Beszólt Zelenszkijnek régi seftes cimborája

Nem tudom nézni, ahogy Puskin emlékműveit lerombolják az országban – mondta egy interjúban Borisz Sefir, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi üzlettársa. A Németországban élő férfi szerint a háborúnak nem lesz győztese, Oroszországgal pedig baráti kapcsolatra kellene törekedni.

                         Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtóértekezletén a berlini kancellári hivatalban 2024.                                                                                          február 16-án. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

A Szabad Európa Rádió ukrán riporterének nyilatkozott Borisz Sefir, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi üzlettársa, akivel együtt alapították a Kvartal 95 elnevezésű céget. A társaság szórakoztató televíziós műsorokat gyártott, például ilyeneket:

Sefir elmondása szerint már kiszállt a cégből, a tulajdonrészét pedig átruházta a testvérére, Szerhijre, aki egészen március végéig Zelenszkij egyik közeli munkatársa volt. Borisz Sefir azonban nézetkülönbségeik miatt olyannyira eltávolodott Zelenszkijtől, hogy az már fel sem veszi neki a telefont.

A Németországban élő férfinak többek között az nem tetszik, ahogy jelenleg az orosz kultúrával bánnak Ukrajnában.

– magyarázta Sefir.

A korábbi üzletember annak a véleményének is hangot adott, hogy Ukrajnának a jó kapcsolatok kiépítésére kellene törekednie Oroszországgal.

– mondta.

A háború kimenetelével kapcsolatban nem különösebben optimista Zelenszkij korábbi üzlettársa.

– hangsúlyozta Borisz Sefir.

Orosz–ukrán háború: újabb település került orosz kézre

A támadás ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyei ellen is irányult – közölte Moszkva.

Kelet-Ukrajna, 2024. április 5. Az orosz védelmi minisztérium 2024. április 4-én közreadott videofelvételérõl készített képen orosz harckocsi ágyúja az ukrán állásokra tüzel Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatolt részén. MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium Fotó: -

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Vodjane települést az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, az elmúlt hét során pedig 39 csoportos csapást hajtott végre nagy hatótávolságú földi és légi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal ukrán energiaipari, hadiipari és légvédelmi létesítmények, arzenálok és üzemanyagbázisok ellen – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a csoportos csapások választ jelentettek a „kijevi rezsim” azon kísérleteire, hogy kárt okozzon az orosz olaj-, gáz- és energetikai létesítményekben. A támadás ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyei ellen is irányult.

A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 5000 katonát veszített az elmúlt hét folyamán. Közülük a legtöbben, több mint 2110-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Hét ukrán katona megadta magát. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt, Sz–300-as légvédelmi rendszerekhez tartozó indítóállást, három Szu–25-ös, egy Szu–27-es és egy MiG–29-es repülőgépet, 17 harckocsit, 30 páncélozott harcjárművet, öt Hammer és JDAM irányítható légibombát, Himars, Vampire és Uragan sorozatvetők 91 rakétáját, továbbá 1119 drónt.

A zaporizzsjai atomerőmű a Telegram-csatornáján közölte, hogy ukrán dróncsapás érte a teherkikötőjét és a 2. számú nitrogén-oxigén állomását. A támadás a létesítmény kulcsfontosságú infrastruktúrájában nem okozott kárt, az atomerőmű rendszereinek működését nem zavarta meg. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkva nevében óva intette Kijevet és annak nyugati partnereit minden, a zaporizzsjai atomerőmű megtámadására vagy az ottani destabilizálásra irányuló kísérlettől. Felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy a helyszínen tartózkodó szakértői rögzítsék az ukrán támadások minden esetét.

Orosz közlés szerint a Rosztov megyei Morozovszkban egy drón robbanószerkezetének detonációja következtében nyolc ember sérült meg pénteken. Az orosz légvédelmi erők az éjszaka folyamán 53 ukrán drónt lőttek le Rosztov, Szaratov, Kurszk és Belgorod megye, valamint a Krasznodari terület felett. Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán fél az első negyedévben legkevesebb 22 ezer lövedéket lőtt ki polgári objektumokra orosz területen, 201 civil halálát okozva, 721 civilt pedig megsebesítve. A sérültek között 59, a halottak között pedig 11 gyerek volt. A legfiatalabb halott gyermek mindössze négy hónapos volt.

Közölte, hogy az orosz Nyomozó Bizottság több mint 4500 büntetőeljárást indított ukrán „fegyveresek” és vezetőik által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek közül 980 került a végrehajtás szakaszába. Elmondta, hogy eddig az orosz bíróságok 215 büntetőügyben 310 személy ellen hoztak ítéletet, közülük 87-en a „nacionalista” Azov alakulatban szolgáltak. A nagykövet szerint egyértelmű és közvetlen az összefüggés az ukrán harctéri vereségek és a hadviselés tiltott formáinak és módszereinek alkalmazása között. Kifogásolta, hogy a Nyugat ezek fölött szemet huny.