kulcsár edina
Rettegés és félelem a Tisza pártban
POLITIK
Létrehozva: 2024.01.16.
Módosítva: 2024.01.16.
Karácsony tanácsadója is benne van nyakig a lengyel buliban
Soros-szervezetek veszik át puccsszerűen a hatalmat
Az elmúlt hónapokban több bizonyíték is előkerült arról, hogy Lengyelországban egy Soros-féle hatalomátvétel zajlik, amihez Brüsszel is asszisztál. Ezek sorába illik, hogy a két Sorossal egy nemzetközi szervezetben feltűnt Korányi Dávid Action for Democracy nevű szervezete külföldről pénzelte a lengyel balliberális oldalt. Karácsony Gergely korábbi főtanácsadójának szervezete az elmúlt hetekben már 15 lengyel aktivistacsoport támogatásáról adott számot- erről ír a Magyar Nemzet.
Lengyelországban 2023 év végén megtörtént a kormányváltás, amely a Soros-hálózat visszatérését is jelentette az országban. A közmédia vezetését puccs-szerűen, jogellenesen, verőemberek segítségével távolították el, és helyükre régi Soros-kapcsolatokkal rendelkező emberek kerültek, ahogy azt a Magyar Nemzet nemrég részletesen bemutatta.
Az új kormány igazságügyi minisztere az az Adam Bodnar lett, aki korábban Gerald Knaussal, Soros karmesterével jegyzett közös tanulmányt. Bodnar a Soros-egyetemként elhíresült CEU-n folytatta tanulmányait, 2004 és 2015 között a Helsinki Bizottságnál dolgozott, és megfordult a Soros által alapított lengyel Báthory Alapítványnál (Batory Foundation) is.
Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a Soros-hálózat több lengyelországi médiumot is megszerzett a tavalyi választási kampány előtt. A milliárdos spekuláns médiaépítkezése már évek óta zajlik térségünk legnagyobb államában. A lengyel médiaviszonyok kapcsán fontos tudni, hogy a Reuters Intézet 2023-as médiapiaci jelentése alapján a legnagyobb elérésű tévécsatorna eddig is amerikai, a legnagyobb elérésű rádió pedig német kézben volt.
A „biztonság kedvéért” azért egy Soros Györgyhöz köthető alap 2019-ben megszerezte a második legnagyobb lengyel rádióhálózat egy jelentős részét is. Az ország legnagyobb közéleti napilapjában, a Gazeta Wyborcza nevű újságban a Soros-hálózat szintén több éve tulajdonos. Tavaly emellé még a második legnagyobb közéleti lap, a Rzeczpospolita nevű lap kiadójában is többségi részesedésre tett szert a részben Soros György érdekeltségébe tartozó Pluralis nevű médiakonzorcium.
Mindezek után nem meglepő, hogy a Soros Györggyel és fiával, Alex Sorossal az ECFR nevű szervezetben együttműködő Korányi Dávid, Karácsony Gergely korábbi városházi főtanácsadója is aktivizálta magát Lengyelországban.
Korányi az Action for Democracy révén az első hírek szerint 12 lengyel civil szervezetet támogatott a tavalyi lengyelországi választások előtt. A támogatottak a liberális politikai erők kampányát segítették.
Az Akcja Demokracja (Demokratikus Akció) Korányiék bevallása szerint arra kapott pénzt tőlük, hogy „szélesítse az állampolgári bevonódást és ösztönözze a demokratikus részvételt”. A Fundacja Inicjatywa Wschód (Keleti Kezdeményezés Alapítvány) a klímapolitikában kapott felvilágosító jellegű feladatot, és azért is pénzelték őket, hogy elősegítsék a fiatal lengyel nők demokratikus eljárásokban való részvételét. Hasonló okra hivatkozva finanszírozták külföldről az Ogólnopolski Strajk Kobiet (Nők Országos Sztrájkja) nevű alapítványt is.
A Fundacja Liberté! (Szabadság Alapítvány) kimondottan arra kapott pénzt Korányiéktól, „hogy Fordulópont nevű kampányával mobilizálja a lengyel állampolgárokat a 2023-as parlamenti választáson való részvételre”. Gyakorlatilag ugyanezért fizették külföldről az „Odważysz Się” („Mersz”) nevű csoportot is.
Külön csapat intézte a fiatalok mobilizálását, nyilván a balliberális oldal érdekében. A Stowarzyszenie 61 (61 Egyesület) egyértelműen a fiatalok közösségi médián keresztül történő „informálását és mozgósítását” segítette elő a Korányi-féle adományból.
Ahogy Magyarországon, úgy itt is egy külön jogi egységet, a Lubelski Osrodek Samopomocy (Lublini Önsegítő Központ) nevű NGO-t hizlalták fel pénzzel azért, hogy a választások szabályos, átlátható és fair lebonyolítását ellenőrizze.
A PolskieRadio24.pl cikkében idézték Korányi Dávidot, akit az Action for Democracy elnökeként mutattak be: „az Action for Democracy büszke arra, hogy támogathat olyan, párton kívül álló NGO-kat, amelyek a lengyelek nehezen kiharcolt szabadságának védelméért szállnak síkra […] az ő hangjuk kulcsfontosságú lesz a lengyel és közép-európai demokrácia megerősítésének e történelmi pillanatában.”
Látható tehát, hogy Korányiék nem tagadták, hanem – különböző általános leírásokkal ugyan, de – elismerték beavatkozási szándékukat. Az Action for Democracy weboldalán kulcsfontosságú csatatérként jelölték meg Olaszország, Brazília és Magyarország mellett Lengyelországot is.
Ugyanakkor Korányi lengyelországi kapcsolatrendszere nem újkeletű. 2015-ben ugyanis Korányi is aláírta a Báthory Alapítvány migránsok befogadására felszólító levelét. Mindemellett az Action for Democracy a választások óta is foglalkozik Lengyelországgal. Nemrég publikált év végi visszatekintőjükben ennek megfelelően ott szerepeltek a lengyel választások, és bár korábban még 12 lengyel szervezet támogatásáról beszéltek, a visszatekintőben már 15 szervezet támogatásáról írnak.
Andrzej Duda azt szorgalmazta a Donald Tusk kormányfővel hétfőn folytatott megbeszélésen, hogy bocsássák szabadon az államfői kegyelemben részesített Mariusz Kaminski és Maciej Wasik ellenzéki képviselőket − erről maga a lengyel elnök számolt be sajtóértekezletén.
Andrzej Duda azt követően nyilatkozott, hogy a miniszterelnökkel a lengyel kül- és belpolitikáról is egyeztetett az elnöki palotában.
A sajtókonferenciáján Duda elmondta: felszólította Tuskot, és közvetve Adam Bodnar igazságügyi minisztert és főügyészt, hogy tegyenek eleget az elnöki kegyelmi eljárás múlt csütörtöki elindításakor megfogalmazott kérésnek, és engedjék szabadon Kaminskit és Wasikot.
A bebörtönzöttek fontos közérdekű posztokat töltöttek be, és töltenek be most is
− mondta Duda arra utalva, hogy a két politikust októberben a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselőivé választották.
Az elnök csütörtökön másodszor is kegyelmi eljárást kezdeményezett a hivatali hatalommal való visszaélés miatt szabadságvesztésre ítélt, kedden az elnöki palotában őrizetbe vett két politikus ügyében.
Kaminskit és Wasikot 2015 márciusában nem jogerősen háromévi börtönre ítélték, és tíz évre eltiltották közhivatal betöltésétől azon a címen, hogy még az első PiS-kormány időszakában, 2007-ben a korrupcióellenes hivatal vezetőiként hivatali hatalommal való visszaélést követtek el. Andrzej Duda röviddel 2015. évi hivatalba lépése után viszont elnöki kegyelemben részesítette őket.
A legfelsőbb bíróság 2023 júniusában azonban új eljárást rendelt el. Decemberben a varsói kerületi bíróság jogerősen kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot.
Az ítélet nyomán Szymon Holownia, az alsóház elnöke megfosztotta Kaminskit és Wasikot képviselői mandátumuktól és ezzel mentelmi joguktól, amit január elején érvénytelennek nevezett a legfelsőbb bíróság rendkívüli ellenőrzések ügyeivel megbízott kamarája.
Arkadiusz Myrcha igazságügyi miniszterhelyettes szombaton elmondta: az elnök által kezdeményezett kegyelmi eljárásban a főügyész részéről „nem órákon, és valószínűleg nem is a legközelebbi napokon belül” születik döntés.
Kaminskit és Wasikot múlt héten két, a Mazóviai vajdaság területén működő börtönbe szállították. Mindkét képviselő éhségsztrájkot kezdett. A büntetés-végrehajtási intézetek előtt naponta tüntetéseket tartanak támogatásukra.
Hétfőn a Wpolityce.pl konzervatív hírportál közzétette az 1989 előtti lengyel antikommunista ellenzékiek nyílt levelét, amelyben több neves személyiség Kaminski és Wasik azonnali szabadon bocsátását követeli.
További fogva tartásuk nemcsak politikai bosszúról, hanem fizikai és pszichikai megtorlásról fog tanúskodni − áll a levélben. Az aláírók rámutatnak: az éhségsztrájk miatt veszélyben van a bebörtönzöttek egészsége, sőt élete is.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
