Oroszország az ukrán hadiüzemeket támadja

Repülőgép-hajtóműveket, rádióelektronikai és kommunikációs berendezéseket, valamint aknavetőlőszert gyártó, továbbá üzemanyagot előállító ukrán üzemekre mért csoportos csapást reggel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca az ukrán hadiipari komplexum elleni csapást sikeresnek minősítette.

A csütörtöki moszkvai hadijelentés szerint Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 13 ukrán támadást vertek vissza.

A tárca szerint a legtöbb, szám szerint tíz ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy Donyeck körzetében az ukrán erők egy részét az orosz erők „tűzellenőrzés alatt tartják”, ami szerinte azt jelenti, hogy „tulajdonképpen bekerítették”. Elmondta, hogy az ukrán csapatok megkísérlik egyes állások elhagyását, és közben veszteségeket szenvednek.

Az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetésipontot, egy MiG-29-es repülőgépet, három harckocsit, húsz gyalogsági és páncélozott harcjárművet – köztük két Bradleyt -, két lengyel Krab és egy francia CAESAR önjáró, valamint négy amerikai M777-es és két M198-as, valamint egy-egy brit FH70-es és L119-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját, továbbá 95 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod lakóépületeire az orosz hivatalos tájékoztatás szerint cseh Vampire sorozatvetővel mértek csapást, aminek következtében hét civil életét vesztette – köztük egy babakocsiban tolt egyéves leánygyermek – további húsz pedig megsebesült.

Az ukrán fegyveres erők csapást mértek csütörtökön helyi idő szerint déltájban az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Belgorod városra és környékére, a támadásban az eddigi információk szerint hatan vesztették életüket, köztük egy gyermek, és 17-en sérültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a sérültek között öt gyermek van. Az ágyúzást követően 15-en kerültek kórházba, köztük két gyerek – hozta nyilvánosságra a belgorodi 2-es számú városi kórház.

Gladkov közölte, hogy polgári célpontokat ért a támadás, megrongálódott a helyi bevásárlóközpont és a stadion, ezenfelül hét magánháztartás, öt lakóház, öt személygépkocsi, egy üzlet, valamint egy ipartelepen keletkeztek károk. A régióban található Sagarovka faluban két magánháztartás rongálódott meg.

A védelmi minisztérium szerint az ukrán erők rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet, az orosz légvédelmi rendszerek 14 RM-70 Vampire típusú rakétát semmisítettek meg a Belgorodi terület felett.

Korábban a Szibirszkij Ekszpressz orosz kiadvány Telegram-csatornáján arról adott hírt, hogy robbanások történtek egy védelmi üzem közelében az oroszországi Altaji határterületen lévő Bijszkben. A robbanások tényét a város vezetője, Viktor Scsigrev is megerősítette. Az oroszországi kurszki régióban található polevajai olajraktárban egy éjszakai dróntámadás következtében keletkezett tűz egy ezer és egy négyszáz köbméter térfogatú, dízel üzemanyagot tartalmazó tartályban. Az orosz hatóságok nem jelentettek személyi sérüléseket egyik helyszínről sem.

A Donyeck megyei Avgyijivka várost jól képzett orosz katonák támadják, az ukrán védők különleges erőkkel és partraszálló csapatokkal néznek szembe, emellett az utóbbi napokban az oroszok egyre több páncélozott járművet vontak be a térség ostromába – jelentette ki Dmitro Lihovij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok szóvivője egy tévéműsorban.

A szóvivő szavai szerint az orosz csapatok igyekeznek elvágni az ukrán hadsereg ellátási útvonalait, és a fontos iparvárost védő erők bekerítésére törekednek. Hangsúlyozta, hogy a térségben súlyos katonai összecsapások zajlanak, és a frontvonal folyamatosan változik. „Az elmúlt napokban az ellenség elkezdett páncélozott járműveket bevonni a támadó hadműveletekbe: harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket” – fejtette ki. Hozzátette, hogy az oroszok korábban gyalogosokból álló kis csoportokkal támadtak a térségben.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy információi szerint orosz drónkezelőket képeznek ki a szíriai Sajrat katonai repülőtéren Ukrajna elleni támadások végrehajtására. A közlés szerint az orosz drónkezelők kiképzését a libanoni Hezbollah síita terrorszervezet rendőrsége és az Iráni Forradalmi Gárda végzi. A képzési programban Sahíd-136 és Ababil-3 típusú, valamint Raad távirányítású drónok kezelése szerepel. „Hírszerzési jelentések szerint a hadgyakorlatokat a Hezbollah egyik parancsnoka, a drónok gyártására és karbantartására szakosodott Kamal Abu Szadik vezeti” – tette hozzá az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.

Olekszandr Ruvin, a Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézet (KNDISZE) igazgatója a Telegramon arról számolt be, hogy intézetének szakértői szerint Oroszország 3M22 Cirkon típusú hiperszonikus rakétát lőtt ki Kijevre február 7-én. Mint írta, egy rakéta roncsainak megvizsgálása során jutottak erre a következtetésre. Kiemelte, hogy a rakétát olyan helyre célozták, ahol egyáltalán nincsenek katonai létesítmények, és emlékeztetett arra, hogy a támadásban civilek sebesültek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral, Párizsban pedig Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik – jelentette be az ukrán elnöki hivatal csütörtökön a Telegramon.

A német és francia tárgyalásokon az ukrán elnök várhatóan kétoldalú biztonsági megállapodásokat ír majd alá. A tavaly júliusi, Litvániában megrendezett NATO-csúcson határozták el a szövetség vezetői, hogy a NATO-országok külön-külön kötnek hosszú távú biztonsági megállapodást Ukrajnával.

Macron egy hónapja tett ígéretet arra, hogy hasonló megállapodást ír alá Ukrajnával, mint amilyet korábban Nagy-Britannia kötött Kijevvel. London vállalta, hogy az Oroszországgal fennálló jelenlegi és bármilyen jövőbeli konfliktus esetén támogatja Ukrajnát.

A britek a megállapodásban gyors és hosszú távú katonai segítségnyújtást is ígértek, de brit katonák bevetését nem.

Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, de lehetséges csatlakozásának ütemtervét még nem kapta meg.

Hivatalának közlése szerint Zelenszkij szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián mond beszédet, és ott más vezetőkkel, köztük Kamala Harris amerikai alelnökkel is találkozik.

Az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy tárgyalni fog Petr Pavel cseh elnökkel, Mette Frederiksen dán kormányfővel és Mark Rutte holland miniszterelnökkel.

Az ukrajnai háború közel két éve alatt 152 milliárd dollár (124 milliárd euró) közvetlen anyagi kár keletkezett az országban az ukrán kormány, a Világbank és az ENSZ csütörtökön publikált közös jelentése szerint.

A kárösszeg 37 százalékát lakóingatlanok, 22 százalékát a közlekedési infrastruktúra és eszközök, 10 százalékát kereskedelmi és ipari létesítmények teszik ki, míg a mezőgazdaság és az energiaellátás egyaránt 7 százalékkal részesedik benne.

Az újjáépítés és a helyreállítás költségei az elkövetkező tíz évre a 2023. december 31-i állás szerint legalább 486 milliárd dollárra (mintegy 453 milliárd euró) becsülhetők, ami a bruttó hazai termék 2,8-szorosának felel meg.

Ez a 10 éves költségbecslés a tavaly márciusi 411 milliárd dollárról emelkedett 486 milliárd dollárra. A lista élén a lakhatási igények állnak 80 milliárd dollárral, azaz 17 százalékkal, ezt követi a közlekedési igények 74 milliárd dollárral, azaz 15 százalékkal, majd a kereskedelem és ipar 67,5 milliárd dollárral, azaz 14 százalékkal.

A mostani jelentéshez a háború 2022. februári kezdete és 2023. decembere között eltelt időszakot vették figyelembe.

A háború során mintegy 8400 kilométernyi autópálya, autóút és egyéb országos közút, több mint 200 vasútállomás és 150 vasúti híd sérült meg.

A jelentés szerint 2023 decemberében 5,9 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában, belső menekült pedig a 2023 októberi adatok alapján 3,7 millió volt Ukrajnában.