Újabb hitelminősítő díjazta Magyarországot

Továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a Japan Credit Rating Agency, a japán hitelminősítő megerősítette Magyarország „A-” besorolását stabil kilátás mellett – közölte a pénzügyminiszter a Facebook oldalán kedden.

Varga Mihály a posztban kiemelte, hogy pozitívan értékelik a magyar gazdaság ellenállóképességét a külső sokkhatásokkal szemben, a kedvezőbb adósságszerkezetet, a növekvő exportteljesítményt és a bankrendszer stabilitását.

Hozzátette: a japán elemzők is azzal számolnak, hogy a kormány idén tovább csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot.

A japán hitelminősítőn túl legutóbb a Scope Ratings erősítette meg az ország besorolását, de a három nagy nemzetközi hitelminősítő is befektetésre ajánlja Magyarországot.

„Jelenleg két osztályzattal magasabbra sorolják hazánkat, mint egy évtizeddel ezelőtt”

– fogalmazott Varga Mihály a közösségi oldalán.

Túl van a nehezén a magyar gazdaság, a kormány intézkedései segítettek abban, hogy a külső finanszírozási képesség, a fogyasztói árindex és a reálbérek alakulása is kedvező irányba mozdult el – mondta a pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén hétfőn Budapesten.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány olyan pályát határozott el, ami a következő három-négy évben 3 százalék alá viszi az államháztartási hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és 2026-ban csökkenhet 2,9 százalékra a mutató.

A pénzügyminiszter a kockázatok közül az egyik legjelentősebbnek az államadósság szintjét nevezte. Az államadósság a koronavírus-járvány időszakában jelentősen megnőtt, azóta csökkenni kezdett, de ezt a csökkentést folytatni kell – közölte. Kiemelte a kamatkiadások jelentős terhét is, ami az infláció csökkenésével és a kamatkörnyezet javulásával mérsékelhető – jelezte.

Varga Mihály szerint a korábbinál sokkal stabilabb és biztonságosabb lábakon áll az államadósság finanszírozása. A lakossági állampapírok aránya 22 százalék, míg 2010-ben csak 3 százalék volt, a lakosság 10 ezer milliárd forint feletti összeget tart állampapírban.

A miniszter felidézte az Európai Bizottság jelentését, amely szerint a magyar gazdaság fokozatosan lendületet vesz idén, 2025-ben pedig a magyar gazdasági növekedés lesz az egyik legmagasabb az EU-ban.

Hozzátette, hogy Magyarország már 2021 közepére elérte a koronavírus előtti kibocsátási szintet, ami az uniós országok többségének nem sikerült.

A pénzügyminiszter a kedvező tényezők között említette a folyó fizetési mérleg „visszapattanását”. Az energiaárak változása jelentősen segíti a gazdaság szereplőit abban, hogy a mérlegpozíciók javuljanak – mondta.

A pénzügyi tárca vezetője fontosnak nevezte a bizalmi indikátorok visszaépítését. A fogyasztói bizalmi index 2022 októbere óta folyamatosan javul, a cél az, hogy a vállalkozói visszafogottság is enyhüljön – mondta.

A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világgazdaságban, ugyanakkor rendkívül összetett a szerkezete, ami kedvező, mert lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szektor visszaesését a többi kiegyensúlyozza – fejtette ki.

Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke. A most elindult, illetve a tervezett digitális adózási kezdeményezések segítik a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését – jegyezte meg Varga Mihály.

Rámutatott, hogy a keleti nyitás politikájának eredményeként a magyar export szerkezete is jelentősen átalakult. A Németországba irányuló magyar export részesedése a teljes kivitelből például 32 százalékról 26 százalékra mérséklődött, bár közben az export volumene jelentősen nőtt. Az arány csökkenésének oka a keleti piacokra és a környező országokba irányuló export növekedése – mondta Varga Mihály.

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei után érthető a háztartások óvatossága, de ennek a mérséklésétől függ a fogyasztás helyreállítása, míg a vállalati óvatosság enyhítése a beruházások élénkítését váltaná ki – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén hétfőn Budapesten.

Nagy Márton szerint a fogyasztást visszafogó körülmények nagy részét a kormány megszüntette. Kiemelte, hogy a reálbérek 2024-ben átlagosan 5 százalékkal nőhetnek, a munkaerőpiac átképzésekkel és az inaktívak bekapcsolásával jelentősen bővíthető, főképp a fiatalok körében látszik komoly tartalék, hosszabb távon a munkavállalók száma 4,7 millióról 5,2 millióra nőhet.

A munkaerőpiac megvédésén túl kedvező folyamatokat vetít előre, hogy az inflációt sikerült letörni, az ipar termelési költségei már csökkennek is, az ikerdeficitnek vége, a kiskereskedelmi forgalom pedig növekedéssel kezdte az évet. Az elmúlt évek világszintű válságait Magyarország leküzdötte, ami azt jelzi, hogy a beruházásokra és kivitelre összpontosító gazdaságszerkezet jól működik – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a belgazdaság újraindítása jó irányt vett, a kivitel élénkítése viszont komolyabb kihívásnak látszik, a kedvezőtlen külpiaci körülmények miatt különösen a jármű- és akkumulátorexport élénkítésére kell most összpontosítani. A hitelpiac helyreállítását számos program segíti, ennek eredményei mind lakossági, mind a vállalati oldalon látszanak, a visszaesés már tavaly megállt, összességében a szerződések száma decemberben már csaknem 20 százalékkal nőtt. A miniszter a kedvező körülményeknek köszönhetően fokozatos, idővel gyorsuló ütemű gazdasági helyreállást valószínűsít. Magyarország idén visszatérhet az emelkedési pályára, ezt követően a növekedés nagyobb lendületet vehet, így a főbb mutatók 2026-ra teljesen helyreállhatnak – véli Nagy Márton.

A miniszterelnök optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően; Orbán Viktor hétfőn Budapesten, ugyancsak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen azt mondta: adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele – a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér – adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően.

Hangsúlyozta:

miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.

A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött „őrködnie” kell. Az első, „egyszerű paraszti bölcsességnek” azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak, a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk, a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.

Úgy értékelt: az egyszerű, józan paraszti ész alapján megfogalmazott tételek tekintetében, a gazdasági miniszter és a Pénzügyminisztérium együttműködésének tekintetében és a kamarával való együttműködés tekintetében a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak.

Kifejtette: egyelőre egy megörökölt, nagyon magas adósságrátával küzd Magyarország, ami a 2002-es választások elvesztése után 52-53 százalékról ment fel 80 százalék fölé, onnan hozta vissza a kormány, majd a koronavírus-járvány miatt megint fölment, és most megint küzd vele.

„A lényeg, hogy oda kell eljutni, (…) hogy a végén mi adjunk kölcsön másoknak, és ne mások adjanak kölcsön nekünk”

– hangsúlyozta.

A költségvetési hiányról szólva azt mondta, egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: „ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni”, ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni. Értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ezt a kormány nem csinálja rosszul.

Hozzáfűzte: 2020-ig a dolgok „egy elég világos, egyenes, sikeres, emelkedő pályán haladtak”, de akkor „beesett” a járvány és az orosz-ukrán háború. Hozzátette: 2020 és 2024 között „visszakapcsolásos” éveket élt meg az ország, most arra lát esélyt, hogy 2024-ben feljebb tud kapcsolni.

A kormányfő szerint a 2020 és 2024 közötti időszakot a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte, ennek pedig az az oka, hogy hagyták, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek. Másik okként azt jelölte meg, hogy a kormány „a Nyugatot majmoló, utánzó gazdaságpolitikát primitív képletre lefordító” megközelítés helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett gondolkodni. Miközben a Nyugat megbotlott, az ország gazdasági kapcsolatrendszerének keleti lába továbbra is virágzott – mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy jelenleg a magyar beruházók a negyedik helyen állnak saját országukban, ami megbecsülendő, mert mélyről indultak és ez egy javulási folyamat időközi állomása.

A kormányfő azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, és a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent.

Példaként említette az orosz-ukrán háborút, amelybe szerinte a magyarokat kivéve Nyugat beleugrott, a világ összes többi része viszont nem akar elköteleződni, vagy oroszpárti álláspontot képvisel. A miniszterelnök azt mondta, a tajvani konfliktust is másképp ítéli meg Nyugat és Kelet, és ez kis megszorításokkal igaz a közel-keleti helyzetre is.

Orbán Viktor értékelése szerint ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a piaci logikát is és lényegében a technológiai fejlődést is politikai szempontok határozzák meg.

Közölte, nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világgazdaság többi részéről és azt próbálja megvédeni, mert a Kelettel ráváró verseny azzal fenyeget, hogy elveszíti a saját maga uralta területeket, akár belső piacait is.

Hozzátette: a másik gondolkodásmód alapján – amelyet a Nyugat és a Kelet összekapcsolásával, konnektivitással jellemzett – igaz, hogy a Nyugat teret veszt, de ennek az az oka, hogy nem versenyképes, mert ha az lenne, akkor nem politikai eszközökkel akarná megállítani a keletiek előretörését, hanem gazdasági versenyben.

Elmondta, Európa nem is nagyon hiszi el magáról, hogy képes a termelékenység, hatékonyság érdekében olyan belső változásokat elindítani, amely a nyugati vállalkozók versenyképességét a keletiek szintjére emeli.

Orbán Viktor közölte, ha visszatér a hidegháború, vagyis szétválasztás lesz, akkor Kelet és Nyugat határa Magyarország keleti határánál fog húzódni, a „nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája leszünk”.

Ha együttműködés van, kereskedelem, akkor Magyarország két világ között van, egy olyan országként, ahol mind a két világ megtalálja saját lehetőségét – magyarázta, hozzátéve: a magyar gazdaságpolitika „arra fogad”, hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot.

Hozzátette: világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök az orosz-ukrán háború első tanulságaként Európa újrafegyverkezésének elkerülhetetlenségét jelölte meg.

Nem tudjuk, az amerikaiak meddig maradnak itt, Európában, és saját erőből nem tudjuk megadni a biztonságot a magunk számára, ezért gyorsított hadiipari fejlesztések zajlanak mindenhol – figyelmeztetett.

Felidézte azonban: a magyarok ösztönei jól működtek, mert a háború kitörése előtt 3-4 évvel Magyarország megkezdte a magyar hadiipar történelmileg példátlan mértékű felépítését és fejlesztését. Ezért mindenki előtt vagyunk 2-3 esztendővel. A politika néha az intuíciók világa, nem csak a törvényszerűségeké, ez a zöld átállásra is igaz és a védelmi ipar fejlesztésére is – mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta, ez egy „proxyháború”, és teljesen nyilvánvaló, hogy azt a Nyugat nem nyeri meg az oroszokkal szemben. Ám ez fordítva is igaz, ezért egyetlen megoldás van: előbb-utóbb béketárgyalások lesznek – tette hozzá.

Az a kérdés, hogy kinek az oldalán van az idő. Mi vagyunk az egyetlen ország, amelyik azt mondja, az idő az oroszok oldalán van, ezért nekünk érdekünk, hogy minél hamarabb lezáruljon ez a konfliktus – közölte.

Úgy folytatta: Nyugat-Európában az országok többsége sajnos úgy gondolja, hogy az idő a Nyugat oldalán van. Ez egy érdekes gondolatmenet, ha az ember az Atlanti-óceán partján ül, de nem a Kárpát-medencében – értékelt.

Hangsúlyozta ugyanis: a magyar biztonsági stratégiának az a fő vonala, hogy Magyarország és Oroszország között mindig kell lennie valamilyen entitásnak, ezt most éppen Ukrajnának hívják.

A háború fő kérdése magyar szempontból, hogy az orosz határ közelebb jön-e hozzánk vagy nem – mondta, hozzátéve: ha a háború folytatódik, a határ az orosz katonai sikereknek köszönhetően közeledni fog.

Ez teljesen ellentétes a mi érdekeinkkel, ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy ezt egy módon lehet elkerülni:

ha a Nyugat összeszedi magát és megpróbál egy béketárgyalásos helyzetet elérni

– jelentette ki a kormányfő.

Értékelése szerint ez most már nem is lesz olyan egyszerű, mint lett volna egy évvel ezelőtt, mert a katonai helyzet most teljesen egyértelműen az oroszok felé hajlik.

Közben Európát az a veszély fenyegeti, hogy az oroszok végül csak az amerikaiakkal lesznek hajlandók tárgyalni, és az egész európai biztonsági berendezkedés egy orosz-amerikai megállapodáson múlik – fűzte hozzá.

A közvetlen biztonsági környezet tehát nem néz ki jól, „ezért egyáltalán nem hazardírozás, hanem az egyetlen épelméjű esély megjátszása Magyarország részéről az, ha Trump elnök úr visszatérésére fogadunk” – fogalmazott.

Csak egy új szereplő találhat kiutat, akinek nem volt része abban, hogy ez a háború kitört – értékelt, hozzátéve: az egyetlen esélye a világnak egy relatíve gyors békekötésre egy politikai változás az Egyesült Államokban.

Magyarország számára ezért nem szimpátiakérdés, kit kedvel vagy kit nem, az a kérdés, melyik elnök hoz olyan külpolitikát, amely a magyar biztonságot megerősíti – hangsúlyozta.

Abba nem szólhatunk bele, Amerika milyen elnököt választ, de nem látjuk bele a mostani amerikai kormányzatba azt a képességet, hogy gyors békét teremtsen ezen a fronton, ami a magyar gazdaság számára is kulcskérdés – közölte.

Orbán Viktor azt mondta:

az európai uniós választások nagy jelentőségűek lesznek az észszerűség szempontjából.

Kiemelte: az európai politikai tér leírható úgy is, hogy egyik oldalon a globalisták, föderalisták, másikon a szuverenisták. De úgy is, hogy ma Európában ideológiavezérelt politizálás zajlik, a legnagyobb baj, hogy akik a legfontosabb pozíciókat elfoglalják, tipikusan baloldali, ideologikus gondolkodású emberek, és ilyen döntéseket is hoznak – mondta a kormányfő.

Az ideológiai gondolkodás nem tudja egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot – mondta a miniszterelnök. „A vágyvezérelt, ideologikus gondolkodás fölé kerekedik a valóságnak”, és hoznak olyan döntéseket – például a klímapolitika vagy agrárgazdaság területén – amelyek elvi szempontból helyesnek tűnnek, csak közben tönkremegyünk velük – fogalmazott.

Ezért arra van szükség, hogy egy ideológiavezérelt, baloldali kormányzás helyett jobboldali, a valóságot jobban tisztelő, és a gazdaságpolitikát a valóságból levezető politikai kurzus jöjjön létre Európában – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Jelezte: mindenképp lesz jobboldali, észszerűség irányába tett változás Európában, de hogy áttörés is lesz-e vagy csak erőviszony-módosulás, ezt most még nem tudni. Hozzátette: reálisan nézve súlyponteltolódás várható.

A kormányfő beszédében kitért Magyarország regionális együttműködéseire is. Felidézte: hosszú ideig egy V4-es struktúrában gondolkodtak Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával, amelyet nem érdemes feladni, még van benne „valamennyi élet”, de látni kell egy másik együttműködési lehetőséget a szuverenista államok között.

Ebben Magyarország mellett megjelentek a szlovákok, a szerbek, és Ausztriában is lesz egy választás szeptemberben. Így könnyen lehet egy osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködés a következő időszakban, amely nem kiváltja a V4-et, hanem megjelenik mellette – összegzett a miniszterelnök.

Orbán Viktor szólva Magyarország profitegyenlegéről azt mondta: javul, de nem megfelelő. Ma Magyarországon a külföldiek a megtermelt profitból 4-6 milliárd eurót kivisznek, azonban profitkiviteli tilalommal nem lennének beruházások – vezette le.

A miniszterelnök szerint egyetlen módon nincs baj ezzel a nyitottsággal, ha a magyar vállalkozások külföldi befektetéseivel termelnek annyi profitot, amely hazahozza ezt a mértéket.

Elmondta: ma átlagban 1,3-1,5 milliárd eurót hoznak a külföldi befektetések, ehhez hozzászámolva a többletet jelentő 1-1,5 milliárd eurós uniós transzfereket, akkor mintegy hárommilliárd euró van itt, míg 4-6 milliárd ott.

A jövő szempontjából Orbán Viktor a legfontosabbnak azoknak a nemzeti holdingoknak támogatását nevezte, amelyek képesek arra, hogy külföldön profitot termeljenek és hazahozzák, kiegyenlítve a profitegyenleget, utalva a Molra, az OTP-re, valamint az ingatlanok, az infokommunikáció és a hadiipar területére.

Ha van finanszírozás és kifektetési támogatás, valamint vannak vállalkozók versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal, azoknak beruházni kell, különben sohasem fog helyreállni a profitegyenleg, és mindig marad egy „meglopottság-, egy kizsákmányoltságérzés bennünk” – jegyezte meg a miniszterelnök.

A 6,5 százalékosra emelkedett költségvetési hiány csökkentéséről azt mondta: sok szempontot kell kombinálni, amikor ennek ütemezését megalkotják, mert a kormány nem akarja, hogy a gazdasági fejlődés megálljon, nem akar forrásokat kivonni a gazdaságból, kockáztatni a már elért életszínvonalat, illetve visszalépni a gyermektámogatási és a rezsitámogatási rendszerből.

Varga Mihály pénzügyminiszter szavait megerősítve közölte: a kormány szándéka, hogy 2024-ben a 6,5 százalékos hiányt 4,5-re mérsékelje, a rákövetkező évben 3,7 százalékra, majd azt követően 2,9 százalékra. Arra is felhívta a figyelmet: az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni „ziláltságból” most tér vissza a szabályozott gazdasági működéshez, és az uniós pénzügyminiszterek tanácsa szerint négy évet adnak majd arra, hogy minden ország ismét tartsa a 3 százalék alatti költségvetési hiányt és a 60 százalék alatti államadósságot.

Jelezte: ha Magyarországnak nem sikerülne három év alatt valamilyen okból tartania az említett ütemet, még mindig marad „egy pufferév”, hogy európai uniós retorziók és szankciók kockázata nélkül ezt megtegye.

Ez a célkitűzés véleménye szerint lehetséges, bár megjegyezte azt is, hogy minden „európai nagykapun van egy kiskapu”, hiszen ha egy ország komoly strukturális reformokat vállal, akkor hét éve van arra, hogy visszatérjen. Ugyanakkor „mi nem bízunk annyira a brüsszeliekben, hogy erre építsük a költségvetési stratégiánkat, úgyhogy maradjunk egyelőre ennél a 3+1 tartalékéves megoldásnál”.

A kormányfő beszéde azt is felvetette: válaszolni kell arra a kérdésre is, mi van akkor, ha a „tétjeink nem jönnek be”, azaz sem Amerikában, sem Brüsszelben nem az történik, amit a kormány szeretne és ha a költségvetés hiányát is lassabban tudják csökkenteni.

Kijelentette: elvből nem készítenek B-terveket, de egy ilyen helyzetre fel kell készülni, csak nem tervekkel, hanem habitussal.

Felidézte egy, az 1848-49-es szabadságharcról szóló könyvben olvasottakat, ahol a székely területeken a parancsnoknak azt jelentik, hogy teljesen bekerítették őket, mire a parancsnok azt válaszolja, hogy ez a legjobb hír.