kulcsár edina
Meg kell állítani az orosz imperializmust".
Oroszország nem győzhet Ukrajnában, mivel az orosz imperializmus egész Európát veszélyezteti – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn, Ferenc pápa minap közzétett, az ukrajnai háború kapcsán „a fehér zászló bátorságát” említő nyilatkozatát kommentálva.
„Oroszország nem győzhet Ukrajnában, meg kell állítani az orosz imperializmust, amely ma egész Európát, különösen Közép- és Kelet-Európát (…) de az egész világot is fenyegeti” – válaszolt Duda a varsói repülőtéren a washingtoni útja előtt tartott sajtóértekezleten egy, a katolikus egyházfőnek az orosz-ukrán béketárgyalásokról szóló szavaira vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.
Hozzátette:
Megerősítette: Joe Biden elnök Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából fogadja őt és Donald Tusk kormányfőt. Előzőleg a lengyel elnök az amerikai kongresszusban is tárgyal, szintén biztonságpolitikai témákról.
Donald Tusk az államfővel közös washingtoni látogatása kapcsán hétfőn az X közösségi felületen azt írta: Andrzej Dudával „politikai értelemben gyakorlatilag mindenben különböznek”, de Lengyelország biztonsága érdekében „együtt kell cselekedniük, és együtt is fognak cselekedni”, nemcsak az egyesült államokbeli látogatásuk során.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vasárnap bírálta Ferenc pápa ukrán-orosz béketárgyalásokról szóló felvetését.
„Mi lenne, ha ellentételezés gyanánt Putyint bátorítanánk arra, hogy legyen bátorsága hadseregét kivonni Ukrajnából? Akkor nyomban béke állna be anélkül, hogy tárgyalásokra volna szükség” – írta Sikorski az X-en.
Ferenc pápa a múlt hónapban adott interjút az RSI svájci televíziónak, melynek átirata és részleges videofelvétele szombaton került a Reuters hírügynökséghez.
„
Amikor az ember látja, hogy vereséget szenvedett, hogy a dolgok nem haladnak jól, bátorság kell a tárgyalásokhoz” – mondta a katolikus egyházfő hozzátéve, hogy utóbbi nélkül még súlyosabbá válhat a helyzet, így nincs miért szégyenkezni.
„Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal” – jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.
A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő aláhúzta: az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a „fehér zászlót” pedig szimbolikusan használta.
Visszautasította Ukrajna vatikánvárosi nagykövetsége vasárnap Ferenc pápa Kijevnek szánt javaslatát a béketárgyalásokról, kiemelve: a második világháborúban sem ajánlgattak béketárgyalásokat Hitlerrel.
„A következetesség nagyon fontos. Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amely éppen most zajlik, tanulnunk kell a második világháborúból” – áll a diplomáciai képviselet közösségi médiában közzétett üzenetében, melyben aláhúzzák: „ha véget akarunk vetni a háborúnak, mindent meg kell tenni azért, hogy levágjuk a sárkányt!”.
Ferenc pápa a múlt hónapban adott interjút az RSI svájci televíziónak, melynek átirata és részleges videófelvétele szombaton került a Reuters hírügynökséghez.
aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.
A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő aláhúzta: az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a „fehér zászlót” pedig szimbolikusan használta.
A teljes interjú a tervek szerint március 20-án kerül adásba.
hozzátéve, hogy a légvédelem a 39, Sahíd típusú drónból 35-öt megsemmisített.
A drónok elsősorban Ukrajna déli részét, köztük Odessza régióját célozták, áldozatokról nem tudni. Az orosz fél emellett Sz-300-as légvédelmi rakétákkal támadta Harkiv megye északi részét és a donyecki régiót.
Egyre több európai vezető biztosítja támogatásáról Emmanuel Macron francia elnököt, aki nem zárja ki a lehetőségét, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába. Lettország, Litvánia, Csehország és Lengyelország vezető politikusai is arról beszélnek, hogy nem szabad vörös vonalat húzni Kijev támogatásában. Az ukrán külügyminiszter azt mondta: nem kell aggódni a háború kiszélesedésétől, szerinte az orosz elnök csak fenyegetőzik.
Emmanuel Macron a közeljövőben Ukrajnába látogat – közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnököt az Unian idézte, megjegyezve: a francia elnök látogatása január óta tervben volt.
„Hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattam Emmanuel Macronnal” – fogalmazott az ukrán elnök Telegram csatornáján. Volodimir Zelenszkij kiemelte: megköszönte a francia elnök közbenjárását a nagy hatótávolságú fegyverek koalíciójának elindításában és az Ukrajna támogatására tett valamennyi nyilatkozatát.
„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta nemrég Emmanuel Macron arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
„Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök.
A cseh elnök – aki korábban magas rangú katonatiszt volt – egyetértve Emmanuel Macronnal azt mondta: új módokon kell támogatni Ukrajnát. „Támogatom, hogy új utakat keressünk, beleértve a lehetséges ukrajnai jelenlétről szóló megbeszéléseket” – mondta Petr Pavel.
„Emmanuel Macron kijelentése arra sarkallja Európát, hogy többet tegyen Ukrajnáért” – mondta az ukrán külügyminiszter Vilniusban. Dmitro Kuleba hangsúlyozta: Párizs ismerte el elsőként, hogy ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, akkor háború lesz Európában. Az ukrán külügyminiszter arról is beszélt: elege van a háború kiterjedésétől való félelemből, mert a korábbi fegyverszállítmányok sem vezettek ehhez, és szerinte Vlagyimir Putyin csak fenyegetőzik.
„A mi problémánk az, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik az eszkalációtól való félelemben gondolkodnak erről a háborúról. Mitől félnek, milyen eszkalációtól félnek? Minek kell még történnie Ukrajnával ahhoz, hogy megértsük, hogy ez a félelem felesleges” – mondta Dmitro Kuleba.
A litván külügyminiszter szerint már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állunk, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért.
„Nem húzhatunk több vörös vonalat magunknak. Ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország győzelmét, és utat nyissunk Ukrajna győzelmének, nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis.
A lengyel külügyminiszter Radoslaw Sikorski a közösségi oldalán biztosította támogatásáról a francia elnököt azt írva: „A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését.”
Lettország elnöke, Edgars Rinkevics pedig azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”
Szakértők szerint a nyugati balliberális politikusok törekvései a béke helyett a háború folytatásához, illetve annak kiterjesztéséhez vezetnek. Többek szerint anyagi érdekek is állhatnak a hátterében, ugyanis a fegyvergyártás és kereskedelem óriási üzlet.