Megvesztek Brüsszelben a hazánknak járó pénzek miatt

Az Európai Parlament szerint a magyar kormány veszélyezteti az uniós értékeket, intézményeket és forrásokat, ezért azok uniós szintű védelmére van szükség az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségének ideje alatt – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi eróziója miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény révén, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak.

Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács nem alkalmazta a 7-es cikk szerinti eljárást, noha az EP 2018-ban aktiválta a mechanizmust. Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését.

Elítélték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök decemberben megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról szóló döntést, beleértve az ukrajnai segélycsomagot is.

Véleményük szerint Orbán Viktor „teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”.

„Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak” – emelték ki.

Az EP sajnálatát fejezte ki az Európai Bizottság azon döntése miatt, hogy 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy – véleményük szerint – Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.

Az EP-képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során állítólagosan alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést. Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti „manipulált közbeszerzési eljárásokat”, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek állítólagos nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy – véleményük szerint – uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.

Kijelentették:

nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére.

Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.

Az EP továbbá megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány képes lesz-e ellátni feladatait a 2024 második felében esedékes uniós elnökség idején. Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. Az EP-képviselők ezzel összefüggésben arra kérték a tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e „kockázat” elkerülésére. A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.

Az EP plénuma emellett jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is.

A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben az EP-képviselők üdvözölték a médiaszabadságot megerősítő jogszabályról szóló, az EP és a tagállamokat tömörítő tanács között létrejött megállapodást.

A kémprogramok használata miatti aggodalmukat fejezték ki, és az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.

Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt. Elítélték a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépését több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban.

Kérték továbbá, hogy a nemi alapú erőszakot vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára.

Az EP aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy – véleményük szerint – több uniós országban egyre nő a korrupció, és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat – köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket – érintő állítólagos eseteket. Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és hatékony fékek és ellensúlyok kialakítására szólított fel.

Minden Magyarországnak járó eurócentet ki kell fizetni, az ideológiai zsarolás elfoghatatlan – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban szerdán.

Hidvéghi Balázs az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi helyzete és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitán elmondott felszólalásában kijelentette: az uniós parlament fel akarja függeszteni Magyarország szavazati jogát csak amiatt, mert fontos politikai kérdésekben nem értenek egyet.

„Ez a legalja mindennek. Ilyet az autokraták és a diktátorok tesznek” – fogalmazott.

Az EP-képviselő Ukrajnával kapcsolatban azt mondta: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. A tagállamoknak az unió költségvetésén kívüli pénzügyi eszközzel kell támogatniuk Ukrajnát, nem szabad ezt közös hitelből finanszírozni. Magyarország készen áll arra, hogy saját költségvetéséből járuljon hozzá egy ilyen pénzügyi eszközhöz – tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője arra emlékezetetett, hogy zsidó származású magyarként és holokauszttúlélő fiaként az EP-ben Petri Sarvamaa finn képviselő lenácizta, az EP baloldala pedig lelkesen és egyetértőleg megtapsolta a szélsőségesen gyalázkodót.

A magyarok szabadságharcosokként személyesen harcoltak a kommunista diktatúra ellen és maguk vívták ki a szabadságukat és a függetlenségüket. Akik csak tankönyvekből ismerik a diktatúrát, azok diktatúrázzák most le Magyarországot, a magyarok közös demokratikus döntését pedig törvénytelen módon támadják. Méltatlan őrjöngésüknek egyszer és mindenkorra véget kell vetni – jelentette ki Deutsch Tamás.

Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország teljesítette a jogállamisági feltételeknek az igazságügy területére vonatkozó követelményekeit. Ezekben a kérdésekben az Európai Parlamentnek nincsen semmilyen szerepe – hívta fel a figyelmet.

Kijelentette: az európai baloldal által gerjesztett, több mint tíz éve tartó politikai bosszúhadjáratot azért folytatják Magyarországgal szemben, mert a kereszténydemokrata, polgári magyar kormány már negyedszerre nyerte el a választópolgárok bizalmát kétharmaddal. Ennek oka, hogy Magyarország kiáll a nemzeti állam függetlensége, a családok megerősítése és a véleményszabadság mellett – emelte ki.

„Ha az EP-képviselők valóban egyenlő mércével mérnek, lépjenek fel a lengyel jogsértésekkel szemben, akkor elhihető, hogy valóban a jogállamiságért aggódnak” – tette hozzá Kósa Ádám.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, elindult a választási kampány, melynek során a baloldal egyből politikai cirkuszt csinál, ha nem sikerül az Európai Bizottságot zsarolnia.

„A baloldalnak semmi sem drága, az Európai Bizottságot támadják, hogy magyargyűlöletből építsék tovább karrierjüket. Kampányhevességükben akadályozni próbálják a brüsszeli testület és a magyar kormány közötti munkát” – fogalmazott.

Az EP 10 millió ember érdekét támadja – hangoztatta. Ez az európai baloldal üzenete a magyar választók számára. Amikor valaki kizárólag saját országa, saját állampolgárai ellen tesz, az rossz politika, amelynek meglesznek a következményei – tette hozzá Hölvényi György.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője azt mondta, az Európai Bizottság nincs tisztában azzal, milyen kárt okozott azzal, hogy engedett Orbán Viktor zsarolásának. Szavai szerint ezzel nemcsak a magyar miniszterelnököt, hanem minden más tekintélyelvű vezetőt arra biztatott, hogy hasonló taktikát kövessenek. Megnyitották a lehetőséget arra, hogy még inkább visszaéljenek a lehetőségeikkel – mondta.

Emlékeztetett, az uniós bizottság által elismert igazságszolgáltatási reform mellett a magyar kormány elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt is, ami – véleménye szerint – akadályozza a civil szervezetek nemzetközi munkáját, elhallgattatja a szabad médiát és fellép mindenki ellen, aki a „rezsim” ellen szólalna fel. „Az EP nem maradhat csöndben, hiszen már csak mi maradtunk, akik védjük a demokratikus értékeket” – tette hozzá az EP-képviselő.

Kettős mérce alkalmazásával vádolta Brüsszelt Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Facebook-oldalán kedden közzétett bejegyzésben.

A politikus közölte: a Tusk-kormány hetek alatt szétverte a lengyel jogállamot. Mégsem indul egyetlen eljárás sem Brüsszelből. Kizárólag azért, mert a haverjuk teszi ezt. Pedig, a korábbi jobboldali kormány idején ehhez az üres vádaskodás is elég volt. Ezzel szembesítettem ma a Parlament plenáris ülését és a Bizottságot – fogalmazott.

A poszthoz kapcsolódó, európai parlamenti felszólalást összegző videóban Hidvéghi Balázs megdöbbentőnek nevezte azt a csöndet, ami az Európai Parlament és az Európai Bizottság részéről kíséri „a jogállamiság égbekiáltó lengyelországi megsértését”.

A Tusk-kormány politikai bosszúhadjáratot indított ellenfelei ellen, lábbal tiporja a jogállamiság, a demokrácia elveit, olyan független szervezeteket támad, mint a média vagy a bíróságok – fogalmazott a politikus, hozzátéve, az Európai Parlamentben „még csak egy kérdés sem hangzott el ezzel kapcsolatban”, nincsen kommentár, senki nem fenyeget a hetedik cikkely szerinti eljárással.

Ez iskolapéldája a jogállamisággal kapcsolatos kettős mércének – fogalmazott felszólalásában a Fidesz EP-képviselője, aki azt hangsúlyozta, akkor is szót kell emelni a jogsértés ellen, ha azt egy barát követi el.

Újabb uniós utalás: 53 milliárd forint érkezett Magyarországra – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán.

Hozzátette: ezzel az elmúlt három hétben már több mint 520 milliárd forintot kapott meg Magyarország a neki járó, korábban blokkolt forrásokból.

Tavaly december végén 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a Helyreállítási Alap hitel forrásaiból, majd idén év elején 445 millió euró (170 milliárd forint) a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből – közölte.

„Ez ma újabb 140 millió eurós (53 milliárd forintos) forrással egészült ki, amely a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz vissza nem térintendő támogatásainak előlege” – írta bejegyzésében a tárcavezető.