Ukrán terrortámadások az orosz választásokra időzítve

Ukrajna megsokszorozta Oroszország elleni „terrortámadásait” az elnökválasztás idejére, hogy ezáltal további anyagi támogatást és halált okozó fegyvereket kapjon a Nyugattól – jelentette ki az orosz külügyminisztérium közleményében.

Moszkva szerint a „kijevi korrupt rezsim” ily módon akar bizonyítani „nyugati gazdáinak”.

„Minden olyan esetet, amelyben terrorista módszereket alkalmaznak a népakarat kifejezésének befolyásolására, (az orosz hatóságok) gondosan rögzítenek és alaposan kivizsgálnak, az elkövetők pedig elkerülhetetlenül súlyos büntetésben részesülnek” – szögezte le közleményében a tárca.

A minisztérium szerint intenzívebbekké váltak „az ukrán szabotőrcsoportok” oroszországi behatolási kísérletei, de ezeket az orosz fegyveres erők rendre meghiúsítják. Az utóbbi két napban tüzérségi támadások következtében ketten haltak meg, és 19-en megsérültek az oroszországi Belgorodi területen, szombaton pedig drónnal mértek csapást egy orosz szavazóhelyiségre a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai régióban fekvő Blahoviscsenka faluban – emlékeztetett a tárca.

A külügyminisztérium kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az Ukrajnával határos orosz régiók lakosai „nem fognak engedni a kijevi rezsim provokációinak, nem félnek elmenni a szavazóhelyiségekbe és leadni voksukat az általuk választott orosz elnökjelöltre”.

Egyre erősebb nyilatkozatok hangoznak el nyugati politikusoktól, különösen a francia elnöktől a katonáik Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Emmanuel Macron már többször is kijelentette, hogy ő ezt nem hajlandó kizárni, és bár az orosz elnök határozottan jelezte, hogy ezzel a háború kiterjesztését kockáztatják, azóta más uniós vezetők is csatlakoztak a francia elnökhöz. Az már az ukrajnai háború kezdete óta nyílt titok, hogy nem csak ukránok állnak az orosz csapatokkal szemben.

Ukrajnában hetekkel az orosz agresszió kezdete után megjelentek a nyugati fegyverek is – és amiről kevesebbet beszéltek, a berendezéseket kezelni tudó nyugati katonák is.

Most is rengeteg amerikai, brit, holland és lengyel katona tartózkodik Ukrajnában – írta még 2023 májusában az Origo.

A portál akkor úgy fogalmazott: a nyugati katonák mellett szintén Ukrajnában van a katonai szállítmányok átadás-átvételével megbízott kísérőszemélyzet, az ukrán hadseregnek dolgozó nyugati tanácsadók és minden valószínűség szerint különleges műveleti erők katonái és zsoldosok is.

Az elmúlt egy évben több találgatás is zajlott az ukrajnai nyugati katonai jelenlétről, amit a legfőbb vezetők következetesen tagadtak.

A német kancellár azonban a Taurus rakéták Ukrajnába küldése kapcsán néhány hete elszólta magát.

„500 kilométeres hatótávolsága van a Taurus rakétáknak, ha rosszul használják, akkor konkrét célpontot érhet el Moszkvában is” – mondta Olaf Scholz, majd hozzátette: a németek nem tehetik meg azt, amit a britek és a franciák. A kancellár ezzel arra az elvileg titkos információra utalhatott, hogy Ukrajnában a francia és az angol katonák a helyszínen vesznek részt a rakéták irányításában.

A német kancellár megjegyzésére az Egyesült Királyság volt védelmi minisztere támadásba lendült és azt mondta: „Scholz viselkedése megmutatta, hogy Európa biztonsága szempontjából ő a rossz ember, aki rosszkor van rossz helyen.”  Vagyis a politikus közvetve elismerte, hogy Ukrajnában vannak nyugati csapatok.

A botrányra Moszkva is azonnal reagált, Maria Zaharova külügyi szóvivő arra figyelmeztetett:

a háború kiterjedéséhez fog vezetni, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek Ukrajnába.

Nemrég a lengyel külügyminiszter öntött olajat a tűzre, amikor arról beszélt: A NATO katonái már ott vannak Ukrajnában, amit köszön azoknak az országoknak, amelyek vállalták ezt a kockázatot. Radoslaw Sikorski azt viszont nem részletezte, hogy milyen nemzetiségű nyugati katonák segítik Kijevet.

Vlagyimir Puytin néhány napja szólalt meg az ügyben és az orosz állami médiának azt mondta:

Moszkva pontosan tudja, hogy Ukrajnában nyugati csapatok is vannak. Az orosz elnök ugyanakkor figyelmeztetett: ennek nagyon komoly geopolitikai következményei lehetnek.

„Ami azt illeti, a nyugati országok katonai személyzete már régóta jelen van Ukrajnában. Mostanra a számuk a sokszorosára nőtt. Most már közvetlenül vannak jelen. Külföldi zsoldosokként vannak jelen. És veszteségeket szenvednek el” – mondta az orosz elnök.

Emmanuel Macron hetek óta egyre nyíltabban beszél arról, hogy ő nem zárkózik el a nyugati államok katonáinak Ukrajnába küldésétől. Az Index egy ukrán portál hírét idézve arról írt, hogy a francia elnök szerint a Nyugatnak nem szabadna hagynia, hogy Moszkva győzzön. Macron elnök a tudósítás szerint kijelentette: „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak, mert ő Franciaország elnöke és ő dönt.”

Bevette az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyei Mirne települést Ukrajnában és kedvezőbb állásokat foglalt el a donyecki frontszakaszon is, miközben több ellentámadási kísérletet hárított és megakadályozott minden betörési kísérletet az oroszországi Belgorod megyébe – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot, kilencet Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – áll a közleményben.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek mellett tengeri drónok egy összeszerelési és tesztelési helyszínét, valamint egy IRIS-T légvédelmi rakétarendszert Odessza megyében, légi drónok egy összeszerelő üzemét a csernihivi régióban, továbbá egy Mi-8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, továbbá egy földi célok leküzdésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, Vampire sorozatvetők 23 rakétáját és 168 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Ezek miatt vasárnap reggel Moszkva három repülőterén is felfüggesztették átmenetileg a forgalmat. Belgorodban két civil elétét vesztette, 11 pedig megsebesült.

A legfrissebb adatok szerint 21-en vesztették életüket a dél-ukrajnai Odessza városát ért orosz támadásokban, a megyében szombatra gyásznapot rendelt el a helyi kormányzói hivatal.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat a Telegramon közölte, hogy a kórházban elhunyt egy 39 éves tűzoltó. A megyei kormányzói hivatal pedig azt írta közleményében, hogy negyven sérültet ápolnak kórházban, akik közül kilencnek az állapota súlyos.

A Donyeck megyei kormányzói hivatal arról adott hírt a Telegramon, hogy a reggeli órákban az orosz erők nehéztüzérséggel lőtték Novoszelivka települést, aminek következtében egy helyi lakos életét vesztette, egy másikat pedig sérülésekkel szállítottak kórházba.

A Harkiv megyei kormányzói hivatal tájékoztatása szerint egy orosz csapásmérő drón Kozacsa Lopany faluban károkat okozott egy létfontosságú infrastrukturális létesítményben. Eközben a légierő azt jelentette, hogy a harkivi régió ellen az éjjel bevetett mindkét orosz Sahid drónt megsemmisítették.

Az északkeleti Szumi megye kormányzói hivatala arról számolt be szombaton, hogy

az elmúlt napban az oroszok 69 támadást hajtottak végre a régió ellen rakétákkal, irányított légibombákkal, drónokkal és aknavetőkkel.

Esetleges áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az oroszországi belgorodi és kurszki régiókban katonai műveletet végrehajtó, ukrán oldalon harcoló orosz önkétesekből álló Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) videofelvételt tett közzé a Telegramon, amelyen bemutattak több mint tíz orosz hadifoglyot. Közölték, hogy készek kicserélni őket, ha Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója hajlandó találkozni a hadtest vezetésével. Egyúttal visszautasították az orosz védelmi minisztérium azon közlését, miszerint alakulatukat teljesen megsemmisítették volna.

Az ukrán vezérkar szombati helyzetjelentése szerint az utóbbi napban 78 összecsapás történt az orosz és az ukrán erők között, a legtöbb a Donyeck megyei Avgyijivka térségében. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége csaknem elérte a 430 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 21 orosz harckocsit, 26 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 14 drónt.