Oroszország rakéták és drónok százaival támadta Ukrajnát

Oroszország rakéták és drónok százaival támadta Ukrajnát a napokban – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalon.

„Az utóbbi öt napban az ellenség legkevesebb 500 rakétát, illetve drónt lőtt ki Ukrajnára” – közölte az ukrán államfő, miután Rishi Sunak brit miniszterelnökkel egyeztetett telefonon.

„Az ellenség úgy számította ki a röppályákat, hogy a lehető legtöbb kárt okozza. Ez szántszándékkal elkövetett terrorizmus” – mondta az elnök.

Zelenszkij megköszönte Nagy-Britannia támogatását az ukrán légvédelemnek.

A brit kormány közleménye szerint Sunak részvétét fejezte ki az ukrán áldozatokért, akik Oroszország „barbár légicsapásai” során vesztették életüket, vagy sebesültek meg a karácsonyi ünnepek alatt. Hangsúlyozta, hogy London 2024-ben és azon túl is Ukrajna oldalán fog állni.

Keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 130-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.

Törökország kedden közölte, hogy nem engedi át a felségvizein az Ukrajnának szánt brit aknaszedő hajókat, mivel ez sértene egy, a tengerszorosokon háborús időben való átvonulásról rendelkező tengerjogi egyezményt.

Nagy-Britannia decemberben jelentette be, hogy átadja a Királyi Haditengerészet két aknaszedő hajóját az ukrán haditengerészetnek, hogy erősítse az Oroszországgal vívott háborúban az ukrán tengeri hadműveleteket.

A NATO-tagállam Törökország tájékoztatta a szövetségeseket, hogy addig nem engedélyezi a hajók áthaladását a Boszporuszon és a Dardanellákon, amíg tart az ukrajnai háború – közölte a török elnöki hivatal.

Amikor Oroszország 2022-ben elindította az Ukrajna elleni inváziót, Ankara alkalmazta az 1936-ben megkötött, Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzési jogok kizárólagosságát biztosító Montreux-i Egyezményt, ténylegesen lezárva az utat a harcoló felek hadihajói előtt. Az egyezmény csak a hazai bázisukra visszatérő hajók esetében tesz kivételt.

Törökország pártatlanul és pontosan alkalmazta a Montreux-i Egyezményt, hogy megakadályozzon egy fekete-tengeri eszkalációt – hangsúlyozta a török elnökség.

Ukrajna újabb fegyverszállítmányok iránti felhívással fordult kedden a nemzetközi közösséghez a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni heves orosz légicsapásokat követően.

„A moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem huny szemet az ukrajnai civilek legyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett” – hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében. A tárcavezető konkrétan új légvédelmi rendszerek és lőszerek, illetve különböző típusú drónok, valamint 300 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakéták beszerzésének szükségességét említette.

Kuleba egyben sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeket tegyék hozzáférhetővé Ukrajna számára.

Az ukrán diplomácia vezetője követelte azt is, hogy „a releváns fővárosokban” és nemzetközi szervezetekben szigeteljék el az orosz diplomatákat.

A kijevi tárca közleménye szerint a keddi orosz légicsapásokat „kizárólag” polgári célpontok ellen hajtották végre.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram oldalán viszont azt írta, hogy civil létesítmények, illetve a létfontosságú infrastruktúra mellett ipari és katonai objektumokat is támadások értek.

Keddre virradóra heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 120-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.

Intenzív rakétatámadás érte reggel Kijevet, a csapásokat orosz katonai repülőgépek hajtották végre – közölte az ukrán hadsereg. A francia AFP hírügynökség arról számolt be, hogy több mint tíz erős robbanás rázta meg Kijevet. A polgármester szerint legkevesebb tíz ember megsebesült, a város több részében megszűnt az áramszolgáltatás. Rakétacsapások érték az északkelet-ukrajnai Harkiv városát is.

Egy katonai kórházat látogatott meg elsőként 2024-ben az orosz elnök Moszkvában. Vlagyimir Putyin a frontokon megsérült katonáknak ígéret tett arra, hogy megbosszulják az ukránok év végi Belgorod elleni támadását. A 24 halálos áldozattal járó ukrán akciót civilek elleni terrortámadásnak nevezte.

„Meg akarnak félemlíteni minket, és valamiféle bizonytalanságot akarnak kelteni az országon belül. Mi viszont fokozni fogjuk a támadásokat. Kétségtelen, hogy ez a polgári lakosság elleni bűncselekmény nem marad büntetlenül” – szögezte le Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A törmelékek takarításával kezdték a 2024-es évet az emberek Ukrajna-szerte. Ukrán tájékoztatás szerint Oroszország rekordszámú drónnal támadta őket az újév első óráiban. Odesszában több lakóházban keletkeztek károk a megsemmisített drónok lehulló darabjaitól, és sérültekről és egy áldozatról is érkezett jelentés.

„Először is letakarjuk a kitört ablakokat, mert tél van. Sajnos van halálos áldozat, egy 18 éves fiatalember” – mondta a kerület polgármestere.

Ugyancsak a törmelékeket takarították Ukrajna nyugati részén, a Lengyelországgal határos Lviv városában. Egy egyetem és egy múzeum épületében keletkeztek károk. A helyiek szerint az oroszok célpontja Sztepan Banderának, az 1940-es években az Ukrán Felkelő Hadsereg egyik parancsnokának az emlékműve volt.

Az orosz ellenőrzés alatt álló donyecki régióban az ukránok lövedékei lakóépületekbe csapódtak be, a helyi vezetés tájékoztatása szerint négy ember életét vesztette és legalább 13-an megsérültek.

A orosz külügyminisztérum civilek elleni terrortámadásnak nevezte a történteket.

A romok alól mentettek ki egy túlélőt Kijevben kedd reggel. Az ukrán főváros lakói intenzív rakétatámadásra ébredtek, amely után országos légiriadót rendeltek el. A polgármester tájékoztatása szerint tucatnyian megsérültek.

A település több pontján megszűnt az áramszolgáltatás. Rakétatámadás érte Harkivot is.

A mentést végzők újabb holttesteket emeltek ki a romok alól az ukrán fővárosban, Kijevben, ahol így 28-ra nőtt a december 29-i orosz támadás halálos áldozatainak száma – közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője hétfőn a Telegramon. A kijevi városi ügyészség kiemelte, hogy a pénteki légitámadás követelte a legtöbb halálos áldozatot a fővárosban a háború 2022. február 24-i kezdete óta.

A tisztségviselő szavai szerint még harminc ember sérült meg a támadásban. A kijevi városi ügyészség kiemelte, hogy ez a légitámadás követelte a legtöbb halálos áldozatot a fővárosban az Oroszország által Ukrajna ellen indított támadás 2022. február 24-i kezdete óta. A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint eddig 2675 köbméter épülettörmeléket szállítottak el.

Január 1-jét Kijevben gyásznappá nyilvánították.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők ismét tüzet nyitottak a régióra. A Herszon város melletti Veletenszke faluban egy 73 éves nő életét vesztette, egy 50 éves nőt pedig sérülésekkel szállítottak kórházba.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy az újévre virradóra Ukrajnát támadó kilencven Sahid drónból 87-et megsemmisítettek a levegőben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 360 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 18 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 66 drónt.

Oroszország képes a legnehezebb feladatokkal is megbirkózni és sosem fog meghátrálni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap újévi beszédében, amelyet elsőként Oroszország távol-keleti felében sugároztak a televíziók. Az elnök azt is hangsúlyozta: semmi sem képes megosztani az orosz népet.

„Nem egyszer bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a legnehezebb feladatokkal megbirkózni, és sosem hátrálunk meg, mert nincs olyan erő, amely képes lenne megosztani minket, elfelejtetni velünk ősapáink emlékét és hitét, vagy megtorpantani fejlődésünket” – húzta alá az orosz elnök.

Felidézte, hogy 2023-ban Oroszország határozottan megvédte érdekeit és értékeit.

„Mi egy ország vagyunk, egy nagy család. Szavatoljuk hazánk biztos fejlődését, állampolgáraink jólétét és még erősebbé fogunk válni. Együtt vagyunk. És ez Oroszország jövőjének legmegbízhatóbb záloga” – mondta Putyin, majd újévi jókívánságaival zárta a beszédét.

Hozzátette, hogy 2024 a családok éve lesz Oroszországban.