Miért utazik Orbán Viktor Törökországba?

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a törökországi Antalyában Recep Tayyip Erdogan török államfő meghívására részt vesz az Antalyai Diplomáciai Fórumon (ADF) – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Az Antalyai Diplomáciai Fórumot március 1–3. között tartják meg Erdogan elnök és a török külügyminisztérium kezdeményezésére. A harmadik alkalommal megrendezett fórum állam- és kormányfőket, minisztereket, diplomatákat, üzleti vezetőket, akadémikusokat valamint az ifjúság és a média képviselőit hozza össze egy átfogó vitára – áll a rendezvény honlapján, melyen Orbán Viktort is feltüntették előadóként.

Az idei ADF címe: A diplomácia előmozdítása zűrzavaros időkben. Célja, hogy alapos elmélkedésre adjon lehetőséget, és a békés kiutat keresse a világunkban átélt viharos időszakból. A folyamatban lévő háborúk, terrorcselekmények, az illegális migráció, az idegengyűlölet és az iszlamofóbia növekedése, a mesterséges intelligencia előre nem látható kockázatai, az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, a világjárványok és a növekvő társadalmi-gazdasági szakadékok a globális kihívások széles körű listáját alkotják. A szabályokon alapuló nemzetközi rend eróziója, a bizalom elvesztése szintén aggasztó tendencia, amely aláássa az államok működési környezetének kiszámíthatóságát – vázolja a megvitatandó témaköröket a fórum hivatalos honlapja.

A közzétett program szerint a magyar miniszterelnök helyi idő szerint pénteken kora este szólal fel Antalyában.

Magyarország készen áll, hogy folytassa az együttműködést a visegrádi országokkal – jelentette ki a miniszterelnök a V4-ek csúcstalálkozója után a hét közepén Prágában. Orbán Viktor azt mondta: bár az orosz-ukrán háborút különbözőképpen ítélik meg, a közös ügyekben van lehetőség az együttműködésre. A kormányfő példaként említette a migráció, az energiabiztonság, az ukrán gabona és a brüsszeli adóharmonizációs törekvések kérdését, amelyekben hasonló a visegrádi országok álláspontja.

A külgazdasági és külügyminiszer  közösségi oldalán azt írta: a V4-nek történelmi érdemei vannak, és az aktuális európai folyamatok miatt nagy szükség is lesz a szoros közép-európai együttműködésre egy sor veszélyes brüsszeli döntés megakadályozása érdekében.

Ide sorolta az illegális migránsok kötelező szétosztását, és a gazdákat tönkretevő silány ukrán gabona beáramlását is.

A V4-es csúcson végül mégis az ukrajnai háború volt a központi téma.

„Vannak köztünk eltérések és ezek az eltérések nem változtak, ezek olyan különbségek, amelyek közismertek, de megállapítottunk olyan témákat is, amely miatt van értelme az országaink közötti együttműködésre” – fogalmazott a cseh államfő, aki kifejtette: két dologban is megállapodtak. Az egyik, hogy az orosz agresszió a nemzetközi jog megsértése. A másik pedig, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök.

Petr Fiala leszögezte: minden eszközzel támogatni kell Ukrajnát, beleértve a katonai segítséget is.

Egyetértett vele lengyel kollégája is, aki leszögezte: nem szabad megfeledkezni arról, mi volt az alapja a V4-eknek. Donald Tusk ezután arról beszélt: országa nagy elszántsággal segíti Ukrajnát a harcokban.

„Beszéltünk arról, hogyan tudnánk Ukrajna javára lenni, hogy visszaverjük az orosz támadást, Ukrajna támogatása egyértelmű” – szögezte le Donald Tusk.

A szlovák kormányfő már más véleményen volt. Robert Fico azt mondta: hisz abban, hogy a helyzetet nem katonai segítségnyújtással kell megoldani. Szerinte mindez csak elhúzza a háborút, ehelyett szerinte

azonnal fegyverszünet kell.

„Az én véleményem az, hogy tovább folytathatjuk a fegyverszállításokat Ukrajnának, és a pénz kiutalását is, de továbbra is ugyan azon a ponton fogunk maradni, ahol jelenleg is vagyunk, csak néhány tízezerrel többen halnak majd meg, ukrán és orosz oldalon is” – szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki hozzátette: az Európai Uniónak saját béketerve kell, hogy legyen.

A V4-ek alapja a szabadság volt és a szabadság marad – jelentette ki a miniszterelnök a csúcstalálkozó után. Orbán Viktor azt mondta: a magyar álláspont változatlan,

mielőbbi béketárgyalásokra van szükség, enélkül a háborúnak nem lesz vége.

„A magyar álláspont az világos, mi nem küldünk fegyvert Ukrajnába, se katonával, se katona nélkül. Viszont minden segítséget megadunk, ami ezen innen van. Humanitárius segítséget, harctéri orvosoknak, nem fegyveres orvosoknak a kiképzését, a menekültek befogadását, az ukrán energiarendszer működtetését, helyreállítását és sorolhatnám tovább. Úgy látom, a mai tanácskozás után, hogy az ukránoknak nyújtandó segítségben meglévő véleménykülönbség ellenére van értelme a V4-ek együttműködését folytatni” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a találkozón arról is beszélt:

a négy országnak nagyon sok olyan közös érdeke van, amelyet együtt sokkal sikeresebben tud képviselni Brüsszelben, az Európai Unió intézményeiben, mint külön-külön.

A kormányfő példaként említette az illegális migrációt, ahol azonos vagy nagyon hasonló álláspontot sikerült kialakítani. Orbán Viktor hozzátette: bár az orosz-ukrán háború kapcsán vannak véleménykülönbségek, mégis van értelme folytatni a V4-ek együttműködését.

Szlovákia kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban a kabinet és a kormány biztonsági tanácsának ülése után hétfőn, ismertetve Pozsony álláspontját a Párizsban kedden megrendezésre kerülő, Ukrajna megsegítésének témájában összehívott támogatói konferencia előtt.

„Abban egyeztünk meg (a kormány és a biztonsági tanács ülésén), hogy soha nem adunk be szlovák katonák Ukrajnába küldését célzó javaslatot” – jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák hírügynökség idézte.

Hozzáfűzte:

Szlovákia nem fog kétoldalú alapon olyan ajánlatot tenni Ukrajnának, amely azt célozná, hogy egy ilyen együttműködés keretében szlovák katonákat küldjön Ukrajna területére.

Megjegyezte: kormánya ugyanakkor tiszteletben tartja más NATO vagy EU tagországok esetleges ilyen irányú lépéseit.

Robert Fico a Párizsba keddre összehívott találkozót „haditanácsnak” nevezte, s rámutatott: annak téziseiből kitűnik, hogy több NATO és EU tagország annak lehetőségét fontolgatja, hogy kétoldalú megállapodások keretében katonákat küldjön Ukrajnába.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ilyen jellegű kétoldalú megállapodások óriási biztonsági kockázatot jelentenek, s a külföldi katonák ukrajnai jelenléte Szlovákia számára is biztonsági kockázatot jelent.

A szlovák miniszterelnök megismételte azon korábban tett kijelentését is, miszerint az Ukrajnában zajló konfliktusnak nincs katonai megoldása.

Elmondta: országa továbbra is a polgári, illetve az „emberéletben kárt nem okozó” segítségnyújtásra fog összpontosítani. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: Szlovákia továbbra is segít Ukrajnának az aknamentesítésben, de nem fog fegyvereket vagy lőszert szállítani a szomszédos országba.

Robert Fico a párizsi találkozóval összefüggésben azon véleményének is hangot adott, miszerint annak tézisei azt bizonyítják, hogy Ukrajnában „távolról sem úgy zajlanak a dolgok, ahogy azt várták.”

Leszögezte, hogy a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos stratégiája csődöt mondott. Hozzátette: bár „a hideg futkos a hátán” a találkozó téziseivel kapcsolatban, mégis elmegy a találkozóra, hogy ott konstruktív légkörben tárgyaljon.