A Momentum bevallotta, hazaárulók

Évek óta nyilvánvaló, hogy a hazai baloldal – együttműködve nemzetközi elvtársaikkal, a globalista hálózattal – az Európai Unió intézményeiben is Magyarország ellen dolgozik. Arra azonban az utóbbi napokig nem volt példa, hogy ezt a tevékenységüket nyíltan és egészen konkrétan elismerjék. Hétfőn este ez is megtörtént, amikor az ATV-ben Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja – aki korábban a nyilvánosság előtt azt hazudta, hogy közgazdász – azzal büszkélkedett: az ő érdemük, hogy a jogállamisági eljárásokon túl most már az uniós pénzeket is megvonják Magyarországtól.

Döbbenetes önleleplezés

Az Egyenes beszéd című műsor vendégeként a politikus arról beszélt, hogy uniós képviselőik, Donáth Anna és Cseh Katalin mit értek el Brüsszelben. Szerinte a két momentumos „egy csomó olyan dolgot csinált az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben, amiről azt gondoltuk volna korábban, hogy nem megvalósítható”. Példaként arról beszélt Hajnal, hogy korábban szerinte „senki nem gondolta volna azt, hogy Magyarországgal szemben indulhat jogállamisági eljárás, kötelezettségszegési eljárás”.

A Momentum elnökségi tagja ezek után még markánsabban fogalmazott, mondván, hogy bár máskor is voltak eljárások hazánk ellen, de azoknak „ilyen súlyos következménye még akkor nem volt”, mert most „egy több mint másfél éves folyamat volt, amíg egyáltalán a kormány el tudta érni, hogy jöjjenek az uniós pénzek”.

Hajnal még egy mondattal ráerősített az elhangzottakra, nehogy bárkinek is kétsége támadjon, hogy mit állított. Donáth Anna és Cseh Katalin brüsszeli tevékenysége kapcsán hozzátette: „azt gondolom, hogy nekik abban komoly, komoly szerepük volt, hogy ez így alakult”.

Ezen már a műsorvezető, Rónai Egon is láthatóan meglepődött, és felvetette Hajnalnak, hogy „most nagyon sokan azt mondják a nézőink közül, hogy ez hazaárulás”, de a momentumos politikust ezzel sem tudta jobb belátásra bírni, sőt a következő ciklusra szóló terveikről azt mondta: „és kétségkívül kell még eredményeket felmutatni a következő öt évben is, ezen leszünk”.

A döbbenetes kijelentések mindenki számára világossá tették, hogy a budapesti olimpia megtorpedózásával 2017-ben színre lépett Momentum európai parlamenti képviselői folyamatosan hazánk érdekeivel szemben politizálnak a legalapvetőbb kérdésekben is, így a nekünk járó uniós pénzek visszatartásában is jelentős szerepet vállaltak.

De ez a politikai értelemben hazaárulásnak minősülő tevékenység és szemlélet nem csak a Momentumot jellemzi, az egész baloldal az összes többi párttal együtt Magyarország ellen dolgozik. A következőkben konkrét példákkal mutatjuk be, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette balliberális ellenzék egyes szereplői mikor és hogyan lobbiztak azért, hogy Brüsszel megvonja, illetve visszatartsa hazánktól az uniós pénzeket.

Macront győzködték Donáthék

A 2022-es országgyűlési választások előtt, 2021 decemberében Dobrev Klára (DK), Donáth Anna (Momentum), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje Franciaország elnökével, Emmanuel Macronnal egyeztetett az uniós forrásokról. A találkozón Donáth Anna egyértelművé tette, hogy a 2022-es országgyűlési választás arról is szól, hogy Magyarország hozzájut-e az uniós pénzekhez.

A Magyar Nemzet felidézte, mit is mondott akkor Donáth Anna: 

A Facebook-oldalán közzétett beszámolója szerint tehát Donáth Anna a megbeszélésen arról győzködte a francia államfőt, hogy csak akkor juthat uniós forrásokhoz Magyarország, ha sikerül megbuktatni Orbán Viktor kormányát.

Összehangolt baloldali akció Magyarország ellen

A baloldali EP-képviselők hazánk elleni közös akciója volt az is, amikor aktívan részt vettek a Magyarországot 2022-ben ismételten elítélő Delbos-Corfield-jelentés elkészítésében. A 230 módosító indítványból Dobrev Klára 27-hez, Donáth Anna pedig 18-hoz járult hozzá, s „természetesen” egy sem irányult arra, hogy megvédje Magyarországot. 

A megdöbbentő részletek között szerepel, hogy a Dobrev Klára és Donáth Anna aktív közreműködésével készülő Delbos-Corfield-jelentés 2022. április 26-án közzétett indítványa arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a helyreállítási alaphoz benyújtott magyar terv jóváhagyásától. 

Megmozdult a Soros-hálózat is

Nem meglepő az sem, hogy a Delbos-Corfield-jelentéshez civilnek nevezett, de valójában politikai tevékenységet folytató szervezetek véleményét is kikérték, melyek között – a kiszivárgott anyagok tanúsága szerint – szinte csak a Soros Alapítvány (Open Society Foundation, OSF) fizetési listáján szereplő szervezetek találhatók. Az OSF honlapján található kereső szerint a Magyar Helsinki Bizottság 1,51 millió dollár, a Political Capital 270 ezer dollár, a Mérték Médiaelemző Műhely 48 ezer dollár, a K-Monitor 105 ezer dollár, az Amnesty International Magyarország 25 ezer dollár, a Háttér Társaság 15 ezer dollár, a Magyar LMBT Szövetség (Hungarian LGBT Alliance) csaknem 15 ezer dollár, a Transparency International Magyarország pedig 11 ezer dollár támogatásban részesült 2016 óta. Egyedül a Budapest Pride nem szerepel a fenti adatbázisban azon szervezetek közül, amelyek az Alapjogokért Központ által közzétett bejegyzés szerint közreműködtek a jelentés elkészítésében.

A baloldali EP-képviselők egytől egyig megszavazták a hazánk büntetését célzó jelentést

A jelentést 2022. szeptember 15-én fogadta el az Európai Parlament, mégpedig a magyarországi baloldali EP-képviselők szavazatával. A dokumentum szerint fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket. A jelentést 433 igen, 123 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett szavazták meg. Az összes jelenlévő magyar baloldali képviselő igennel voksolt. 

A jelentést támogató képviselők arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó európai szemeszterrel összefüggésben megfogalmazott összes ajánlásnak, valamint a luxembourgi és a strasbourgi bíróságok kapcsolódó ítéleteinek. Azt is kérték a végrehajtó testülettől, hogy vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felvetődik az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata, valamint alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet. A képviselők továbbá azt is indítványozták, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon, ne pedig a kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.