Magyarország továbbra sem vesz részt az ukrajnai fegyverszállításban

A kormány konstruktív tartózkodása mellett fogadták el az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a résztvevők végleges formában elfogadták az Európai Békekeret összegének megemelését, erre hazánk konstruktív tartózkodása mellett került sor, aminek az ára az a szabálymódosítás volt, amelynek értelmében Magyarországnak semmiféle terhet nem kell vállalnia a fegyverszállítás finanszírozásából.

„Ez tehát azt jelenti, hogy a ránk eső 50 millió eurót be kell fizetnünk, de annak felhasználási célját mi határozhatjuk meg” – szögezte le.

Hozzátette, ezen a téren több fontos cél is szóba jöhet, például a migrációval szembeni küzdelem érdekében a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása.

Sérelmezte, hogy továbbra sem történt meg annak a belátása, hogy az EU Ukrajna-stratégiája kudarcot vallott. Szavai szerint ennek oka, hogy ebben az esetben felmerülhetne a politikai felelősség kérdése is az Európa által elszenvedett károkért, márpedig ezt senki nem akarja felvállalni.

„És ugye azt a sportpályán is érvényes mondást alkalmazzák itt, ha jól értem, hogy a legjobb védekezés a támadás. Mennek előre, és nem 19-re, hanem már 20-ra húznak lapot, ami nyilvánvalóan újabb tuti bukást hoz elő” – fogalmazott.

Szijjártó Péter érintette az utóbbi hetek során egyes európai vezetők részéről elhangzó nyilatkozatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem szabad elvetni az európai katonák küldését Ukrajnába.

„Ezek rendkívül veszélyes és riadalmat keltő nyilatkozatok, s mi, akik a háború szomszédságában élünk, tisztelettel kérjük a nyugat-európai kollégákat, hogy ne tegyenek többet ilyen nyilatkozatokat, mert a mostani rendkívül feszült háborús helyzetben nemcsak a cselekedeteknek, hanem a szavaknak is óriási súlyuk, óriási jelentőségük van” – figyelmeztetett.

Elmondta, hogy ugyan nem NATO-s tanácskozásra került sor, de mivel a legtöbb EU-tag az észak-atlanti szövetségben is benne van, és az amerikai külügyminiszter is csatlakozott az ülés egy pontján, ezért emlékeztette kollégáit a katonai szervezet korábbi egyhangú határozatára, miszerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

„És épp ezért azok a nyugat- és kelet-európai nyilatkozatok, amelyek a csapatok küldését valószínűsítik, vagy nem zárják ki, színtiszta megsértései ennek a közös NATO-döntésnek” – vélekedett, aláhúzva azt, hogy utóbbinak a felülvizsgálatát, módosítását senki nem kezdeményezte.

„Reményemet fejeztem ki az Egyesült Államok külügyminiszterének is arra nézvést, hogy soha nem fog sor kerülni a NATO-tagországok részéről katonák küldésére” – mondta.

Kiemelte, hogy az EU vagy a tagállamok mostaninál is militánsabb nyilatkozatai csak még tovább ronthatják a helyzetet, ami „még inkább ezt a harmadik világháború nevű rémképet segíti elő”.

„Világos, hogy ha bármely európai uniós tagország szárazföldi csapatokat küldene Ukrajnába, az lángba borítaná az egész kontinenst, s mi ezt a lehető legkevésbé sem akarjuk. És azt gondoljuk, hogy ez súlyos visszaélés a NATO ötödik cikkelyével is, súlyos visszaélés, mivel a NATO nem egy támadási, hanem egy védelmi szövetség” – hangsúlyozta.

A miniszter arra is kitért, hogy hazánk Ukrajna szomszédjaként közvetlenül szembesül a háború minden negatív következményével. A menekültáradat mellett például a mezőgazdaságot is majdnem kiütötte a Közép Európát elárasztó, silány minőségű ukrán gabona.

„Tehát azt hiszem érthető az, hogy mi más szemszögből nézzük az Ukrajnában zajló háborút, mint azok, akik több száz vagy több ezer kilométer távolságból tekintenek rá” – jelentette ki.

Kiemelte, hogy a lengyelországi blokádok miatt az Ukrajna és az EU közötti közúti teherforgalom egy számottevő része mára a rövid magyar-ukrán határra tevődött át, ahol ezáltal jelentősen megnőtt a terhelés és a várakozási idő is. Aláhúzta, hogy Fényeslitkénél a legnagyobb nyugat-ukrajnai átrakodási kapacitás jött létre, hasonló még Lengyelországban sincsen, csak ezekről valahogy az európai liberális mainstream média elfelejtkezik beszélni.

Bejelentette, hogy a nyomás enyhítése érdekében hétvégén megállapodott a kijevi elnöki hivatalt vezető Andrij Jermakkal, hogy hamarosan aláírják a szerződést egy új határátkelőhely létrehozásáról a két ország, Nagyhódos és Nagypalád között, továbbá fejleszteni fogják a beregsurányi átkelőt is.

„Szóval ha van ország, amely folyamatosan szembesül a háború tragikus következményeivel, (…) amely viseli ezen háború terheit, és ha van ország, amely többek között mindezek miatt a lehető leggyorsabb békében érdekelt, az éppen Magyarország” – összegzett.

Az elmúlt két év és lassan egy hónap alatt most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb – írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter azt írta, hogy fizikailag az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsülésére kerül sor ma Brüsszelben, virtuálisan viszont transzatlanti tanácskozás lesz az Egyesült Államok külügyminiszterének részvételével.

„Az elmúlt két év és lassan egy hónap alatt most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb. A nyugat-európai vezetőknek be kellene látniuk, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos stratégiájuk megbukott, és ha csak fele annyi energiát tettek volna a béketeremtésbe, mint a fegyverszállításokba, már rég fegyverszünet lenne” – fogalmazott a tárcavezető.

Hozzátette, ehelyett francia vezetéssel, a „legjobb védekezés a támadás” elvét alkalmazva, immár a direkt világháborús veszély szítása zajlik.

A szárazföldi csapatok lehetséges Ukrajnába küldése a háború kiterjedésének veszélyét hozza magával, ráadásul totálisan ellentétes az eddigi NATO-döntésekkel – hangsúlyozta.

„Mi nem akarunk háborút Európában, s reméljük, hogy európai kollégáink sem folytatják a játékot a tűzzel” – írta Szijjártó Péter.

Ma a nemzetközi politikában a valóság és az ideologikus megközelítés rendkívül messze áll egymástól, ezt jól példázzák az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó, teljességgel irreális szándékok is – közölte korábban Szijjártó Péter.

Kiemelte: az a „felfújt liberális várakozások” ellenére teljesen bizonyos, hogy Oroszországot katonailag nem lehet legyőzni ebben a konfliktusban, már csak azért sem, mert atomhatalomról van szó, azonban Ukrajna sem veszíthet, ugyanis mindig lesz annyi fegyver Nyugatról, hogy a status quo fennmaradjon.

„Ha egyik fél se tud győzni, akkor világos, hogy az egész úgy ér majd véget, hogy le kell tárgyalni, mi a vége. És hogyha senki nem tud győzni, és úgyis le kell tárgyalni, akkor már csak egy kérdés marad, hogy miért is nem holnap? Miért két hét múlva? Miért három hónap múlva? Miért egy év múlva?”

– mondta.

„Minden egyes nap, ami eltelik ebben a háborúban, az újabb halottakat és újabb pusztítást hoz. És ez erkölcsileg az egyetlen tartható állásponttá azt teszi, miszerint mielőbb tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség” – tette hozzá.

Szavai szerint Európa ennek megteremtésére ma már képtelen, s ezért amerikai-orosz megállapodásra van szükség, amely a jelenlegi washingtoni adminisztráció alatt szintén lehetetlen, ekképp ahhoz, hogy ez reális közelségbe kerülhessen, változásra lenne szükség az Egyesült Államok vezetésében.

A francia elnök közelmúltbeli kijelentéséről szólva arra figyelmeztetett, hogy a nyugati katonák küldése súlyosan sértené a NATO által több éve kijelölt vörös vonalat, amelynek a lényege, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak. Ugyanakkor az európai álláspont változásait tekintve ez sajnos nem is zárható ki teljesen – jegyezte meg.

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen érintette a közel-keleti konfliktust is, ahol az első számú célnak az eszkaláció megelőzését nevezte, ez ugyanis legalábbis regionális háborúhoz vezethetne.

A válság megoldása kapcsán emlékeztetett, hogy évtizedek kudarcai után Donald Trump előző amerikai elnök hivatali ideje alatt az Ábrahám-egyezményekkel elérhető közelségbe került a béke reménye, egy politikai váltás Washingtonban így ezen a téren is reményteli lenne.

Kifejtette, hogy Donald Trump és a magyar kormányzat álláspontja között sok hasonlóság van, például a család vagy a migrációval szembeni fellépés terén.

Ezt követően a keleti nyitás stratégiáját méltatta, és hangsúlyozta, hogy az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó politikai szándékok dacára jól látható, hogy a nyugati vállalatok egy jelentős része mára teljesen függővé vált a kelet-ázsiai ország beszállítóitól, egyebek mellett az autóiparban is.

„Tehát látni kell, hogy a valóság arról szól, hogy a keleti és a nyugati vállalatok a lehető legszorosabban működnek együtt, a politikai blabla fölötte az agyrém”

– fogalmazott.

Majd a valóság és a politikai propaganda közötti távolságra példaként említette azt is, hogy az Egyesült Államok folyamatos nyomást gyakorol hazánkra az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés felszámolása érdekében, miközben az első számú uránbeszállítója tavaly épp Oroszország volt, továbbá amerikai cégek is részt vesznek a paksi bővítésben.

„Ma a nemzetközi politikában a valóság és az ideologikus megközelítés nagyon messze áll egymástól” – jelentette ki.

Végül az európai parlamenti választások jelentőségéről is beszélt, mondván, hogy a negatív folyamatok megfordításához a racionális, konzervatív, patrióta, nemzeti érdeket érvényesítő, szuverenista pártok megerősödésére lenne szükség.

Szavai szerint a tét tehát, hogy ki lehet-e billenteni az eddigi „összepacsizós” Európai Parlamentet, hogy a képviselő-testületben a valóság álljon az első helyen az ideológiák helyett.