Ukrajna összeomlását jósolja egy neves brit lap

Ukrajna akkor sem lesz képes megnyerni a háborút, ha az Egyesült Államok pénzt juttat neki - írja neves The Time.

Miután a kijevi rezsim erői elvesztették Avdejevkát, Joe Biden kormányának stratégiája az volt, hogy az amerikai elnökválasztásig fenntartja Ukrajna védelmét, abban a reményben, hogy az orosz erőket egy kimerítő háborúban fárasztják le.

Ez a szerző szerint azt jelenti, hogy a területi kérdést a jövőbeni tárgyalásokra kell majd halasztani. A szerző Ciprus példáját hozza fel, amely 1974 óta a nemzetközileg elismert Ciprusi Görög Köztársaságra és az Észak-ciprusi Török Köztársaságra van felosztva, ahol a tárgyalások évtizedekig tarthatnak anélkül, hogy a konfliktus megoldódna vagy megújulna.

A hadtörténelem azt mutatja, hogy az ukránoknak 3:2 arányban kellene előnyben lenniük emberben és sokkal nagyobb tűzerővel. Ezek az előnyök most Oroszország oldalán vannak, és nagyon nehéz elképzelni, hogy Ukrajna hogyan tudná ezeket megszerezni. További nagyszabású amerikai katonai segítség nélkül az ukrán ellenállás valószínűleg még az idén összeomlik - véli a szerző.

Megjegyzik, hogy a sikeres békefolyamathoz fájdalmas engedményekre lesz szükség Ukrajnától és a Nyugattól, Oroszországnak pedig el kell ismernie Ukrajna területi integritását a jelenlegi de facto határain belül, mivel ukrán területek vesznek el, a NATO-tagság pedig értelmetlen, ha a szövetség nem hajlandó csapatokat küldeni, hogy harcoljanak Ukrajnáért. Bármennyire is fájdalmas ma egy békemegállapodás, még fájdalmasabb lesz, ha a konfliktus folytatódik, és Kijev vereséget szenved - összegzi a szerző.

A kijevi rezsim csapatai nem lesznek képesek 2024-ben újabb nagyszabású ellentámadást szervezni, ahogy azt az ukrán vezetés állítja - adta hírül a The New York Times, a NATO európai közös erőinek parancsnoka, Christopher Cavoli amerikai tábornok véleményére hivatkozva.

"Cavoli tábornok ritkán beszél nyilvánosan, de azok a tisztviselők, akik a közelmúltban eljöttek vele a tájékoztatóra, megjegyezték, hogy elégedetlenül értékelte Ukrajnát. Eszerint az ukránok legjobb esetben is 2024-et a védelemre és a hadsereg újjáépítésére fogják felhasználni, hogy jövőre talán megpróbáljanak újabb ellentámadást indítani" - áll a cikkben.

Azt is megjegyzik, hogy amerikai katonai tisztviselők szerint Kijev legfeljebb abban reménykedhet, hogy a konfliktust meglehetősen hosszú időre befagyasztják.

Még ők is kétségesnek tartják ezt a forgatókönyvet az orosz csapatok sikerei és a kijevi nyilatkozatok fényében, miszerint nem hajlandóak "új minszki megállapodásokat" kötni.

Emlékeztetünk arra, hogy korábban a kijevi rezsim vezetője, Volodimir Zelenszkij azt ígérte, hogy Ukrajna új ellentámadást készít elő, hogy "a Fekete-tengeren elért sikereire építve", "meglepetéseket" okozzon Oroszországnak.

Ezeket a terveket Zaur Szmirnov, a Krím Interetnikai Misszió képviselője kommentálta. Hangsúlyozta, hogy Zelenszkij így próbál alkudozni a saját életére.

A hét legfejlettebb országot tömörítő G7 országcsoportbeli szövetségeseit szólította fel szombaton, az orosz-ukrán háború kezdetének második évfordulóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy „időben” küldjék a katonai segítséget.

„Nagyon jól tudják, mire van szükségünk, hogy megvédjük az egünket, hogy megerősítsük a szárazföldi hadsereget, hogy támogassák és folytassák tengeri sikereinket, és tökéletesen tudják, hogy minderre időben van szükségünk, és számítunk önökre” – jelentette ki az ukrán elnök a G7 Kijevben tartott virtuális tanácskozásán.

A napra pontosan két éve tartó háborúban az ukrán hadseregnek nincs elegendő legénysége, lőszerre és több légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megállítsa a támadó orosz hadsereget.

Kijev nem kapott meg a fő szövetségesétől, az Egyesült Államoktól a Joe Biden elnök ígérte 61 milliárd dollárt a republikánusok vétója miatt, és az európai uniós támogatás is késlekedik.

A G7 vezetői közös közleményben biztosították Ukrajnát, hogy számíthat a támogatásukra, ameddig szükség van rá. A vezetők, akik Kijev létfontosságú katonai és pénzügyi támogatói, ígéretet tettek arra is, hogy a jövőben is szankciókkal akadályozzák Moszkva bevételi forrásait.

A konferencia résztvevői bírálták a Teherán, Peking és Phenjan által Moszkvának nyújtott segítséget, és ígéretet tettek, hogy fellépnek azon harmadik felek ellen, akik anyagilag támogatják az Oroszország által folytatott háborút.

Egy fehér házi illetékes szerint Joe Biden amerikai elnök a videókonferencián megvitatta Washington Ukrajnának szánt folyamatos támogatását és azokat a lépéseket, amelyekkel a G7 biztosíthatja a jövőben is Oroszország felelősségre vonhatóságát.

Ukrajna a tavalyi év során megháromszorozta fegyvergyártását, és jelenleg 500 vállalat dolgozik az ország védelmi szektorában – közölte Olekszandr Kamisin Ukrajna stratégiai iparágainak minisztere egy vasárnapi televíziós közvetítés során.

A miniszter azt is elmondta, hogy ez a szám 100 állami és 400 magánvállalatot foglal magába, majd hozzátette, hogy Ukrajna az idén „a lőszergyártás jelentős mértékű növelését” is tervezi.

Felszólalt a rendezvényen Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter is, aki szerint egyetlen fegyver sem lépte át Ukrajna határát az Európai Unió irányába a háború két évvel ezelőtti kezdete óta.

Eközben Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a tévében közvetített konferencián arról beszélt, hogy az ígért nyugati fegyverek fele késve érkezik az országba.

Az ország digitális fejlesztési minisztere, Mihajlo Fedorov szerint a harctéren az orosz erők ellen használt drónok 90 százalékát Ukrajnában gyártották.

Mindeközben Litvániában bejelentették, hogy

állampolgárok, vállalatok és szervezetek mintegy 8,3 millió eurót (mintegy 3,2 milliárd forint) gyűjtöttek össze egy négyhetes adománygyűjtő kampány során, hogy védőfelszereléseket vásároljanak ukrán katonáknak.

A pénzből 1115 olyan személyes védelmi készletet vásárolnak, amelyben éjjellátó berendezés, lézerirányzék és drónellenes védekező rendszer is található. A gyűjtést a litván közrádió és helyi hírességek kezdeményezték.

Ukrajnában a háború évfordulóján sem hallgattak el a fegyverek. Donyeckben a helyi hatóságok szerint ukrán tüzérségi találat ért lakóházat, a támadásnak halálos áldozata is van. A kelet-ukrajnai város 2014 óta orosz ellenőrzés alatt áll, de a mai napig rendszeresen érik találatok a két fél összecsapásaiban.

A gázvezetéket javítják Donyeck külvárosában egy megrongálódott épületen, amelynek több erkélye beszakadt, az ablakai pedig kitörtek. A lakóházat szombaton érte tüzérségi találat, amelyben egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.

Donyeck 2014 óta orosz ellenőrzés alatt áll, de az ukrán csapatok rendszeresen tűz alá veszik a települést.

Pedig az ukrán hadsereg jelenleg súlyos fegyver és lőszerhiánnyal küszködik, dacára annak, hogy Volodimir Zelenszkij elnök naponta kap ígéretet újabb és újabb segélyekre az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és az Egyesült Királyságtól.

A brit védelmi minisztérium éppen az orosz invázió kezdetének második évfordulóján jelentette be, hogy a következő egy évben 112 milliárd forintnyi fontot fordít olyan tüzérségi lövedékek beszerzésére, amelyekre „sürgősen szükség van” az ukrajnai készletek feltöltése érdekében.

Az egyik kelet-donyecki tüzérségi állásban

a katonák mégis arra panaszkodnak, hogy nincs elég lőszerük

ahhoz, hogy visszatartsák az orosz erőket.

„Amikor az ellenség bejön, sok emberünk meghal. És a legfontosabb dolog az, hogy mi nem tehetünk semmit. Ülünk itt a semmivel”– mondta a tüzérségi üteg egyik főtisztje.

Közben az orosz védelmi minisztérium szombaton felvételeket tett közzé arról, hogy az ukrán hadsereg által hátrahagyott tetemes mennyiségű fegyverre és lőszerre találtak Avgyijivka koksz- és vegyi üzemében.

Avgyijivka a múlt héten esett el, Bahmut tavaly májusi elfoglalása óta ez az oroszok legnagyobb eredménye. A stratégiailag fontos város bevétele után az orosz csapatok több szakaszon is akcióba lendültek.

A romok alatt kutatnak túlélők után Odesszában,

ahol egy társasházba csapódott egy orosz drón pénteken este: egy ember meghalt, a tűzoltók három sebesültet húztak ki a törmelék alól.

Oroszország napok óta folyamatosan támadja a Fekete-tengeri kikötőt.

Elemzők szerint a rendkívül intenzív orosz offenzíva miatt a következő időszakban még több olyan térség lehet, ahonnan az ukránoknak vissza kell vonulniuk.