tóth gabi
Szíriára mértek csapásokat.
Az izraeli erők több mint 50 olyan célpontra mértek csapást Szíriában tavaly október eleje óta, amelyek az Irán által támogatott, síita libanoni Hezbollahhoz köthetők – jelentette be szombati tájékoztatóján Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.
„Ahol a Hezbollah van, mi is ott leszünk. Lépéseket fogunk tenni a Közel-Keleten mindenhol, ahol csak szükséges” – mondta Hagari. Az izraeli hadsereg a legritkábban oszt meg részleteket, és rendszerint csak igen szűkszavúan nyilatkozik szíriai műveleteiről.
Hagari elmondta azt is, hogy Libanonban mintegy 34 ezer Hezbollah-célpontot – köztük határellenőrzési állásokat, fegyverraktárakat és parancsnoki központokat – támadtak az izraeli erők. Közlése szerint a műveletekben több mint 200 ember halt meg libanoni részről tavaly október óta.
A szóvivő kitért arra is, hogy Izrael megerősítette katonai jelenlétét a libanoni határ közelében, számítva arra, hogy esetleg a Hezbollah is bekapcsolódik a konfliktusba a palesztin Hamász tavaly októberi, Izrael elleni támadása után.
Izrael több tízezer embert evakuált az északi országrészből, és azzal fenyegetett, hogy fokozni fogja libanoni hadműveleteit, ha a Hezbollah harcosai nem távolodnak el az izraeli határ közeléből.
Ezrek tüntettek több izraeli városban, köztük Tel-Avivban és Jeruzsálemben helyi idő szerint szombaton, azt követelve az izraeli kormánytól, hogy tegyen többet a Hamász palesztin terrorszervezet által elhurcolt túszok elengedéséért.
A fogságban eltöltött napok számára utalva 120 nap a föld alatt elnevezésű tömegdemonstráción az elhurcoltak számos családtagja is megjelent, egyikőjük pedig, egy 15 éves fiú – akinek az unokatestvére került a fegyveresek fogságába – a felszólalásában azt követelte Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőtől, „bármi áron” hozza haza az embereket.
Tüntetéseket rendeztek Haifában és Beérsébában is.
A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt támadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A Hamász Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedett el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására.
Mindeközben a Wafa palesztin hírügynökség vasárnap azt közölte, az izraeli erők az övezet déli részén lévő, az egyiptomi határhoz közeli Rafah ellen intéztek légicsapásokat. Találat ért egy menekülteket elszállásoló óvodaépületet is, és több civil, köztük két gyermek meghalt.
Folytatódtak a harcok a Gázai övezet déli részén lévő Hán-Júnisz városában és környékén, az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap bejelentette, hogy újabb, a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezethez tartozó fegyveresekkel végzett, hozzátéve, hogy a harcokban elesett egy katona is.
A hadsereg rajtaütött a Hamász hán-júniszi brigádjait irányító parancsnokság egyik létesítményén is, ahol fegyvereket, lőszert és katonai felszerelést foglalt le.
A műveletekben a szárazföldi erők mellett a légierő és a haditengerészet is részt vesz – tették hozzá a közleményben.
A Times of Israel című izraeli lap mindeközben arról számolt be, hogy megszólaltak a szirénák Észak-Izrael galileai régiójában a libanoni határ közelében.
Ugyancsak vasárnap a Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az október elején kezdődött harcok az övezetben már összesen több mint 27 ezer halálos áldozatot követeltek. Asraf al-Kidra, a minisztérium szóvivője közölte, hogy az utóbbi 24 óra összecsapásaiban 127-en haltak meg és 178 sebesültről is tudni. Hozzátette, hogy az áldozatok valós száma vélhetően sokkal magasabb, mert több ezren rekedtek a romok alatt.
Izraeli légicsapásokban meghalt 18 ember a Gázai övezeti Rafahban és Dir al-Balahban – közölték a gázai egészségügyi hatóságok szombaton.
Rafah város a Gázai övezet déli részén fekszik az egyiptomi határnál. A térség lakosságának jelentős része odamenekült az izraeli hadsereg hadműveletei elől. Gázai tisztségviselők közlése szerint egy rafahi lakóházat ért találat következtében 14 ember meghalt, köztük nők és gyerekek.
A gázai hatóságok azt is közölték, hogy 27 ezer fölé emelkedett az izraeli csapások halálos áldozatainak száma október óta az övezetben. Csak az utóbbi 24 órában 107 ember halt meg, és félő, hogy több ezren a lebombázott épületek romjai alá szorultak – tették hozzá.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter csütörtökön azt mondta, Rafah felé folytatják az előrenyomulást.
Egy magas rangú Hamász-tisztségviselő és több helyi lakos arról számolt be szombaton, hogy a palesztin szervezet – azokon a területeken, ahonnan az izraeli erők már kivonultak – újra elkezdett rendőri erőket telepíteni, és ismét elkezdett fizetést adni egyes civil tisztségviselőknek.
Az amerikai képviselőház Izrael 17,6 milliárd dolláros támogatásáról szóló törvényről tervez szavazást a következő héten – jelentette be Mike Johnson a Kongresszus alsóházának republikánus elnöke szombaton.
A politikus republikánus képviselőtársainak írt levélében azzal indokolta az új törvény elfogadásának szükségességét, hogy az elmúlt három hónapban a Hamász által kezdett harcok fokozódtak, valamint Irán által támogatott fegyveres csoportok a Közel-Keleten állomásozó amerikai erőket támadják, és jelenleg is zajlanak amerikai válaszcsapások.
Az amerikai képviselőház republikánus többsége tavaly ősszel törvényt fogadott el Izrael 14,3 milliárd dolláros támogatásáról, ami a támogatáshoz szükséges forrást az amerikai adóhatóság jelentősen megnövelt költségvetéséből vonta volna el.
Chuck Schumer demokrata szenátor, a szenátus többségi vezetője azzal indokolta a lépést, hogy a szövetségi adóhatóság költségvetésének csökkentését eredményező kitétel „mérgező pirula”, ezért nem áll módjában azt szavazásra bocsátani.
Mike Johnson bejelentése arról szól, hogy az új törvényjavaslatban nem szerepel az adóhatósági elvonás, ezért a „szenátusnak nem marad kifogása”.
A republikánusok korábbi érvelése szerint azért készítettek külön törvényjavaslatot Izrael biztonsági támogatásáról, mert azt nem övezi ellenállás a párt képviselőinek körében, míg Ukrajna további támogatásáról szóló fehér házi kérés teljesítéséhez feltételeket kötnek.
Ezzel párhuzamosan a szenátusban készül egy törvényjavaslat, ami szándéka szerint teljesíti a republikánusok követelését az illegális bevándorlás elleni fellépésről és a határőrizet szigorításáról.
A republikánusok legfőbb követelése a határ- és migrációs válság megoldása, mielőtt hozzájárulnának a Joe Biden elnök által kért költségvetés-kiegészítéshez, ami 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna további katonai és pénzügyi támogatására.
A képviselőház elnöke ugyanakkor sajnálatának adott hangot, hogy a kompromisszumról szóló tárgyalásokból az alsóház tagjait kizárták, ezért nem tudta megígérni, hogy a jogszabályt a képviselőház el fogja fogadni.