Nem lesz gázai kivonulás

Az izraeli hadsereg (IDF) nem vonul ki a Gázai övezetből, és Izrael nem tárgyal palesztin rabok ezreinek elengedéséről – jelentette ki kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Az izraeli televíziónak adott nyilatkozatában a kormányfő leszögezte: Izrael egészen addig nem vet véget a gázai háborúnak, amíg minden célját el nem érte.

„Ez a Hamász megsemmisítését és a túszok hazahozatalát jelenti, továbbá annak biztosítását, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve” – húzta alá.

„Nem fogjuk terroristák ezreit elengedi” – tette hozzá, az izraeli börtönökben lévő palesztinokra utalva.

Az utóbbi napokban a sajtóban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint Izrael és a Hamász – az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével – megbeszéléseket kezdett egy esetleges tűzszünetről, mely – több ezer, izraeli börtönökben biztonsági okokból raboskodó palesztin elengedéséért cserébe – magában foglalná a túszok elengedését is.

Mindeközben a Gázai övezetben és Ciszjordániában is aktív terrorszervezet, az Iszlám Dzsihád főtitkára, Zijád en-Nahala azt közölte, a tűzszüneti megállapodásig és az izraeli csapatkivonásig nem vesznek részt semmilyen, a túszok elengedését célzó kezdeményezésben, emellett „a palesztin nép jogait biztosító politikai megoldást” sürgetett.

A Hamász – az Iszlám Dzsihád fegyvereseivel közösen – október 7-én hajtott végre összehangolt támadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült.

A Hamász Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedett el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai fegyveres konfliktus palesztin halottainak száma – a hivatalos palesztin számítások szerint – meghaladta a 26 400-at.

David Cameron brit külügyminiszter szerint hozzá kell kezdeni a palesztin államiság kialakításának előkészítéséhez.

Cameron, aki kedden újabb közel-keleti körútra indult, elutazása előtt, a Conservative Middle East Council nevű londoni politikai ismeretterjesztő fórum rendezvényén kijelentette: a legfontosabb feladat most az, hogy a palesztin nép előtt „politikai távlatok” nyíljanak meg.

A londoni külügyi tárca vezetője szerint a palesztinok így meggyőződhetnének arról, hogy visszafordíthatatlan az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásra alapuló rendezése és a palesztin állam megteremtése felé tartó folyamat.

David Cameron szerint el kell kezdeni annak kidolgozását, hogy a palesztin állam milyen formát öltsön, milyen keretek között jöjjön létre és miként működjön.

A brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei megvizsgálják majd a palesztin államiság elismerésének kérdését, mivel ez is hozzájárulhat a folyamat visszafordíthatatlanná tételéhez.

Cameron szerint ugyanakkor ennek egyik előfeltétele az, hogy a Gázai övezetben – amelyet jelenleg a Hamász iszlamista terrorszervezet ural – „jó, technokrata vezetőkből álló” új palesztin hatóság vegye át az irányítást.

A brit külügyminiszter a Hamász által tavaly októberben elkövetett izraeli terrortámadás óta – amelyben 1200-an meghaltak – többször is hangot adott annak az álláspontjának, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében ismét hozzá kell kezdeni a kétállami megoldás előkészítéséhez.

Cameron a londoni alsóház külügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette, hogy a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban.

Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök is egyetértett abban néhány napja tartott telefonos egyeztetésén, hogy minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldásra alapuló rendezés,

amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek.

A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.

Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli azonban a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok nem Izrael szomszédságában, hanem Izrael területén akarják létrehozni saját államukat. A nagykövet kijelentette, hogy Izrael – különösen a Hamász terrortámadása után – most már nem fogadja el a kétállami megoldást.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet a minapi párizsi tárgyalások eredményeképpen kapott egy tűzszüneti javaslatot, és most ezt tanulmányozza – közölte kedden Iszmáil Háníje, a számos országban terrorcsoportként kezelt szervezet vezetője, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban Kairóba fog utazni, majd válaszolnak a javaslatra.

A katari emigrációban élő Háníje közleményében emlékeztetett arra, hogy a Hamász a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva leállításától és a teljes csapatkivonástól tette függővé a vasárnapi párizsi tárgyalások sikerét.

A Hamász korábban az összes, azaz több ezer, izraeli börtönökben raboskodó palesztin fogoly elengedését szabta feltételül az övezetbe általa októberben elhurcolt izraeli túszok elengedéséért.

A párizsi tárgyalásokon az Egyesült Államok, Izrael, Katar és Egyiptom képviselői vettek részt. Utána Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala úgy értékelte, hogy konstruktív volt a tárgyalás, de még mindig óriási szakadék van az álláspontok között. A felek megállapodása szerint ezen a héten is találkoznak.

A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a Hamász részéről is. Az elképzelések szerint a szélsőségesek elengednék a Gázai övezetben még fogva tartott mintegy 130 túszt, cserébe Izrael két hónapra felfüggesztené hadműveletét. A terv szerint az első fázisban a harcokat 30 napra állítanák le. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, az időseket és a sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.

Izrael kedden átadta több tucat olyan palesztin holttestét a Gázai övezeti hatóságoknak, akiket az izraeli hadsereg az utóbbi hetekben ölt meg a palesztin területen – közölte a Hamász irányítása alá tartozó egészségügyi minisztérium.

A holttesteket az izraeli ellenőrzés alá tartozó Kerem Salom-i határátkelőn keresztül szállították be az övezet déli részén található Rafah városba, ahol tömegsírokba fogják temetni őket.

A gázai minisztérium nem közölte, hogy pontosan hány holttestről van szó, Izrael pedig egyáltalán nem közölt semmit az intézkedésről.

A gázai minisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 26 751 civil lett annak áldozata az övezetben, főleg nők és kiskorúak, valamint megsebesült 65 636 ember. Az utóbbi 24 órában 114 palesztin halt meg és 249 sebesült meg – tették hozzá.

A palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) körüli nemzetközi vita elvonja a figyelmet a Gázai övezeti humanitárius válságról és arról, hogy már csaknem 27 ezer palesztin civil lett ott a háború áldozata – jelentette ki egy másik ENSZ-szervezetnek, az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az egyik szóvivője keddi genfi sajtótájékoztatóján.

„A bűncselekmények soha nem maradhatnak büntetlenül, de a most folyó vita elvonja a figyelmet arról, hogy mi történik nap mint nap, akár ezen a napon, ebben az órában a Gázai övezetben” – mondta Christian Lindmeier, aki megerősítette, hogy a Gázai övezeti áldozatok hetven százaléka nő vagy gyerek.

Az izraeli hatóságok azzal vádolják az UNRWA-t, hogy tucatnyi munkatársa segítette a Hamászt az Izrael elleni október 7-i terrortámadásában. Emiatt számos ország felfüggesztette az UNRWA támogatását. Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója pedig közölte, hogy azonnali hatállyal felbontotta az inkriminált munkatársak szerződését, valamint vizsgálatot rendelt el „az igazság haladéktalan kiderítése érdekében”.