Egyeztetett a magyar és az ukrán kormány

Telefonon egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, és megerősítették arra vonatkozó szándékukat, hogy folytassák az egyeztetéseket a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítása érdekében.

Szijjártó Péter közösségi oldalán azt írta: mivel a lengyel–ukrán határon kialakult feszültségek miatt egyre nő a forgalom a magyar–ukrán határon, jó hír, hogy sikerült megállapodniuk egy új határátkelőhely megnyitásáról Nagyhódos és Nagypalád között, valamint lehetővé teszik a kamionforgalmat a beregsurányi átkelőn. Az erről szóló egyezmény szövegét véglegesítették, így hamarosan aláírják – közölte a miniszter.

A Magyar Nemzetnek Íjgyártó István volt kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója elmondta, hogy az Európai Unió kiemelt pontként kezeli a tagságra váró Kijev kisebbségpolitikáját. Arról pedig, hogy milyenek a mindennapok Kárpátalján, Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lapigazgatóját kérdezték korábban az orosz–ukrán háború második évfordulója kapcsán.

– Gyakorlatilag a 2014-es Euromajdan óta, de főként 2017 óta a kisebbségellenes törvényekkel folyamatosan fogyott a levegő a helyi magyar közösség körül, és elementáris szinten veszélybe került a helyi magyarság megmaradása, hiszen oktatási szféránkat, kisebbségi intézményrendszerünket, a szabad nyelvhasználatot korlátozták volna – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója.

Kiemelte, 2015 óta a nyelv-, a média-, a középfokú oktatási, a felsőfokú oktatási, az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló törvényekben, valamint a 2022 decemberében elfogadott új, nemzeti közösségekről szóló törvényben olyan változások történtek az elmúlt kilenc évben, melyek folyamatosan szűkítették az Ukrajnában élő magyarok jogait – noha szakértők is felhívták a figyelmet, az ukrán alkotmánnyal szembemenő jogcsorbítás zajlott, és az európai demokratikus kisebbségi emberi jogi normák is megkérdőjeleződtek. Azt látni azonban, hogy Kijev igyekszik a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása érdekében a kárpátaljai magyarok jogait is rendezni.

Magyarország a kisebbségi jogok helyreállítását kéri Ukrajnától

Az ukrán parlament még decemberben elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új kerettörvényt, melynek értelmében visszaállítaná a kisebbségek korábbi jogainak egy részét. Közel két hónappal később, január végén pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungvárra utazott, ahol ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz. A tárcavezető a látogatás után úgy fogalmazott, mintha megállt volna a 2015 óta tartó negatív spirál, és reményét fejezte ki, hogy Kijev betartja ígért vállalásait – idézte fel a kárpátaljai találkozó eredményeit Dunda György.

A KISZó lapigazgatója szerint noha a kisebbségi kerettörvény nem teljesen állítja vissza a 2015-ös jogokat, pozitív elmozdulást lehet látni. Kiemelte, a kárpátaljai magyarokat érintő változásokat 2024 júniusáig kell végrehajtani, továbbá az ungvári találkozón arra is ígéretet tettek, hogy tíznapos határidőn belül megtárgyal az ukrán kormány egy 11 pontos javaslatot, melyről Szijjártó Péter látogatása óta nem lehetett hallani a médiában. Dunda György ugyanakkor abban bízik, kormányközi szinten zajlanak az egyeztetések, és Ukrajna értékelni fogja azt, hogy Magyarország nem akadályozta meg az uniós csatlakozást, valamint az 50 milliárd eurós csomagot is megszavazta.

– fogalmazott a lapigazgató.

Ukrajna EU-tagsága a tét?

Íjgyártó István volt kijevi nagykövetet, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) főtanácsadóját arról kérdeztük, van-e kapcsolat a kárpátaljai magyarok jogai, valamint Ukrajna uniós tagsága között. A posztszovjet ország 2022 februárjában nyújtotta be kérelmét az európai uniós tagság iránt, és mondhatni rekordgyorsan, már 2022 júniusában tagjelölti státust kapott, 2023 decemberében pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről állapodtak meg a tagállamok vezetői. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat.

– Az Európai Unióban nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó szabályozás, így az unió is általában azokhoz a jogforrásokhoz nyúl, melyek nemzetközileg is léteznek, elsősorban az Európa Tanácson (ET) belül – tette hozzá a szakértő. Az MKI főtanácsadója egyúttal arra is rámutatott, az ET mellett működik a független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv, Velencei Bizottság, melynek több fenntartása is volt az ukrán kisebbségi jogszabályalkotással. A 2023. június 12-én közzétett írásukban kiemelték például, hogy minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelve szabad használatához.

Dunda György ugyanakkor arról beszélt, Kijevnek szüksége van támogatásra, köztük a magyar kormányéra is. – Úgy tűnik, kényszerből, politikai alkuk részeként történnek előremutató, pozitív változások, hiszen 2015 óta Ukrajna erre bármikor sort keríthetett volna, de akkor tett konkrét ígéreteket, amikor szüksége volt Budapest támogatására – tette hozzá.

Magyarellenes kirohanások Kárpátalján

A munkácsi várból eltávolították a turulszobrot, Schink Istvánnak, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának kálváriája, a Vereckei-hágónál felállított honfoglalási emlékmű meggyalázása, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodájának felrobbantása, magyar táblák és szobrok megrongálása – csupán néhány példa az utóbbi több mint tíz év magyarellenes kárpátaljai akciói közül.

Dunda György azonban arra hívta fel a figyelmet, a két legutóbbi eset, a munkácsi turulszobor és Schink István ügyében az a kijevi álláspont, hogy nem összemoshatók Ukrajnával mint állammal, hanem a munkácsi városvezetéssel állnak kapcsolatban.

– tette hozzá.

Hány kárpátaljai magyar maradhat Ukrajnában?

Az utolsó népszámlálást 2001-ben tartották Ukrajnában, akkor a hatodik legnagyobb nemzeti kisebbséget a magyarok alkották: több mint 156 ezren vallották magukat magyarnak, a teljes kárpátaljai lakosság mintegy 12 százalékát tették ki. Azután viszont már csupán becslések jelentek meg arra vonatkozóan, hogyan alakult a kárpátaljai magyarok száma – tavaly már olyan előrejelzésekről is lehetett olvasni, melyek szerint kevesebb, mint százezer magyar maradhat a térségben. Íjgyártó István rámutatott, noha tömeges kivándorlásról még nincs szó, Kárpátalját az életkörülmények, valamint az utóbbi időben tapasztalt jogkorlátozások miatt sok magyar elhagyta. Kiemelte, férfiak esetében az is közrejátszik, hogy fennáll annak a veszélye, hogy besorozzák és a frontra viszik őket. 

– fogalmazott az MKI főtanácsadója.

Az ENSZ február közepén közzétett adatai szerint már a 6,5 millióhoz közelít az ukrajnai menekültek aránya, közülük mintegy hatmillióan Európában maradtak. A szakértő szerint egyértelműen kijelenthető, hogy az ukrán lakosság mellett a magyar közösség létszáma is csökkent, ám nincs szó kritikusan alacsony számokról. – Azok, akik el akartak menni, elmentek, de a kárpátaljai magyarság jelentős többsége szülőföldjén szeretne maradni – nyilatkozta Íjgyártó István.