Akár 40 százalékos árcsökkenést is hozott az Árfigyelő

Az online árfigyelő rendszerben megjelenő élelmiszerek minőségét is vizsgálja a Nébih. Az első célellenőrzés az alapvető élelmiszerekre fókuszált, azért hogy a legolcsóbb alapanyagokból is biztonságos és jó minőségűek kerüljenek a magyar családok asztalaira. A versenyhivatal szerint az árfigyelő rendszer a szűk egyéves működése alatt hozzájárult az infláció csökkenéséhez.

Bomba árakat és számos akciót hirdet vásárlóinak például az M1 Híradójában bemutatott esztergomi hipermarket. Egy vásárló szerint szükség is van rá. A boltba járók között sok a tudatos vásárló, aki keresi a kedvezményeket és a jó minőségű magyar alapanyagokat.

„Amikor úgy látom, hogy egy másik áruház kedvezőbb áron adja a terméket akkor természetesen azt fogom választani”– mondta egy vásárló Híradónak.

Az akciók nemcsak a boltok polcain, hanem a népszerű online árfigyelőben is követhetők. Ma már 78 termékkategóriában napi szinten több mint kétezer különböző élelmiszer árát hasonlíthatják össze boltokra szűkítve a vásárlók, pénzt és időt spórolva ezzel.

Számos előnye van az online árfigyelőnek a Gazdasági Versenyhivatal szerint. Az egyik legfontosabb, hogy minden bizonnyal hozzájárult az elmúlt hónapokban a boltok között kialakult árversenyhez, ami a legtöbb élelmiszer-kategóriában jelentős, 20-30 vagy akár 40 százalékos árcsökkenést generált.

„Az árfigyelő rendszerben elérhető alapvető termékkategóriák többségében csökkentek az árak. Hogy példákat is említsek: a finomliszt ára több mint 40 százalékkal csökkent, a tojás 30, a burgonya pedig 60 százalékkal olcsóbban érhető el” – mondta Gondolovics Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője.

Ez a legfőbb célja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elindított az árfigyelő rendszerben megjelenő élelmiszerek minőségét vizsgáló ellenőrzés-sorozatnak is.

Az első célellenőrzés az alapvető élelmiszerekre fókuszált. Az elmúlt időszakban öt különböző termék, a liszt, kenyér, tojás, tej és a párizsi közül a három legolcsóbbat vizsgálták.

„Itt az a cél, hogy a magyar családok, fogyasztók megtalálják azokat a legolcsóbb termékeket, amiket könnyen megtudnak vásárolni. Ugye az olcsó termékekre van egy olyan általános hiedelem, hogy azok rosszabb minőségűek, mi azonban arra szeretnénk felhívni ezzel az ellenőrzés-sorozattal a figyelmet, hogy ott is ugyanúgy be kell tartani a szabályokat” – hangsúlyozta Nobilis Márton Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára.

Szakértők szerint az online árfigyelő júliusi indulása óta beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Idén márciusra szinte lenullázta az éves élelmiszer-inflációt.

Az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője, Sebestyén Géza szerint egyebek mellett az infláció gyors letörésének is köszönhető a Központi Statisztikai Hivatal által a napokban közölt kedvező GDP-adat, ami szerint a magyar gazdaság – a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére is – az előkelő 3. helyen végzett Európában, éves alapon.

„A külkereskedelmi helyzet nem volt kedvező. Ebben azért az EU is ludas, hiszen ha megnézzük azt, hogy a szankciók mennyire nem működnek, szépen mutatják a GDP-számok is ezt. A legjobb éves GDP növekedése Litvániának volt, 2,9 százalék. Négy országnak negatív volt, nekünk a 3. legjobb, 1,7-del, az oroszoké 4,9 százalék. Az oroszoké majdnem kétszer akkora, mint a legjobb európai államé. Miközben azt hisszük hogy a mi szankcióink őket fogják térdre kényszeríteni” – tette hozzá a közgazdász.

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány.

Elemzők szerint ehhez a jelenlegi kedvező gazdasági mutatók megfelelő alapot biztosítanak.

Az árfigyelő rendszer legolcsóbb élelmiszereit ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), egy párizsi kivételével mindegyik megfelelt az előírásoknak – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára az M1-en csütörtökön.

Nobilis Márton kiemelte: az árfigyelő rendszer létrehozásának célja a többi között az volt, hogy a fogyasztók megtalálják a legolcsóbb termékeket, ugyanakkor ezek esetében is be kell tartani a szabályokat, nem lehetnek rossz minőségű élelmiszerek.

A tervezett ellenőrzés-sorozat első célellenőrzése során öt élelmiszercsoport három-három legolcsóbb termékét választották ki, és arra is figyeltek, hogy ezeket különböző üzletláncoknál árulják – ismertette.

Tojást, kenyeret, 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet, párizsit és lisztet ellenőriztek, mert ezek olyan alapélelmiszerek, amelyeket minden család vásárol

– tette hozzá.

Az ellenőrök csak egy terméket, egy párizsit találtak, ami nem felelt meg az előírásoknak. Egy külföldi termékről van szó, amelynek magyar forgalmazóját büntetéssel fogják sújtani – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az agrárminisztérium közleménye szerint a kifogásolt, nem hazai előállítású pulykapárizsi kalciumtartalma meghaladta a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt határértéket.

Ez pedig azt bizonyítja, hogy a termék tartalmaz csontokról mechanikusan lefejtett húst (MSM) is, amit azonban az összetevők között nem jelöltek. Nobilis Márton hangsúlyozta:

ki kell állni azért, hogy jó minőségű és biztonságos élelmiszerek kerüljenek a magyar családok asztalára.

Az agrártárca államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: folyamatosan lesznek ilyen ellenőrzések, és továbbra is olyan termékcsoportokat fognak kiválasztani, amelyek minden család asztalán megtalálhatók. Nobilis Márton kitért arra, hogy az infláció letörésére létrehozott árfigyelő rendszer továbbra is népszerű, folyamatosan használják a vásárlók.

A gazdasági növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít és egyértelműen az élmezőnybe tartozik – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium az első negyedéves GDP-adatokat elemezve. A számok alapján a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét negyedéves alapon több mint két és félszeresen, éves alapon csaknem három és félszeresen múlta felül. Elemzők szerint a gazdasági növekedés várhatóan egész évben kitart.

A vártnál alacsonyabb infláció és az ebből is fakadó érdemi reálbérnövekedés növelhette a vásárlásokat. Emellett a turizmus is jól teljesített. Ugyanakkor növekszik a hitelezés. Már nem csak a fogyasztási kölcsönök nőnek, hanem a lakáshitelek is. Ezek voltak, amik leginkább húzták a GDP-t az első negyedévben. A Bank360 Csoport vezető elemzője szerint

a gazdaság jó teljesítménye várhatóan egész évben kitart, amit a közelmúltban elindított, vagy a közeljövőben induló állami programok is nagyban segítenek.

Ezek ugyanis a beruházásokat és a fogyasztást erősítik.

„Ilyen például a már futó napelem plusz program, amely 76 milliárd forintot oszt szét a lakosság körében. Ilyen a most megindult kis- és középvállalkozásoknak igénybe vehető technológia plusz program, amely kamatmentes hitelt ad 155 milliárd forint értékben. És ilyen lesz a júniusban megnyíló otthonfelújítási program, amelyben 108 milliárd forintot osztanak szét családi házak korszerűsítésére” – magyarázta Tóth Levente Bank360 Csoport vezető elemzője.

Ezek a programok jellemzően kis- és középvállalkozásoknak adnak lehetőséget a fejlesztésekre, és nekik biztosítanak megrendelést és munkát.

A Napelem Plusz és az otthonfelújítási projektek pedig jelentősen mérsékelik a családok energiafelhasználását, ezáltal a rezsikiadásokat.

Az ország pedig csökkentheti energiafüggőségét. Így pedig tovább javulhat a gazdaság teljesítménye, méghozzá úgy, hogy keleti szomszédunknál háború dúl, az Európai Unió és benne elsősorban a német gazdaság pedig gyengélkedik.

„Az év egészében két és fél százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre pedig az Európai Bizottság és az IMF előrejelzése szerint is az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet”

– hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Már a mostani első három havi adatok is kiemelkedőknek számítanak Európában. A Nemzetgazdasági Minisztérium most kiadott közleménye szerint negyedéves alapon az unión belül a második legnagyobb a magyar növekedés, olyan országokat megelőzve, mint Csehország, Spanyolország, Portugália,  Belgium, Franciaország, Németország és Ausztria.

Éves összevetésben a gazdaság teljesítménye a harmadik legmagasabb előrelépést érte el, megelőzve Portugáliát, Belgiumot, Lettországot, Franciaországot, Olaszországot, Csehországot, Németországot és Ausztriát is.

Az Európai Unió negyedéves alapon 0,3 százalékkal, éves alapon 0,5 százalékkal bővült. Ez azt jelenti, hogy

a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét két és félszeresen, illetve három és félszeresen múlta felül.

A várakozások szerint az idei a gazdasági növekedés helyreállításának éve lehet, miközben várhatóan a költségvetési hiány és az államadósság is csökkenni fog 2024-ben.