyan izraeli holttestét, akit az október 7-i terrortámadásban meggyilkoltak vagy a fogságban meghalt, cserébe az izraeli börtönökben meghalt palesztin foglyok holttestéért.

Azzal, hogy a Hamász elfogadta az egyiptomi-katari tűzszüneti javaslatot, most Izrael „térfelén pattog a labda” – közölte Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter Iszmail Haníjére, a radikális iszlamista szervezet politikai irodájának vezetőjére hivatkozva, akivel hétfőn telefonbeszélgetést folytatott.

Amirabdollahián az X-en tett bejegyzésében arról is beszámolt, hogy Haníje azt mondta: a Hamászt „őszinte szándékok” vezetik a tűzszüneti javaslat elfogadásában.

Joe Biden amerikai elnök telefonon erősítette meg hétfőn Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy nem támogat átfogó katonai akciót a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban – áll a Fehér Ház közleményében.

A két vezető közötti telefonos megbeszélésről szóló tájékoztatás szerint az izraeli kormányfő egyetértett azzal, hogy Izrael felől a Kerem Salom-i átkelőt nyitva kell tartani a palesztinoknak szánt humanitárius szállítmányok előtt a Gázai övezet irányába.

A megbeszélésen Joe Biden megemlékezett az izraeli Holokauszt Emlékezet Napjáról, és egyetértett abban is, hogy erőteljesen fel kell lépni az antiszemitizmussal és a „gyűlöletalapú erőszak” minden formájával szemben.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján az izraeli hadsereg által tervezett művelettel kapcsolatban szintén kijelentette, hogy

az amerikai adminisztráció nem támogat nagyszabású katonai akciót. Matthew Miller szerint a Biden-kormány eddig nem látott olyan humanitárius tervet izraeli részről, amely hiteles és végrehajtható lenne.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok eljuttatott az izraeli kormányhoz olyan javaslatot, amely korlátozott és célzott hadműveletről szól Rafah esetében, de Izrael eddig nyilvánossá vált terveiben ezek nem köszönnek vissza.

Matthew Miller hangsúlyozta, hogy a Hamász tűzszüneti tervre vonatkozó hétfői beleegyező válaszát az amerikai kormány tanulmányozza és megvitatja partnereivel. Hozzátette, hogy

Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a Közel-Keleten tartózkodik, és egyeztet a tűzszünettel kapcsolatban is.

A külügyminisztérium szóvivője kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy az amerikai kormányt mélyen aggasztja, hogy Izrael betiltotta az al-Dzsazíra arab nyelvű, katari központú hírtelevízió működését az országban.

Matthew Miller az orosz elnök nem-stratégiai nukleáris fegyverekre vonatkozó hadgyakorlattal kapcsolatos bejelentéséről úgy nyilatkozott, hogy az amerikai adminisztráció felelőtlennek tartja az orosz kormány hozzáállását, és nyilatkozatait, ugyanakkor Washington egyelőre nem látja jelét annak, hogy az orosz haderő nukleáris fegyver bevetésére készülne Ukrajnában, és ezért nem tartja indokoltnak az amerikai nukleáris erők elhelyezkedésének módosítását.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki szintén telefonon egyeztett Haníjével a nap folyamán, pozitív fejleménynek nevezte, hogy Törökország javaslatára meghozta e döntést. A török államfő az X-en közzétett bejegyzésében hozzátette, hogy „hangsúlyozták, Izraelnek is lépnie kell a tartós tűzszünet érdekében”.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök közleményében további erőfeszítéseket követelt a felektől egy megállapodás érdekében. Kiemelte, hogy szorosan nyomon követi „az átfogó fegyvernyugvás” érdekében zajló tárgyalások fejleményeit.

Mahmúd Abbász palesztin elnök, akit a WAFA palesztin hírügynökség idézett, felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a tűzszüneti javaslat elfogadása végett, miután a Hamász már elfogadta azt.

Haníje hétfőn este hivatalosan bejelentette, hogy a terrorszervezet elfogadja egy Izraellel megkötendő, Egyiptom és Katar által kidolgozott tűzszünet feltételeit.