Csak sms-ekre, adatbázis-építésre és online hirdetésekre 860 millió forintot vert el a baloldal. Az ÁSZ-jelentés ezzel kapcsolatban egyelőre óvatosan fogalmaz, és a folyamatban levő NAV-vizsgálat eredményétől teszi függővé, hogy mindez milyen lépéseket vonhat maga után - írta meg a Magyar Nemzet.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) választási gyűlésekre, kampányrendezvényekre 226,93 millió forintot, sms-re, adatbázis-építésre, online hirdetésre 860,53 millió forintot, plakátra, szórólapra, egyéb kampányeszközre 288,98 millió forintot, kiadványokra pedig 35,82 millió forintot költött – részletezi Márki-Zay Péter mozgalmának kampányköltéseit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kedden nyilvánosságra hozott részjelentése.

Az ÁSZ kiemelte: a pénz java része az MMM-től a DatAdat-cégcsoporthoz vándorolt. A tranzakciók kapcsán jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálódik, így az ÁSZ csak akkor tud megállapításokat tenni a baloldal trükközéseiről, amikor az adóhatóság nyomozása lezárul.

Ismert: a baloldalhoz mintegy négymilliárd forintnyi dollár vándorolt az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy (A4D) „civil szervezeten” és egy svájci alapítványon keresztül a 2022-es országgyűlési választások kampánya során. Az A4D vezetője Korányi Dávid, Karácsony Gergely korábbi főtanácsadója és Bajnai Gordon korábbi államtitkára. A pénzek jelentős része, 1,8 milliárd forint a Márki-Zay-féle MMM-hez került, amely különböző szolgáltatások megrendelésével a pénz jelentős részét tovább utalta a DatAdat-csoportnak. Az csak jóval később derült ki, hogy az Action for Democracy által Magyarországra utalt pénzek legnagyobb része Soros György adománya volt.

Így lényegében az a helyzet állt elő Magyarországon, hogy Soros György pénzét Bajnai Gordon korábbi államtitkára és közvetlen munkatársa – Korányi Dávid – a Bajnai érdekeltségébe tartozó DatAdat-cégcsoportnak utalta át közvetítőkön keresztül. Amennyiben egy későbbi NAV- és ÁSZ-vizsgálat megállapítja, hogy ezek a pénzek szabálytalanul segítették az ellenzéki pártokat, akkor a szóban forgó összegek kétszeresét kell majd visszafizetniük a pártoknak, amely már igen jelentős összeg.

Az Állami Számvevőszék kedd reggel nyilvánosságra hozott részjelentésében 261 millió forintra büntette a baloldali pártokat, és vélhetően ugyanekkora összeget le fognak vonni az állami támogatásaikból, így az ellenzéki összefogás hat pártjának már most is meglehetősen sokba került a kampánypénzekkel való trükközés a 2022-es országgyűlési választások korteskedése során. A politikai formációknak egyenként legalább 43,5 millió forintot kell befizetnie, amelyhez 43,5 millió forintnyi büntetés jöhet – amelyet az állami támogatásból vonhatnak le.

A baloldal pártjai "élénken" reagáltak az ÁSZ bejelentésére. Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök putyinozásba menekült, míg Donáth Anna Momentum-elnök szerint a párt korábbi tüntetései miatt kapták a büntetést.

Az ÁSZ kedd reggel tette közzé részjelentését a 2022-es országgyűlési választások kampányának pénzügyi hátteréről, amely kapcsán ismert:

a baloldali pártok és civil szervezetek mintegy négymilliárd forintnyi külföldi forrást használtak fel.

Az ÁSZ a jelentésben továbbá megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd

a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében.

Donáth Anna szerint azonban mindez nevetséges és meglátása szerint koncepciós eljárás részeként próbálják ellehetetleníteni ellenfeleiket. „Nehéz nem összefüggést látni az újabb brutális büntetés és a kormányoldal pedofilbotránya között. A Momentum három tüntetést is szervezett Novák Katalin, Varga Judit, majd lemondásuk után Orbán és Rogán ellen. Február 9-én sokezres tömeg követelte tüntetésünkön az államfő lemondását, másnapi megmozdulásunk előtt pár perccel pedig mind Novák, mind Varga távoztak a közéletből. Tíz nap múlva jött az értesítés a súlyos bírságról” – sorolta a Momentum elnöke észrevételeit, majd arra is kitért, hogy a kormánnyal ellentétben, ők „nem gazdálkodnak ellopott közpénzszázmilliárdokból”.

Meglátása szerint ugyanis a Momentum kizárólag törvényes állami támogatásból, a tagdíjaikból és a támogatóik adományaiból küzd a rendszer ellen. Donáth Anna arra azonban már nem tért ki, hogy ezek a támogatói adományok mit is jelentenek pontosan vagy honnan érkeznek a pártba, mindenesetre megnyugtatott mindenkit, hogy nincsenek megijedve.

„Ezért próbálnak így elhallgattatni minket” – vélte, majd egy üzenetet is küldött, amely szerint: a Momentum 2018-ig nulla, 2018 és 2022 között pedig minimális állami támogatásból politizált. „Akkor sem ijedtünk meg a feladattól, most sem fogunk” – ígérte Donáth.

– Az ÁSZ megállapításait nem ismerjük el, bírósági úton igyekszünk elégtételt szerezni az igazságnak – fogalmazott lapunk kérdésére a Magyar Szocialista Párt, miután az ÁSZ kedd reggel közzétette részjelentését a 2022-es országgyűlési választások kampányának pénzügyi hátteréről. Ebben többek között azt is megállapították, hogy a „DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében.”

Az MSZP meglátása szerint „egyértelműen politikai irányultságot mutat az ÁSZ döntése, ilyen rövid idővel a választások előtt ez az ellenzéki pártok ellehetlenítéséről szól”.

A párt ugyanakkor válaszában kiemelte: ha az ellenzéki pártok együtt indulnának a választásokon, ahogy azt az MSZP javasolja, akkor az ilyen ellehetetlenítési kísérletek sikertelenek lehetnének.

Hogy mi is történt, azt a baloldal 2022. március 15-i rendezvénye pontosan megmutatta. Az ÁSZ a részjelentésben kiemeli, hogy a 383,1 millió forintba kerülő rendezvényt mindössze 10 százalékban finanszírozták a pártok, 21 százalékban pedig egy „gazdasági társaság”, amelyet meg is neveznek a dokumentumban: ez a DatAdat Professional Kft., vagyis az a cég, amely

Gyurcsány Ferenc bizalmasainak tulajdonában van, és amely a baloldal kampányának digitális részéért felelt.

Mindemellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a DatAdat-cégcsoport volt az egyik legnagyobb kedvezményezettje a külföldről az ellenzékhez érkezett pénzeknek.

A 2022. március 15-i rendezvény legnagyobb finanszírozója a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), amely a költségvetés 69 százalékát biztosította.

Mindez azért is szúrhatta az ÁSZ szemét, mivel a rendezvény bevallottan a baloldal legnagyobb kampányeseménye volt a korteskedés ideje alatt, tehát nem valamiféle civil megemlékezés.

A baloldali pártvezetők mellett felszólalt Donald Tusk későbbi lengyel miniszterelnök is.

A pártok főként rendezvény biztosítására és a dekorációs feladatokra költöttek, valamint a rendezvénytechnikára. A DatAdat 23 millió forintot költött „előadó-művészeti tevékenységre”, ami teljesen abszurdnak tűnik, tekintve, hogy a kétórás rendezvényen mindössze körülbelül negyedórányi olyan rész volt, amely előadóművészek közreműködését igényelte. A DatAdat legnagyobb költése mégsem ez: a cég több mint 51 millió forintot fizetett buszos személyszállításra.

Ez utóbbi pénzösszeg azért különösen érdekes, mert az MMM is költött ugyanerre, mégpedig 89 millió forintot, és ebben nincs benne a buszok bérleti díja, amelyet külön kategóriában számoltak el a jelentés alapján és amelyet egybevontak a rendezvényszervezés, valamint a hangosítás költségeivel. Ez utóbbi tételre összesen 137,9 milliót költött az MMM.

A rendezvénnyel kapcsolatban az ÁSZ részjelentése rávilágít:

ezen kampányeseményeknek az MMM részéről történő direkt finanszírozása arra is rámutat, hogy az ellenőrzött szervezetek előtt ismert kellett hogy legyen: az MMM is részt vesz a kampány költségeinek viselésében. Jól szemlélteti az összehangolt »kampányköltést« a 2022. március 15-én tartott »kormányváltó nagygyűlés« kapcsán felmerült szervezési költségek pártok, illetve MMM általi megosztott viselése

– áll a jelentésben.

Állami Számvevőszék: Így szórta a pénzt a dollárbaloldal