Brüsszel újabb pénzt akar az ukrán háborúra

Újszerű eszközökkel oldanák meg az Európai Unióban a fegyverkezés legnagyobb problémáját, a pénzhiányt. A védelmi ipar és a képességek fejlesztése a csütörtökön kezdődő uniós csúcs egyik legfontosabb napirendi pontja, amelyről éles vita várható. Egy sor kérdésben ugyanis nincs egyetértés a tagállamok között - írja a hirado.hu. 

Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója elmondta, hogy az Európai Uniónak jelenleg másfél milliárd euró áll rendelkezésére védelmi célokra, ami azonban nem elég, hiszen százmilliárd euró még hiányzik a költségvetésből.

„Ezért aztán alternatív javaslatok vannak az asztalon” – tette hozzá a tudósító.

Az első ötlet, hogy az Európai Befektetési Bank szálljon be a védelmi ipar finanszírozásába, de ezt jelenleg a bank működési szabályzata tiltja.

Az intézmény nem adhat hitelt fegyverekre, szerencsejátékra, politikai vagy vallási projektekre.

Finanszírozhatnak viszont kettős felhasználású, tehát polgári és háborús célokra is alkalmas terveket, mint például a dróngyártás. Baraczka Eszter elmondta, hogy 14 tagállam Finnország vezetésével levélben kérte, hogy a bank működési szabályzatát változtassák meg a háború okán.

Korábban ezt az ötletet az Európai Bizottság és az Európai Parlament is felvetette, akkor azonban a bank magas rangú tisztségviselői elzárkóztak a javaslattól.

„Most azonban más a helyzet, hiszen az Európai Befektetési Bank részvényesei, a tagállamok. Ha a tagállamok vezetői csütörtökön-pénteken úgy döntenek, hogy megváltoztatják a bank mandátumát, akkor most már azt is lehet tudni, hogy a bank is készen áll” – ismertette a részleteket Baraczka Eszter.

Hozzátette: egy másik megoldás lehet, hogy az Európai Unió ismét közösen venne fel hitelt. Ez a felvetés Emmanuel Macron francia elnöktől és Kaja Kallas észt miniszterelnöktől származik. Az ötletet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is támogatja. Ennek a tervnek azonban ellenzői is vannak: a nettó befizető uniós országok, az úgynevezett fukar országok, mint Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia, valamint Németország.

Még ennél is nagyobb vitát válthat ki az uniós csúcson az a javaslat, hogy az Európai Unióban befagyasztott, orosz vagyont használják fel.

Becslések szerint nagyjából 300 milliárd euróról van szó, ez 2023-ban csaknem 4,5 milliárd euró bevételt hozott. Most ezt a bevételt akarják Ukrajna javára fordítani. Magához a tőkéhez nem nyúlnának, mert az jogilag nem kivitelezhető. Az eredeti elképzelés szerint ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére fordítanák, de vannak már olyan ötletek is, hogy inkább fegyverkezésre, fegyvervásárlásra, valamint az ukrán védelmi ipar fellendítésére használják fel.

Az európai háború elkerülhetetlenségére utalt egy most megjelent cikkében az uniós állam- és kormányfők testületének vezetője. Charles Michel szerint ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra, sőt, úgy véli, hogy át kell állni a hadigazdaságra. Az Európai Tanács elnöke azt is írta: Európának fegyverkeznie kell, hogy meg tudja védeni magát, illetve Ukrajna támogatását is fokoznia kell. Szerinte fel kell pörgetni a hadiipart, és 2030-ig meg kell duplázni a beszerzéseket az európai fegyvergyáraktól.

„Macron! Mi nem akarjuk és nem fogjuk megvívni a háborúdat!” – skandálta a tömeg hétvégén Franciaországban. Az emberek Emmanuel Macron háborús kijelentései miatt vonultak utcára. A francia elnök támogatottsága zuhan: mindössze a franciák 28 százaléka elégedett vele.

Úgy tűnik azonban, hogy Nyugat-Európa egyre inkább kezd azonosulni a francia elnök világháborús fenyegetésével.

Át kell állítani Európát a hadigazdaságra és felkészíteni a háborúra

– írta az Európai Tanács elnöke. Charles Michel szerint: fegyverkezni kell, mert nem számíthatunk másokra, és Európa nem függhet az Egyesült Államok választási eredményeitől. Nemrég Ursula von der Leyen is arról beszélt: Európában hadigazdaság kell.

A Politico is arról cikkezik, hogy több nyugati szövetséges a sorkatonaság bevezetésén gondolkozik.

A brüsszeli lap felidézi: csökken a nyugati katonák száma, ezért  Dániában a nőknek is kötelező lesz a katonai szolgálat, ahogy mások mellett Horvátország, Lengyelország és Németország is a fegyveres erők létszámának növelésén dolgozik.

Közben Németországban már az iskolákban is a háborúra készülnek – erről számolt be a közmédia berlini tudósítója, Noll Katalin. Mint kiderült, a német oktatási miniszter nemrég felszólította a tanárokat, hogy készítsék fel a diákokat egy esetleges háborúra.

„Az ország valamennyi oktatási intézményében tanítani kellene a háborús ismereteket. Fel kell készíteni a gyerekeket egy esetleges háborúra. A tervek szerint a matematika- vagy németnyelv-órák mellett tanulnának a gyerekek lövészetet, polgárvédelmi ismerteteket, és hogyan kell az óvóhelyre menekülni” – ismertette a fejleményeket Noll Katalin.

A háborús retorikát Emmanuel Macron kezdte és hetek óta folytatja. Többször kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy nyugati csapatok érkezzenek Ukrajnába és harcoljanak Oroszország ellen.

Vlagyimir Putyin válaszul arra figyelmeztetett: egy ilyen lépés egyet jelentene a világháború kirobbanásával.

Emmanuel Macron egy hétvégi lapinterjúban az atomfegyvereket is megemlítette, de arról is beszélt: növelni akarja a fegyverszállításokat is Ukrajnába, és nagyhatótávolságú rakétákat is küldene Kijevnek. Olaf Scholz német kancellárt pedig arra akarja rávenni, hogy Berlin is szállítson Taurus rakétákat Ukrajnának.

Ne küldjenek több fegyvert Ukrajnának – szólította fel az orosz külügyi szóvivő a francia elnököt. Maria Zaharova azt javasolta Emmanuel Macronnak, hogy fegyverszállítások helyett inkább a közel-keleti tűzszünettel foglalkozzon.

A Mathias Corvinus Collegium kutatója szerint egyes nyugati politikusok mindent megtesznek, hogy Európát belesodorják a háborúba. Kozma Klementina úgy fogalmazott: a háborúpártiak célja a minél hosszabb háború. A kutató kiemelte: a NATO-ban is törésvonalak látszanak, ugyanis egyes országok a háború felé sodornák a szövetséget, szemben azokkal, akik ettől óva intenek és békét akarnak.

Franciaország kész megtámadni Oroszországot – erről a Le Parisien című napilapnak adott interjúban beszélt a francia elnök. Emmanuel Macron egyenesen úgy fogalmazott: valamikor szükség lehet nyugati szárazföldi hadműveletekre Ukrajnában. Az interjúban ráadásul az atomfegyvereket is megemlítette a francia elnök. Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint az igazi háborús káosz akkor szabadul majd el, amikor nyugat-európai áldozatai is lesznek az orosz-ukrán háborúnak.

„Eljöhet az a pont, hogy valamikor szükség lehet nyugati szárazföldi csapatokra és műveletekre Ukrajnában.” Erről a Le Parisiennek beszélt Emmanuel Macron vasárnap. Vagyis a francia elnök megerősítette:

nem hajlandó lemondani arról, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek Ukrajnába. Emmanuel Macron az interjúban az atomfegyvereket is megemlítette és úgy fogalmazott: Franciaország felkészül minden forgatókönyvre.

A francia elnök hetek óta fenyegetőzik azzal, hogy NATO- csapatokat küldenek Ukrajnába. Beszélt francia katonák ukrajnai részvételéről is, a vörös vonalak megszüntetéséről és attól sem riadt vissza, hogy gyávasággal vádolja azokat, akik nem értenek vele egyet.

Néhány napja pedig kijelentette: semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni Oroszország ellen.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta a francia elnök.

Legutóbb Vlagyimir Putyinnak üzente meg: lesznek francia csapatok Ukrajnában, mert ő Franciaország elnöke és erről ő dönt.

„Az, hogy Franciaország ellenségnek tekinti Oroszországot, teljesen világos. Hiszen Franciaország már részt vesz az ukrajnai háborúban. És úgy ítéljük meg, hogy Macron nem ellenzi, hogy fokozza a francia részvételt” – mondta Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Egyre többen csatlakoznak Emmanuel Macron háborús fenyegetéséhez, köztük lengyel és cseh politikusok is. De már a finn külügyminiszter sem zárná ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A lett elnök nyíltan beszél Oroszország elpusztításáról, az észt miniszterelnök szerint pedig folytatni kell a háborút Moszkva kimerüléséig.

Közben egy háborús koalíció is formálódik: a francia elnök a német kancellárral és a lengyel kormányfővel megállapodott abban, hogy fokozzák a fegyverszállításokat.

„Elhatároztuk, hogy soha nem hagyjuk Oroszországot győzni, és a végsőkig támogatjuk az ukrán népet” – fogalmazott a francia elnök Berlinben.

Franciaország háborút akar indítani Oroszország ellen és ebben a leggyengébb NATO államok támogatják a legkészségesebben – írta a The American Conservative. A portál kiemeli: a francia elnök Napóleonnak képzeli magát és egy olyan háborús koalíció formálódik,  amely bele akarja vinni Európát a konfliktusba.

Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint Emmanuel Macron és az őt támogató háborúpárti politikusok úgy vagdalkoznak, hogy fogalmuk sincs, milyen egy háború a valóságban.

„Ehhez a francia népnek is lesz egy-két szava. Tehát amikor elkezdenek hazaérkezni a hullazsákok Ukrajnából… Zárójelben jegyzem meg már volt egy olyan csapás, ahol francia csapatok szenvedtek súlyos veszteséget. De amikor ez nyilvánosan fog megtörténni, akkor mi lesz a reakciója azoknak az embereknek, akik nemrég még az utcán tüntettek a gazdák képében?” – fogalmazott Somkuti Bálint az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Moszkva a kezdetektől figyelmeztet: ha fenyegetik akkor az atomfegyverek bevetésétől sem riad vissza. A Kreml azt is kijelentette: az Ukrajnába katonákat küldő országokat hadviselő félnek fogja tekinti.

Elemzők szerint a NATO belépése az ukrajnai háborúba a harmadik világháborúhoz vezetne, ami nagy valószínűséggel egy atomháború lenne.