Bizonytalan a politikai helyzet Kijevben

A Biden-kormányzat azt szeretné, ha Ukrajna a novemberi amerikai elnökválasztásig kihúzná, de megvan a veszélye annak, hogy ez nem sikerül, különösen, ha Oroszország valóban nagy offenzívát indít a közeljövőben. Éppen ezért kialakulóban van egy új terv, amely nem papíron, hanem a politikai gyakorlatban megfigyelhető – véli egy volt magas rangú amerikai tisztviselő- akit a hirado.hu idéz. A korábban a védelmi miniszter politikai helyetteseként is tevékenykedő Stephen Bryen nagy lélegzetvételű elemzésében vázolta az amerikai Ukrajna-politikát és annak lehetséges következményeit, melyek nem túl biztatók Európára nézve.

„Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy döntött, hogy kirúgja Valerij Zaluzsnijt, a fegyveres erők parancsnokát, az Egyesült Államok külügyi államtitkár-helyettese, Victoria Nuland, aki közvetlenül felelős az USA és a NATO Ukrajna-politikájáért, Kijevbe sietett.

Nulanddal és Zelenszkijjel nem készültek közös fotók. A sajtót kint állva tájékoztatta, egy sietve felállított asztal előtt, amelyen néhány mikrofon állt. Miért rohant Nuland Kijevbe? Szinte biztos, hogy a Fehér Ház utasította, hogy azonnal menjen oda, arra az esetre, ha a dolgok rosszra fordulnának az ukrán fővárosban.

Nyilvánvalóan komolyan aggódtak amiatt, hogy Zaluzsnij esetleg arra használná a hadsereget, hogy Zelenszkij ellen forduljon”

– írja Stephen Bryen, aki korábban a szenátus külügyi bizottságának a Közel-Keletért felelős albizottságában volt a személyzeti ügyek igazgatója, valamint a védelmi miniszter politikai helyetteseként dolgozott.

Az egykori magas rangú tisztviselő a Weapons and Strategy (Fegyverek és stratégia) oldalán megjelent írásában úgy fogalmaz: „Eddig Zaluzsnij nem lépett. Persze még mindig megteheti, ezért feltételezzük, hogy Nuland inkább Zaluzsnijjal, mint Zelenszkijjel akart beszélni Kijevben. A találkozóról nincs nyilvános feljegyzés, de úgy tűnik, hogy Nuland feladata az volt, hogy megnyugtassa Zaluzsnijt, és rábírja, hogy viselkedjen.”

Bryen rámutat, ugyan Washington hivatalosan semmit sem mond a kijevi katonai őrségváltásról, de a nyilvánosság előtt hangsúlyozza, hogy ukrán belügynek tekinti, „természetesen ez teljes képtelenség.

Washington már 2014 előtt is a saját érdeke szerint manipulálta Ukrajna belpolitikáját, és Nuland volt a gyújtókanóc végén.”

„Zaluzsnij leváltása sem okozott meglepetést. Valakinek vállalnia kell a felelősséget Kijev úgynevezett ellentámadásának kudarcáért és az amerikai felszerelések és ellátmányok dollármilliárdjainak elpazarlásáért”

– állapítja meg Bryen.

Hozzáteszi: „Az sem meglepő, hogy a dolgok most még rosszabbra fordultak, hiszen Ukrajnának hamarosan számolnia kell Avgyijivka elvesztésével, a frissen megerősített orosz hadsereg pedig a Dnyeper felé nyomul, Kijevet célba véve.”

Mint írja: „Kijev egyre növekvő, hetente több mint ezer áldozata keményen rányomja a bélyegét a közvéleményre, azt a nézetet erősítve, hogy a háború rosszul sült el.”

Bryen arra a jelenségre is kitér, amely a magyar nyelvű híradásokban is gyakori téma: a toborzás érdekében Kijev durva, népszerűtlen intézkedésekhez folyamodik, beleértve a fenyegetést és a megfélemlítést.

Zelenszkij nem fog tárgyalni Oroszországgal Bryen szerint, mert Washington ellenez minden tárgyalást, mivel azt a NATO potenciális vereségének tekinti, az eredmény ugyanis a védelmi szövetség elbizonytalanodása lenne.

De hogyan tudna Kijev kitartani, ha Oroszország valóban egy újabb nagyszabású katonai akciót indít Ukrajnában? – teszi fel a kérdést a szerző.

Amint a jelenlegi arcvonalon valódi orosz áttörés történik, és az ukrán erők hátrálni kezdenek, a Zelenszkij-kormány számára szinte lehetetlen lesz a túlélés Kijevben – véli Bryen.

„Ilyen körülmények között már most is vannak jelek arra, hogy tervezik az ukrán kormány áthelyezését nyugatabbra, valószínűleg a lengyel határhoz közeli Lvivbe. A lengyelek már most azt mondják, hogy esetleg a közeli légvédelmüket is bevetik a város védelmére. Miért mondják ezt? Azért, mert tervet készítenek arra, hogy a lengyel Patriot és más légvédelmi eszközökkel feltartóztassák az oroszokat, sőt az elképzelés szerint lengyel dandárokat küldenek, amelyeket NATO-eszközökkel erősítenek meg. A britek már a közvéleményt készítik elő, és nyíltan beszélnek arról, hogy a különleges erőiket küldik Ukrajna megmentésére” – írja.

Bryen szerint bárki, aki ránéz a térképre, rá kell, hogy jöjjön, hogy a NATO csak akkor védheti hatékonyan a Zelenszkij-kormányt, ha ezt a lengyel határ közelében teszi, mivel az elég messze van az orosz rakétáktól.

Kivéve persze – teszi hozzá –, ha Ukrajna de facto vagy de jure feldarabolása megtörténik, melynek értelmében a nyugati rész némileg független marad, míg a többi részét alávetik annak a megállapodásnak, amelyet az oroszok akarnak bevezetni.

Bryen úgy véli, semmi sem fog változni, ha az oroszok maradnak az ukrán hadsereg lomha, lassú ledarálásánál, ám az ukrajnai háború katonai és politikai okokból egyaránt fordulóponthoz érkezhet.

„Az ukrán kormány áthelyezése Lvivbe, valamint Lengyelország és az Egyesült Királyság támogatásának megszerzésével (…) Biden időt nyerne, bár a végeredmény vagy egy háború lesz Európa egy részén (Lengyelországban, a balti államokban), vagy egy patthelyzet, amelyet Oroszország és a NATO elfogad” – vázolja a lehetőségeket.

Bryen szerint Joe Biden elnök így egy időre megúszná, de ez a forgatókönyv már középtávon is stratégiai katasztrófa.

„Biden persze tisztában van azzal, hogy nem élne túl egy újabb Afganisztánhoz hasonló katasztrófát”

– teszi hozzá.

Az egykori magas rangú tisztviselő azt is megjegyzi,

a britek háborús lelkesedése a washingtoni nyomásnak köszönhető.

„ A brit erőkből hiányzik az anyag, a felhajtóerő és a fedezet ahhoz, hogy bármit is tegyenek, és ostobaság azt hinni, hogy az oroszok nem fognak visszavágni nekik” – fogalmaz nyersen Bryen.

Szerinte az embernek minderről könnyen a brit könnyűlovasság híres támadása jut eszébe (amikor a krími háborúban – a hadviselés logikáját sutba dobva – frontálisan rohamozták meg az orosz ágyúkat és súlyos veszteségeket szenvedtek – a szerk.).

Bryen úgy véli, a britek viselkedése azt a benyomást kelti, mintha annak csupán az oroszok megijesztése lenne a célja. Ahogy Washington Ukrajna-politikájának is nagy része az amerikai fegyverek és más támogatásaik értékének eltúlzására, valamint arra a vágyálomra épült, hogy Oroszország kihátrál a konfliktusból.

„Bármilyen pillantás az orosz történelemre, Napóleonig visszamenőleg, azt kellett volna sugallja, hogy Oroszország nem fog meghátrálni”

– húzza alá.

„Nuland katasztrófát idézett elő a Biden–Obama-csapat teljes támogatásával,

(…) Washington továbbra is háborút kockáztat Európában, akár atomháborút is, hogy megpróbálja helyrehozni a saját maga által okozott katasztrófát.

Washington és Nuland gyakorlatilag a Titanic fedélzeti székeit próbálja átrendezni”

– summázza Bryen az amerikai Ukrajna-politika lényegét.

A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (Center for Strategic and International Studies, CSIS) vezető tanácsadóját arról kérdezték, mi lesz ha az Ukrajnának küldött  amerikai támogatások elapadnak. Korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erre az esetre azt jósolta, hogy az ukrán katonák fegyver helyett lapáttal harcolnak tovább.

„Ma a szállítmányok körülbelül a harmadát teszik ki annak, mint tavaly nyáron, az ellentámadás csúcspontján. A tavasz végére 10 százaléka alá csökken. Soha nem érik el a nullát, de

mire a nyár végére érünk, Ukrajna nehezen tudja majd pótolni veszteségeit és fenntartani a frontvonalakat”

– nyilatkozta Mark Cancian nyugalmazott amerikai ezredes, a CSIS vezető tanácsadója a The Wall Street Journalnak.

Az amerikai gazdasági napilap azzal a kérdéssel foglalkozott, mi lesz, ha a Washington által Ukrajnának küldött támogatások elapadnak.

Az ukránok akár lapátokkal is harcolnának fegyverek hiányában

Fogy az idő arra, hogy az Egyesült Államok kongresszusa elfogadja az új finanszírozási megállapodást az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésére – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter január közepén, az ABC News amerikai hírtévének adott interjúban.

Kuleba hangsúlyozta: ha elfogynak a fegyverek, az ukránok lapátokkal harcolnak tovább. Ezért arra kérte az amerikai törvényhozást, hagyja jóvá a két ország közötti finanszírozási megállapodást.

A tárcavezető továbbá kizárta annak lehetőségét, hogy Kijev tárgyalásokat kezdjen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mindaddig, amíg Ukrajna nem lesz sokkal erősebb a csatatéren.

A katonák pótlása is döcöghet, folyamatosak a kényszersorozások

Nemcsak a fegyverzet miatt aggódhat a kijevi kormány, nemrég ugyanis kiszivárgott egy új mozgósítási törvénytervezet szövege, amely szerint aki nem jelenik meg a behívó kiállítását követő tíz napon belül a parancsnokságon, azt bíróságra adhatják, és akár ideiglenesen zárolhatják a vagyonát vagy a jogosítványát.

A kényszersorozással szemben az ukránok egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak,

az M1 Híradóban bemutatott felvételek szerint több helyen már a lakók állják el az utat a hadkiegészítők előtt, hogy ne tudják elvinni a hozzátartozóikat.