Egyre rosszabb a helyzet a balkáni migrációs útvonalon

Romlik a helyzet a balkáni migrációs útvonalon, idővel újra kezdődhetnek a tömeges, erőszakos behatolási kísérletek Magyarország déli határainál – erről beszélt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en szombat este.

A balkáni migrációs útvonalon Törökország, Görögország irányából jelentős torlódás alakult ki, a szerb rendőri intézkedések hatására részben Románia, részben Horvátország, Szlovénia, Olaszország felé terelődnek a migránsok.

Már az olasz rendőrség is szigorította az ellenőrzést a szlovén határon.

Arra lehet számítani, hogy a szerb rendőrség nem tudja sokáig fenntartani a megerősített jelenlétet, és Magyarország déli határain újra kezdődnek a tömeges, erőszakos behatolási kísérletek

– mondta.

A főtanácsadó kitért arra is, hogy az EU nem talált jó megoldást az illegális migránsok távol tartására. Az unió szerint az a megoldás, hogy jöjjenek be a migránsok és táborokban helyezzék el őket. A nemrég elfogadott európai migrációs paktum újból bevezeti a kvótákat, migráns táborokhoz vezet.

Ez nem megoldás, sőt, még vonzerőt is jelenthet a migránsok számára, hogy útra kelljenek Európába – mondta Bakondi György. Ezzel szemben

a magyar modell a jó, mely szerint még az EU-n kívül kell a kérelmet benyújtani, és csak megfelelő ellenőrzés után jöhetnek a bevándorlók, ez szolgálja a biztonságot

– szögezte le.

A nemzeti konzultáció éppen azért lényeges, hogy ebben a fontos kérdésben is kinyilváníthassák véleményüket az emberek, és – ahogy már 2015-ben is –, világossá tegyék: nem szeretnék, hogy átgázoljanak az országon a migránsok. Ez ad megfelelő felhatalmazást a kormánynak, hogy folytassa munkáját – tette hozzá a miniszterelnök főtanácsadója.

Bakondi György kitért arra is, hogy törvény született a riasztólövés alkalmazásáról, amelynek célja, hogy elrettentse a határvédőket fenyegető illegális migránsokat.

Bakondi György elmondta: Brüsszelben 2016 óta próbálkoznak hol önkéntes, hol kötelező formában a migránskvótával, s nemrég sikerült egy átfogó migrációs paktumot áterőltetni. Ennek már az elfogadása is különös: a döntés nem egyhangú, kapkodva született, nyilvánvaló politikai megfontolásból, hogy még a júniusi EP-választás előtt kész helyzetet idézzenek elő.

A paktum szerint a brüsszeli központból fogják intézni a migránsok elosztását, kötelező kvótákat szabnak ki az egyes tagállamokra, ami elvileg pénzzel megváltható: minden egyes migráns esetében 8 millió forinttal. Válsághelyzetben azonban a tagállamok kötelezhetők migránsok befogadására, a kvótán felül is, s ez már nem váltható meg pénzzel – ismertette a szakember.

Hozzátette: a jelenlegi magyar gyakorlat az, hogy a belgrádi magyar követségen nyújthatók be kérelmek, s az érkezők ott várják ki ügyük elbírálását. A paktum szerint azonban a kérelmezők már beléphetnek az ország területére, ahol sokezres, tízezeres migránsközpontokban várhatják kérelmük elbírálását.

A nyugati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy akik egyszer beléptek egy EU-s országba, azoknak hiába utasítják el később a kérelmét: a kiutasítottak alig 20 százalékát lehet ténylegesen eltávolítani az országból.

Brüsszel tehát a migránskvótával súlyos következményeket idézhet elő. Ha ezt meghallják az afrikai, ázsiai tömegek, az egy újabb ösztönzés lesz, hogy útnak induljanak az EU felé. Tavaly csak a három fő migránsútvonalon 355 ezren érkeztek Európába, 2016 óta ez a legmagasabb szám, s ez a trend idén is folytatódhat a nemzetközi válságok miatt. A szilveszterkor Nyugat-Európa számos városában tapasztalt atrocitások pedig jelezték milyen súlyos nemzetbiztonsági, közbiztonsági kockázatot jelent az ellenőrizetlen migráció – figyelmeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György emlékeztetett arra is, hogy a svéd miniszterelnök nemrég már arról beszélt: Svédország Európa legkockázatosabb országává vált, közbiztonsága drasztikusan romlott, az ország lakosságának már a 20 százaléka migráns hátterű.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta: egy törvénymódosítással bevezették a magyar jogrendben a riasztó lövést, amivel figyelmeztethetik, feltartóztathatják azokat az országhatárra érkezőket, akik műszaki akadályokat rongálnak meg, fenyegetik a határt védőket.

Miközben egyes európai országokban szilveszterkor erőszak tombolt az utcákon az illegális migráció negatív hatásaként, Brüsszelben az év utolsó napjaiban áterőltették a migrációs paktumot, ami automatizmussá tenné a kvóta alkalmazását – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Rétvári Bence kijelentette, a „brüsszeli bürokraták” attól tartanak, hogy az európai parlamenti választásokon előretörnek a migrációt ellenző erők, ezért „a kapuzárási pánikban” újra elővették a korábbi migrációpárti javaslatokat, „felpörgették a döntéshozatalt” és – az eljárási szabályokat áthágva – elfogadtatták azokat.

Az illegális migránsok kvóta szerinti automatikus szétosztása „migránsmágnes” – hangoztatta az államtitkár. Jelezte, személyenként migránsonként nyolcmillió forintot kellene fizetni annak az országnak, amely nem akarja befogadni őket. „Krízishelyzetben” pedig, ami egy homályos fogalom – folytatta – egy „második kvóta” lépne érvénybe, ami alól pénzbüntetéssel sem lehetne kibújni, kötelező lenne átvenni a migránsokat – tette hozzá.

„Migránsgettókat”, „Lampedusákat” akarnak létrehozni Magyarországon is, tízezer számra kellene beengednünk az illegális migránsokat – fogalmazott Rétvári Bence. Leszögezte: Magyarország a migrációs paktumot és annak minden elemét külön-külön is elutasítja.

Az államtitkár közölte: szilveszterkor Svédországban, Hollandiában, Németországban, Belgiumban utcai zavargások voltak, autókat gyújtottak fel és rendőrökre támadtak a migránsok. Magyarországon azonban béke és biztonság van, ilyen eseményekre nem kerül sor – hangsúlyozta.

Rétvári Bence rámutatott ugyanakkor, hogy az illegális migránsok Magyarország határainál is sokszor agresszíven lépnek fel, 18 esetben támadtak rá határt védő személyekre tavaly, 125 esetben a járműveikre, és 44 esetben rongálták meg a határzárat.

Az államtitkár kitért arra, hogy az Országgyűlés az év végén elfogadta a rendőrségi törvény módosítását és bevezette a “riasztólövés” intézményét. Így, ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, a fokozatosság elvének betartása mellett van egy új kényszerintézkedési lehetőség, annak érdekében, hogy a rendőrök meg tudják védeni magukat és az ország törvényes rendjét – fejtette ki Rétvári Bence.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója közölte, hogy a Frontex összesített adatai alapján tavaly 355 300-an jutottak be illegálisan Európába, ez 2016 óta a legmagasabb érték, és 17 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest.

Eközben a kiutasítások nyolcvan százaléka eredménytelen volt, több súlyos terrortámadás történt Nyugat-Európában, romlik a közbiztonság és fokozódik az antiszemitizmus – részletezte.

Kijelentette, hogy a migrációs paktum a magyar kormány számára elfogadhatatlan; a magyar álláspont továbbra is az, hogy a menekültkérelmet az unió határain kell benyújtani, és annak elbírálását ott kell megvárni.

Bakondi György elmondta, hogy az Európába vezető három fő migrációs útvonal – a spanyol, az olasz és a balkáni is – jelentős aktivitást mutat és növekvő a trend. Nem sikerült megállítani a tömeges bevándorlást, Olaszország partjainál továbbra is aktívak azok a civil szervezetek, amelyek a tengeren át szállítják a bevándorlókat – fűzte hozzá a főtanácsadó.

Kiemelte, hogy tavaly a schengeni belső határokkal rendelkező országok sorra állították vissza a határellenőrzést, ami gazdasági károkat okoz Európában.

Az Európába tömegesen bejutott „illegális migrációs hátterű lakosság” markáns negatív vonásai egyre számottevőbbek, több súlyos terrortámadás történt, romlik a közbiztonság, a gázai helyzet kapcsán pedig az unió számos tagállamában utcai megmozdulások és „súlyos antiszemita kilengések” is bekövetkeztek – fogalmazott Bakondi György.

Szerinte ezek az események folytatódni fognak, és a háború következményeként a balkáni útvonalon megjelenhetnek palesztin csoportok. Annak is tanúi lehetünk, hogy „orosz irányba nyomják” a migránsokat – jegyezte meg. Figyelmeztetett arra, hogy a Száhel-övezetben történt változások, a katonai puccsokat követő jogszabályváltozások is negatív hatással lehetnek az illegális migrációra.

A főtanácsadó beszélt arról is, hogy Szerbia tavaly ősszel „határozott nemzetbiztonsági intézkedéseket tett” a területén található felfegyverkezett csoportok ellen, ennek következtében átmenetileg csökkent a magyar határ terheltsége, és a migránsok kerülő útiránnyal, Horvátország illetve Románia felé próbálkoznak. Ez a „terelő hatás” érzékelhető a magyar-román határnál, ahol csaknem duplájára nőtt az elfogottak száma a zöldhatáron, valamint a járművekben elfogottak száma is – tudatta Bakondi György.

A balkáni útvonallal kapcsolatban közölte, hogy Törökországban 3 millió 255 ezer regisztrált menekült tartózkodik, a török-iráni határon elkészült a kerítés, a török-szír határon 900 kilométeren van kerítés, és a török fegyveres erők hatezer embercsempészt fogtak el. Görögországba tavaly csaknem ötvenezer migráns érkezett, nagy, csoportos átlépési kísérletek voltak, a befogadó állomások túlzsúfoltak.

Magyarországon 173 298 volt tavaly az elfogott határsértők száma, és több mint ezer embercsempészt is elfogtak. A migránsok többségükben szírek, afgánok, törökök, indiaiak, pakisztániak, az embercsempészek pedig románok, ukránok, szerbek, moldávok – fejtette ki a főtanácsadó.

A magyar rendőrség mindent el fog követni, hogy az ország belső biztonságát megőrizzék – hangsúlyozta Bakondi György.