Makacsul kitart amellett a francia elnök, hogy a Nyugatnak semmilyen eszközt, így a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldését sem szabad kizárnia. Emmanuel Macron ezúttal a francia köztelevízióban beszélt arról, hogy szerinte készen kell állni minden eszköz felhasználására, hogy Oroszország ne győzhessen. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint a nyugati politikusok célja, hogy Európában háborús hangulat alakuljon ki.

Semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen – közölte Emmanuel Macron a francia köztelevízióban, hangsúlyozva: mindent meg kell adni Kijevnek, mert ha Oroszország győz, akkor Európa veszélybe kerül

„Ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és

bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta a francia elnök,

aki megerősítette, hogy szerinte semmilyen lehetőséget nem lehet előre kizárni.

Emmanuel Macron februárban beszélt arról először: nem szabad kizárni, hogy NATO csapatokat küldjenek Ukrajnába. Később már gyávasággal is vádolta azokat a szövetségeseit, akik ellenzik a NATO csapatok bevetését.

Az Európai Unió vezető bürokratái közben azon dolgoznak, hogy az Egyesült Államok folytassa Ukrajna támogatását. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője,

Josep Borrell Washingtonban arról beszélt, gyorsan kell cselekedni, mert a háború kimenetele a következő hónapokban dől el.

„Oroszország nem fog megállni, nekünk kell megállítanunk. Az USA és az EU is sokat tett már Ukrajnáért, de úgy gondolom, hogy ennél is sokkal több kell. Támogatnunk kell az ukránokat. Bármit is kell tenni, azt gyorsan meg kell tenni” – mondta Josep Borrell.

Magyarország mellett Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Románia, Olaszország és a NATO is világossá tette: nem küld katonákat az orosz-ukrán háborúba. Viszont egyre több állam nem zárkózik el Emmanuel Macron ötletétől.

A finn kormányfő azt mondta, az orosz katonai képességek korlátozottak.

„Oroszország nem legyőzhetetlen. Legyőzhetjük, ha egyesítjük erőforrásainkat. Megvannak a pénzügyi eszközeink, most politikai elkötelezettség kell”

– fogalmazott Petteri Orpo.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter – akinek felesége Soros György szövetségese – pedig azt állította: a NATO katonái már ott vannak Ukrajnában. A litván külügyminiszter a vörös vonalak eltörléséről, Petr Pavel cseh elnök a nyugati csapatok ukrajnai jelenlétéről, a lett elnök pedig a harc folytatásáról beszélt. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig kijelentette: elege van már, hogy mindenki az eszkalációtól, vagyis a háború továbbterjedésétől fél, mert szerinte Vlagyimir Putyin csak fenyegetőzik.

Oroszország technikailag felkészült egy nukleáris háborúra, az atomfegyverek készenlétben állnak – közölte a héten egy interjúban az orosz elnök. Vlagyimir Putyin figyelmeztette azokat az országokat, amelyek az Oroszországgal szembeni vörös vonalak eltörléséről beszélnek, hogy ebben az esetben Moszkva is hasonlóan cselekszik.

Az eszkalációs nyilatkozatok növelik a háborús kockázatokat,

véli a Századvég vezető elemzője. Palóc André kiemelte: az európai emberek nagy többsége ellenzi a katonai részvételt, de a politikusok erről nem vesznek tudomást.

„Azt látjuk, hogy elválik a politikai elit -és jelen esetben például Macron megszólalásai erről tanúskodnak is- a választók véleményétől. És mintha megpróbálnának egy háborús hangulatot, egy háborús – ha úgy tetszik – ingert kelteni Nyugat-Európa szerte” – értékelt Palóc André az M1-en.

Több elemző szerint akár egy világszintű fegyverkezési verseny is elindulhat, aminek a nyertesei a hadiipar és a fegyverkereskedők lehetnek. A NATO tagállamok fegyvergyárai sorra döntik a megrendelési csúcsokat, miközben a hasznuk is meredeken emelkedik.

Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban – jelentette be pénteken Olaf Scholz német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel.

Az újabb szövetséget az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre. Olaf Scholz azt ígérte, hogy mihamarabb még több fegyvert fognak beszerezni „az egész világpiacról” Ukrajna támogatására.

Kiszélesítik továbbá a katonai felszerelések gyártását is az ukrajnai partnerekkel együttműködésben. A német kancellár azt is bejelentette, hogy Ukrajna számára az Európai Unión keresztül eljuttatott pénzügyi támogatást növelni fogják, és azt mondta, hogy

az európai országok a befagyasztott orosz vagyonokból további fegyverszállítmányokat fognak biztosítani Ukrajna javára.

Franciaország, Németország és Lengyelország „egységes és eltökélt abban, hogy soha ne hagyják Oroszországot győzedelmeskedni” – jelentette ki a „weimari háromszög” csúcstalálkozója után tartott közös sajtótájékoztatón a francia államfő.

„Egy dologról közös a meggyőződésünk: az ukrajnai háború a biztonságunkról és a jövőnkről szól”

– fogalmazott Macron. Hozzátette, hogy a három ország közös szándéka az, hogy egészen addig támogassák Ukrajnát, amíg csak szükséges, és ne engedjék Oroszországnak, hogy megnyerje agresszív háborúját. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna szövetségesei soha nem kezdeményeznék a konfliktus eszkalálását.

A francia elnök részleteket ugyan nem közölt, de megerősítette, hogy Franciaország támogatja azt a cseh kezdeményezést, miszerint az Európai Unión kívülről kellene további lőszereket vásárolni Ukrajna számára.

Donald Tusk azt mondta:

Lengyelország minden lehetséges módon segíteni akar, hogy a helyzet javuljon, ne pedig romoljon Ukrajnában a következő hetekben és hónapokban.

A február végén Párizsban tartott támogatói konferencián Emmanuel Macron némi felbolydulást keltett azzal a kijelentésével, hogy a nyugati szövetségesek esetleg szárazföldi csapatokat is küldhetnének a jövőben Ukrajnába. Olaf Scholz és mások ezt a lehetőséget egyelőre elutasították.

Ha nem védjük meg Ukrajnát, azzal Németországot is veszélybe sodorjuk – jelentette ki Vladimir Klicsko a német Tagesspiegelnek adott, pénteken megjelent interjúban. A korábbi profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok élesen bírálta az Olaf Scholzot, amiért a héten ismét visszautasította, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsássák a német fejlesztésű Taurus cirkálórakétákat.

„Ha nem védjük meg Ukrajnát, azzal Németországot sodorjuk veszélybe” – figyelmeztetett Vladimir Klicsko a Tagesspiegel című lapnak adott interjúban. „Nem csak F–16-osokra (vadászrepülőkre) és Taurusokra van szükségünk, hanem többre” – fogalmazott az egykori bokszvilágbajnok.

Reagált Olaf Scholz szerdai bejelentésére is, amikor a kancellár a Bundestagban tartott beszédében megismételte, nem támogatja a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását.

„Nehezen értem a döntését. Régóta ismerjük egymást személyesen, és a háború alatt többször találkoztunk Kijevben és Berlinben. Minden az ő kezében van. Még mindig meggondolhatja magát, bármennyire is egyértelmű nemet mondott”

– fejtette ki a sportolóból lett ukrán diplomata.

Hozzátette: „Eddig arra használtuk a (külföldről érkezett – a szerk.) fegyvereket, hogy megsemmisítsük ellenfél logisztikáját. Ezt mindig, kivétel nélkül, azokkal a partnerekkel egyeztetve tesszük, akik ezeket a fegyvereket szállítják nekünk. Ez a jövőben is így lesz.”

Vitalij Klicsko szerint

Ukrajnának nincs szüksége nyugati katonákra, viszont sürgősen több fegyver kell ahhoz, hogy meg tudja védeni magát.

„Amire szükségünk van, azok a háborúhoz való eszközök, azaz fegyverek. Még mindig megvan a lehetőségünk arra, hogy megállítsuk a háborút Ukrajnában. Egyszerűen nem értem az állandó késlekedést: Németország egyszer már megtette ezt a harckocsikkal, és most megismétlődik ugyanez a Taurusszal” – fejtette ki Klicsko a Tagesspiegelnek adott interjúban.

Mégis mennek NATO-csapatok Ukrajnába?