Zelenszkij őszintén beszélt az ellentámadás kudarcáról

 – szögezte le meglepő őszinteséggel. Aztán persze próbálta megmagyarázni a dolgokat.

Volodimir Zelenszkij interjút adott az AP-nek, amelyben először beszélt az ukrán ellentámadásról. Mint fogalmazott, az Oroszországgal vívott háború új szakaszába lépett, és a tél várhatóan megnehezíti majd a harcokat, miután a nyári ellentámadás a fegyverek és a szárazföldi erők tartós hiánya miatt nem hozta meg a kívánt eredményeket.

A „nagy ukrán ellentámadásról” komplex választ adott: „nézze, nem hátrálunk meg, én elégedett vagyok. A világ második (legjobb) hadseregével harcolunk, elégedett vagyok” – mondta az orosz hadseregre utalva. De hozzátette: „Embereket veszítünk, nem vagyok elégedett. Nem kaptunk meg minden fegyvert, amit szerettünk volna, nem lehetek elégedett, de nem is panaszkodhatok túlságosan”.

 – szögezte le.

Azt is megjegyezte, hogy az izraeli-Hamász háború beárnyékolhatja az ukrán háborút, s elterelheti arról a figyelmet.

Az elmúlt hat hónapban az ellentámadás során az ukrán hadsereg veszteségei meghaladták a 125 ezer főt és 16 ezer haditechnikai eszközt – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz fegyveres erők vezetői állományával pénteken megtartott telekonferencián.

A tárcavezető azt állította, hogy az orosz csapatok az ukrajnai „különleges hadművelet” során kedvezőbb pozíciókat foglalnak el, és minden irányban kiterjesztik az ellenőrzésük alá vont zónákat.

„Folytatjuk az aktív védekezést, fejlesztjük a fegyveres erők harci potenciálját, figyelembe véve a különleges hadművelet tapasztalatait”

– fogalmazott. Közölte egyebek között, hogy a háborús övezetben 2024-ben az orosz hadsereg számára hét korszerű gyakorlóterepet fognak berendezni különleges műveleti feladatra való kiképzésre. Mint mondta, a fő hangsúly a „különleges hadművelet” feladataira való felkészítésen lesz.

Közölte, hogy

a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság olyan katonai távérzékelő űrrendszerét hoz létre, amely minden időjárási, fény- és terepviszonyok között képes képet alkotni az egyes helyszínekről.

Bejelentette, hogy Oroszország jövőre Okean-2024 kódnéven stratégiai parancsnoki és vezérkari gyakorlatot rendez, valamennyi haderőnem részvételével. Elmondta, hogy jövőre külföldi egységek is részt vesznek majd mintegy húsz oroszországi hadgyakorlaton, amelyek közül négyet a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) és a Sanghaji Együttműködés Szervezete keretében rendeznek meg.

Az ukrán légvédelem 25 drónból 18-at semmisített meg a legutóbbi orosz éjszakai dróntámadás során, míg az orosz haditengerészet egy, a Krím félsziget irányába tartó legénység nélküli ukrán hadihajó megsemmisítéséről számolt be pénteken.

A kijevi légierő beszámolója szerint sikerült megsemmisíteniük az Oroszország által kilőtt két cirkálórakéta közül az egyiket. Az ukrán hatóságok közölték, hogy a drónokat délnyugat-oroszoroszági állomásokról, és a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetről lőhették ki Ukrajna keleti és déli területeit célozva, a légi csapást követően káreseményről nem érkezett jelentés.

„Moszkvai helyi idő szerint nagyjából 8 órakor a Fekete-tenger nyugati részén egy legénység nélküli ukrán hadihajót fedeztek fel, amely a Krím félsziget felé tartott” – közölte a védelmi minisztérium. „A felfedezett célpontot megsemmisítették” – tették hozzá közleményében a tárca.

Négy frontszakaszon hét ukrán támadást vertek vissza az orosz erők, az érintkezési vonal mentén mintegy 750 ukrán katona esett el vagy sebesült meg az elmúlt nap folyamán – közölte csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 270 főt, Donyeck térségében szenvedte el az ukrán fél. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy hátországi vezetési pontot, valamint egy vezetési és megfigyelőpontot a Donyecki területen, hat páncélozott harcjárművet, két légvédelmi lokátort és kilenc drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója Telegram-csatornáján csütörtök délelőtt azt írta, hogy a régióra az elmúlt nap folyamán egyetlen tüzérségi lövedéket lőttek ki Ukrajnából, ami jelentős csökkenés szerdához képest. Akkor a megye településeit több mint száz csapás érte, köztük két drónról ledobott robbanószerkezet.

A „Luhanszki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Ivan Taran volt ukrán tengerészgyalogost, aki Mariupolban hét civilt ölt meg. Nyolcadik áldozata, egy nő azért menekült meg, mert halottnak tettette magát. A verdikt szerint, amelyről csütörtökön számolt be az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) sajtószolgálata, Taran a gyilkosságok egy részét parancsra követte el.

Rosztov-na-Donuban az orosz déli katonai körzet bírósága 12 évi fegyházra ítélte Pavel Zaporozsecet, aki a vád szerint arra készült, hogy az akkor orosz ellenőrzés alatt álló Herszon városában népes helyeken terrorista merényleteket hajtson végre május 9-én, a győzelem napján tartott ünnepségek során. Zaporozsecet az ítélet szerint az ukrán katonai hírszerzés szervezte be.
Az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát a várható téli orosz támadásra való felkészülésben, ideértve az olyan felszerelések és ellátmány szállítását, amelyekkel segítenek fenntartani a lakosság áram- és fűtésszolgáltatását – közölte csütörtökön Washingtonban John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

Kijelentése szerint Washington arra számít, hogy Oroszország megpróbálja elpusztítani Ukrajna létfontosságú energetikai infrastruktúráját a télen. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök elszánt a háború folytatására.

Petro Porosenko volt ukrán elnök bejelentette, péntek reggel megakadályozták abban, hogy elhagyja Ukrajnát. Az ukrán parlament alelnöke, Olekszandr Kornyijenko később megerősítette, hogy ő vonta vissza Porosenko eredetileg megadott kilépési engedélyét.

A jelenleg ellenzéki képviselőként politizáló volt államfő az ukrán-lengyel határátkelőn készült videofelvételt tett közzé, ahonnan elmondása szerint annak ellenére küldték vissza, hogy birtokában volt az ország elhagyására feljogosító dokumentum.

Hadiállapot idején az ukrán tisztségviselők csak különleges engedéllyel hagyhatják el az országot.

Az egykori államfő – Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnök egyik legfőbb ellenlábasa – a történteket politikai indíttatású cselekedetnek minősítette, amely munkájának megzavarására irányult.

Olekszandr Kornyijenko, az ukrán parlament alelnöke később megerősítette, hogy ő vonta vissza Porosenko engedélyét.

Kifejtette: a kiutazást előzőleg engedélyezték, de kapott egy levelet – amelynek a tartalmát nem oszthatja meg –, emiatt vonta vissza Porosenko engedélyét.

Porosenko saját elmondása alapján Lengyelországba készült, ahol a kamionos blokád megszüntetését célzó egyeztetésekre volt hivatalos, utána pedig az Egyesült Államokba utazott volna Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására.

A videofelvétel alá azt írta: „ez egy ukránellenes elterelés”, mert nem csak az ő diplomáciai csapatának munkáját akadályozták vele , hanem az egész ország védelmi képességét is.