Tavaly 13 milliárd eurónyi beruházás érkezett hazánkba

Tavaly több mint 13 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra, ami rekordnak számít – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön közzétett videójában.

Szijjártó Péter a videóban úgy fogalmazott, hogy tavaly a világgazdaság nagyon komoly válságokat élt át, és ezt mutatják a globális adatok is: 2021-ről 2022-re 12,5 százalékkal csökkent a világon végrehajtott beruházások mértéke. Tavaly az első fél évben újabb 30 százalékos csökkenést jegyeztek fel – tette hozzá.

„Mindez tehát mutatja, hogy a beruházási kedv, a beruházások mértéke nagyon messze van attól, amit a Covid előtti időszakban a világgazdaság fel tudott mutatni”

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Azt mondta, a fentiek tükrében még nagyobb teljesítmény az, hogy ezekben az években a magyar gazdaság folyamatosan beruházási rekordokat döntött: 2022-ben 6,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett a kormány ösztönzőrendszerén keresztül, tavaly pedig több mint 13 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra, amihez 2 milliárd eurónyi készpénztámogatást biztosítottak – mondta Szijjártó Péter.

Ezek a beruházások összesen 19 ezer munkahelyet hoztak létre, ami szintén rekordnak számít – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy

amikor a kormány ezeket a beruházásokat támogatja, akkor a munkahelyteremtést „jutalmazza”, hiszen ezek a magyar családok megélhetését biztosítják.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a legtöbb beruházás tavaly Kínából érkezett, ugyanakkor a beruházások darabszáma alapján a magyar vállalatok állnak a második helyen, ami azt jelzi, hogy mára létrejött egy nagy és erős magyar vállalati kör, amely képes a külföldi beruházásokkal versenybe szállni.

A tárcavezető azt mondta: egy új világgazdasági korszak alakul éppen, amelyben lesznek győztes és vesztes országok, és az, hogy egy adott ország melyik kategóriába kerül, az lehet a döntő, hogy mennyi beruházást tudnak magukhoz vonzani.

„Mi, magyarok a beruházási rekordjainkkal egyértelműen az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozunk, hiszen az ezt a korszakot meghatározó elektromos autóipari beruházásokat is nagy mennyiségben tudtuk Magyarországra vonzani”

– fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy hamarosan világ legnagyobb elektromos autókat gyártó vállalata is gyárat épít Szegeden, és ez lesz a hatodik ilyen gyár.

Megjegyezte, hogy az elektromos autók akkumulátorainak gyártása kapcsán Magyarország a második legnagyobb kapacitással fog rendelkezni a világon, így a zöld, környezetbarát autóipar Európa-bajnoka és az egyik globális éllovasa lesz Magyarország.

Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD. Ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly az év végén.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a globálisan idén minden negyedik elektromos autót eladó vállalat a világpiaci sikerei nyomán újabb gyárakat épít, és így Európában is sokáig helyszínt keresett ehhez.

A cég igazgatósága pedig végül a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel lefolytatott0

224 tárgyalási fordulót követően úgy döntött, hogy Szegeden építi fel első üzemét a kontinensen, amely hazánkban immár a hatodik autógyár lesz.

Az idén szeptemberig több mint 20 ezer milliárd forintnyi bevételt regisztráló, nagyjából 630 ezer főnek munkát adó BYD nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon, és ez a projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, amely nyomán több ezer új munkahely jön létre – tette hozzá.

Majd arra is kitért, hogy

a kormány pénzügyi támogatást nyújt a beruházáshoz, viszont ennek mértéket csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák majd nyilvánosságra.

Szijjártó Péter közölte, hogy mindez tovább erősíti a magyar gazdaság pozícióit, a hosszú távú gazdasági növekedés alapjait, egyúttal pedig hazánk szerepét is a globális elektromos autóipari átállásban.

„Ez a beruházás is aláhúzza, hogy Magyarország vezető szerepet játszik a technológiai forradalomban. Nagyon régen volt már olyan, hogy ilyen alapvető globális technológiai megújulásban Magyarország az élen ment volna, most ez történik” – mutatott rá. Valamint köszönetet mondott képviselőtársainak, a szegedi városvezetésnek és a Nemzeti Befektetési Ügynökségnél dolgozó kollégáinak az együttműködésért.

„Az elmúlt 224 tárgyalási forduló alatt világosan bebizonyítottuk azt, hogy egy nemzetgazdaság van, és ennek a nemzetgazdaságnak a sikerében mindannyian érdekeltek kell, hogy legyünk, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallunk vagy milyen pártban politizálunk” – fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, hogy

az utóbbi évek során válságok sorozatán ment keresztül a világ, viszont volt egy folyamat, amely minden bizonytalanság ellenére is töretlenül, stabilan ment előre, ez pedig az európai és a globális gazdaság egyfajta gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállása.

Szavai szerint ez a folyamat meghatározó lesz a következő világgazdasági korszak szempontjából, és ez az új iparág dönti majd el, hogy a világ mely országai lesznek ennek a nyertesei és melyek a vesztesei.

„Hogy melyik ország mely kategóriába kerül, azt pedig az dönti el, hogy mely országok tudják magukhoz vonzani ezen új autóipari korszak beruházásait” – mondta.

Végül pedig emlékeztetett, hogy a három prémium német autómárka már jelen van Magyarországon, és az Audi, a BMW, illetve a Mercedes is ide helyezte elektromobilitási stratégiája egy jelentős részét.

A szegedi önkormányzat közleményében azt írta, a dinamikusan fejlődő világcég Szegeden, a város határában lévő mintegy 300 hektáros ipari parkban, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park szomszédságában építi fel az elektromosautó-gyárát, ahonnan az európai piacot szolgálja majd ki. A több ezer új munkahelyet létrehozó BYD az akkumulátorgyártás és a vegyipari tevékenységek kivételével a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja meg.

A világ vezető elektromos és plug-in hibrid autó gyártója, a kínai BYD Szegedet a nemzetközi szintű kutatói háttere, tudományos rangja, kiváló infrastruktúrája, kedvező elhelyezkedése, zöld szemlélete miatt választotta európai gyártóközpontjának – áll az önkormányzati közleményben.

Magyarország nagy sikerrel Európa-bajnok lett az új autóipari korszak beruházásaiért folyó verseny első, gyártókapacitásokért zajló fázisában, és ennek nyomán jó eséllyel tudja magához vonzani az ágazat kutatás-fejlesztési projektjeit is – jelentette ki ugyancsak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német tulajdonosi hátterű Schaeffler Savaria Kft. beruházásának bejelentésén közölte, hogy a világ egyik legnagyobbjának számító autóipari beszállító 5,2 milliárd forintnyi értékben kutatás-fejlesztési projektet valósít meg a szombathelyi üzemében a hibrid és teljesen elektromos járművekhez való alkatrészek területén.

Ehhez az állam 1,3 milliárd forint támogatást nyújt, így elősegítve száz új, kifejezetten mérnöki tudásra alapozott munkahely létrehozását – tájékoztatott.

A miniszter beszédében leszögezte, hogy az elmúlt évek válságai többször is megbontották a világgazdasági status quót, minden kiszámíthatatlanná vált, kivéve egy folyamatot, amely megállíthatatlanul robog előre ma is, ez pedig az európai és globális gazdaság gerincoszlopának számító autóipar forradalmi átalakulása.

„Mint minden nagy átfogó változás, ez a mostani autóipari forradalom is teljesen újraírta, újraírja a világgazdasági viszonyokat, átalakítja a versenypozíciókat. És a világ országai ebben az új korszakban is két kategóriára oszlanak gyakorlatilag: lesznek, akik ennek az új világgazdasági korszaknak a nyertesei közé tartoznak, és lesznek, akik a vesztesei közé” – figyelmeztetett.

Kiemelte, ezt az fogja eldönteni, hogy hova kerülnek az új korszak legnagyobb beruházásai, ezért rendkívül éles verseny indult a világban ezekért, a leglátványosabban talán éppen Európában.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a versenynek két fázisa van, amelyek közül az első a gyártókapacitásokért zajlik, és ha még nem is ért véget, de már mederben van. „Ebben a fázisban Magyarország nyugodtan nevezhető Európa-bajnoknak, nyugodtan nevezhető a világ egyik legjobbjának” – jelentette ki.

Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a jelenlegi beruházások nyomán Magyarországé lesz 2025-től a világ második legnagyobb gyártási kapacitása az elektromos akkumulátorok terén. Emellett Kínán és Németországon kívül egyedül itt van jelen gyártóbázissal mindhárom nagy német prémium autómárka.

„Tehát az új autóipari korszak beruházásaiért folyó verseny első fázisában az Európa-bajnoki címet már nyugodtan ki lehet osztani, és erre a címre Magyarország a jogosult” – fogalmazott.

Elmondta, a második fázis arról szól, hogy hova kerülnek az új autóipari korszak fejlesztései. „És ugye az ember, ha legalábbis tartós megoldást szeretne, akkor a házat is az alapoknál kezdi építeni, nem a padlásnál. Az elektromos autóiparnál is így van, először termelni kell, majd utána lehet kutatni és fejleszteni” – vélekedett.

„És mivel jól alapokat rakott le Magyarország a termelési kapacitásokban, jó alapot rakott le az infrastrukturális fejlesztésekben és jó alapot rakott le a felsőoktatás átszervezésével, ezért az új autóipari korszak beruházásaiért folytatott verseny második fázisában is jó eséllyel indul” – mondta.

A miniszter a konkrét beruházás kapcsán rámutatott, hogy a cégcsoport egyik vezető kutatás-fejlesztési egysége Szombathelyen lesz az elektromos motorok vonatkozásában, illetve hangsúlyozta, hogy a világ útjain futó minden tizedik autóhoz ebben a gyárban készült a tengelykapcsoló vagy a lendkerék.

Szavai szerint a Schaeffler beruházási döntése demonstrálja, hogy a német cégtulajdonosok továbbra is a szemüknek, de leginkább a józan eszüknek hisznek, nem pedig újságcikkeknek meg politikai-érzelmi zsarolásnak.

Kitért arra is, hogy a projekt önmagán túlmutató jelentőséggel bír, mert a magyarországi üzem már most is 93 százalékos exporthányaddal dolgozik, ráadásul a vállalat kiváló együttműködést folytat több hazai egyetemmel is, ami a felsőoktatás átszervezésének sikerét tanúsítja.

Közölte, a magyar autóipar teljesítménye tavaly 12 ezer milliárd forinttal rekordot döntött, és a szektor termelési értéke idén is 16 százalékkal bővült az első tíz havi adatok alapján.

Elmondta, a magyar-német kereskedelmi forgalom tavaly 67 milliárd eurós csúccsal zárt, és üdvözölte, hogy az első három negyedév adatai értelmében, 7 százalékos növekedéssel, ennek volumene 2023-ban először 70 milliárd euró fölé fog menni.