14 év alatt négyszeres lett a bölcsődei dolgozók bére

A bölcsődei dolgozók anyagi elismerése terén jelentős lépések történtek az elmúlt időszakban: 2010-hez képest 2024-re átlagosan több mint négyszeresére nőtt a bérük – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a több mint egymilliárd forintból épült, etyeki Csodaszarvas Bölcsőde szerdai ünnepélyes átadásán.

Hornung Ágnes az infrastrukturális fejlesztések mellett fontosnak nevezte az állami normatív támogatás növekedését, amely mára a 2017-es támogatás ötszöröse lett, ugyanez az arány a munkahelyi bölcsődék esetében 17-szeres.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy

„a bölcsőde a bizalomról is szól: a szülők és a bölcsődei dolgozók társadalomba vetett hitéről, amelyet a gyermekek jólétéért végzett közös munka kapcsol össze”.

Rámutatott arra, hogy a bölcsődék a társadalmi intézmények legelső lépcsőfokai, ahol a kisgyermekek elsőként tapasztalják meg a családjukon kívüli világot.

Hornung Ágnes elmondta, hogy a kormány számára folyamatosan a családok vannak középpontban, különböző eszközökkel támogatják a gyermekkorúakat, a szülőket és az időseket is. A családtámogatások három pillére közül kiemelte az otthonteremtést, hiszen az év elején indult útjára Európa legnagyobb otthonteremtési programja, a csok plusz.

Az államtitkár beszélt a bölcsődefejlesztésekről, amelyeknek köszönhetően az országos lefedettség folyamatosan javul, így ma már minden harmadik településen van ilyen intézmény.

Hozzátette:

a férőhelyek száma meghaladja a 65 ezret, csak tavaly több mint 4700 bölcsődei férőhely létesült.

Tessely Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte, hogy az elmúlt években a választókerületében több mint tíz bölcsőde épült, köztük Etyeken is, amelynek megvalósítása egy 2020-ban elnyert 643 millió forintos támogatással kezdődött el.

A megnövekedett építőanyagárak miatt szükségessé vált többletforrások bevonása, a kormány 2022-ben további 400 millió forintot biztosított, így tudták befejezni az ezer négyzetméter alapterületű létesítményt, amelyben 6 csoportszoba és 72 férőhely van.

Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke elmondta, hogy az új bölcsőde megnyitásával 16 munkahely jött létre a településen. Közlése szerint Fejérben a jelenlegi európai uniós ciklusban 6,6 milliárd forintot fordítottak bölcsődefejlesztésre.

A kormány már 14 éve kiemelt figyelmet szentel a családoknak és a gyermeket vállalóknak – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára korábban Kecskeméten.

Hornung Ágnes a Családbarát Települések Expóján arról beszélt, hogy a család a nemzet legkisebb egysége, és egyszerre jelképez szeretettel teli közösséget, összetartást és hegyeket mozgató erőt.

Mint mondta, a családoknak köszönhető a történelem folytonossága is, hiszen az egymást követő nemzedékek kitartása és helytállása vezetett minket a jelenig. Ezért közös feladat a családok áldozatos, sokszor embert próbáló munkáját az élet minden területén meghálálni: ebből a gondolatból indult el a családbarát fordulat 2010-ben – tette hozzá.

Az államtitkár felidézte, a kormány célkitűzése egy olyan kedvező társadalmi és gazdasági környezet létrehozása volt, ahol gyermeket vállalni nem hátrányt, hanem előnyt jelent, hogy aki gyermeket vállal, érezze a folyamatos gondoskodást, a kiszámíthatóságot, amelyet a kormány nyújt.

Hangsúlyozta, a magyar családpolitika ezen a kiszámíthatóságon nyugszik, három pillére pedig az otthonteremtés, az anyagi biztonság, valamint a munka és a magánélet egyensúlya.

Kiemelte, a 2015-ben bevezetett Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) 2024. január 1-jén a CSOK Plusz követte, amely iránt szintén nagy az érdeklődés, hiszen az első két hónapban már közel kétezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek.

A családpolitika második pilléréről elmondta, a családok anyagi biztonságát szolgálja a kormány eddigi több mint 30 családpolitikai intézkedésének legnagyobb része, köztük az adókedvezmények, a családi adózás, a GYED, a GYES, a GYED extra és a munkahelyvédelmi akcióterv számos eleme is.

Ez az a rendszer, amelyből gyakorlatilag minden családtípus megtalálja azt a családtámogatási formát, amely jóval nagyobb mértékben járul hozzá az anyagi biztonságukhoz, mint ahogy 2010 előtt az akkori támogatási lehetőségek – fogalmazott.

A munka és a magánélet egyensúlyát szintén fontosnak nevezte, hiszen ha valaki gyermeket vállal, tudni szeretné, hogy gyermeke biztonságban van, ha ő visszatér a munka világába. Ennek érdekében az elmúlt 14 évben a bölcsődei férőhelyek száma megduplázódott Magyarországon, az ellátás pedig 2010-hez képest már háromszor annyi településen érhető el – sorolta.

Latorcai Csaba, a Közigazgatás és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, a kormány 2010 óta azért dolgozik, hogy szellemi, lelki és anyagi értelemben egyaránt is erős családok alkothassák a nemzet gerincét, amire építve biztosítani lehet a nemzet megmaradását; minden eddigi és jövőbeni kormányzati intézkedés, támogatás ezt a célt szolgálja.

„Minden törvényes eszközzel meg fogjuk a jövőben is védeni a családjainkat, és gátat szabunk minden káros, családellenes érzékenyítési kísérletnek” – tette hozzá.

Az államtitkár szerint Kopp Mária és Skrabski Árpád tevékenysége alapozta meg azt a magyar családpolitikát, amelynek lényege, hogy „magyar jövő csak egészséges családokra építhető”.

Abban az időben alakult meg a Népesedési Kerekasztal, amelynek legfőbb célja az volt, hogy a családok által tervezett gyermekek valóban meg is születhessenek. Kopp Mária azt vallotta, hogy a megoldás kulcsa abban van, hogyan sikerül megteremteni a család és a hivatás összhangját, és ehhez bizony szükséges a családok terheinek enyhítése.

A politikus szerint a 2010-ben történt kormányváltás egyben paradigmaváltás is volt a családpolitikát illetően. Megtöbbszöröződött a családok támogatása, és még a mostani nehezebb gazdasági helyzetben is tovább bővül a rendszer

– tette hozzá.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke arról beszélt, hogy a családbarát Magyarország építéséhez összefogás és együttműködés szükséges. Örömét fejezte ki, hogy az első alkalommal megszervezett Családbarát Települések Expóján jelen lehetnek a kormányzat és a családbarát önkormányzatok képviselői.

A résztvevő civil és családszervezetek pedig bemutathatják azokat a jó gyakorlatokat, azokat a családbarát intézkedéseket, amelyeket helyben valósítanak meg, gyakran a kormányzat támogatásával vagy akár önállóan is, hiszen hosszú évtizedek óta azért dolgoznak, hogy minél élhetőbbé tegyék a településeket.

Fűrész Tünde felidézte, Bács-Kiskun vármegyében az ezer főre jutó születések száma az elmúlt évtizedben 8,5-ről 9,1-ra nőtt, míg Budapesten 9,5-ről 8,3-ra csökkent. Mint mondta, nagyon fontos, hogy egy adott település milyen szolgáltatásokat nyújt a családoknak, mert ez meghatározza azt, hogy egy település gyarapodik-e vagy sem.

A KINCS és Kecskemét önkormányzatának közös szervezésében zajló eseményen Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke hangsúlyozta: a magyar kormány 2010-ben, az átfogó családtámogatási programjának megteremtésével a világon egyedülállót alkotott.

Az önkormányzatok feladata pedig, hogy a családvédelmi törvényben megfogalmazottakat a saját eszközeikkel és lehetőségeikkel kiegészítsék.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg az emberek több mint fele városokban él, és itt egészen más jellegű problémák jelentkeznek, mint a kisebb településeken.

Az önkormányzatok feladata olyan körülményeket biztosítani, hogy az adott településen a lehető legjobb legyen élni és gyermeket nevelni – tette hozzá.

A Családbarát Települések Expó keretében Kecskemét önkormányzata, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), Nagycsaládosok Országos Egyesülete és az Egyszülős Központ együttműködési megállapodást írt alá. Mint elhangzott: valamennyi szervezet elkötelezett a családok támogatása és megerősítése iránt.