Hollik István: Ukrajnával még a csatlakozási tárgyalásokat sem szabad megkezdeni!

Még a csatlakozási tárgyalásokat sem szabad megkezdeni Ukrajnával, mert az biztonsági kockázatot jelent – közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója a Békés vármegyei Tótkomlóson pénteken.

Hollik István a nemzeti konzultációt és a szuverenitásvédelmet érintő fórumot megelőző sajtótájékoztatón jelezte, néhány nap múlva uniós csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, amelynek két fő témája a költségvetés kiegészítése és Ukrajna EU-tagsága lesz.

Az uniós polgárokat nem kérdezték meg erről a kérdésről, miközben Alex Soros úgy tárgyal Zelenszkij ukrán elnök helyettesével, hogy mögötte uniós zászló van; Urusla von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig kijelentette, hogy minden akadály elhárult a csatlakozás elől – mondta.

Hollik István arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultáció kérdései most Magyarország legfontosabb kérdései. A dollárbaloldal le akarja beszélni az embereket, hogy véleményt nyilvánítsanak; ők pedig azt szeretnék a fórumokkal, hogy meggyőzzék az embereket, hogy ne hallgassanak rájuk – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, azt tapasztalják a szervezők, hogy a vártnál jóval több ember érkezik a fórumokra, ami megerősíti a kormánypártokat abban, hogy ezek nem ál-kérdések.

Erdős Norbert, Békés vármegye 4. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője elmondta, véleménye szerint a nemzeti konzultáció 11. kérdése a legfontosabb, amely a külföldi befolyásszerzésről szól. Kijelenthető, hogy ez megtörtént, hiszen szerinte már bebizonyosodott, hogy külföldről finanszíroztak ellenzéki pártokat. És ha valaki pénzt ad, azért kér is valamit, amit nem szabad hagyni – fogalmazott.

Kérte, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt, volt már olyan, hogy 2,5 millióan töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, ami hatalmas erőt ad, így lehet Brüsszelben tárgyalni.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Magyarország azt javasolja, hogy Ukrajna uniós csatlakozását Brüsszel ne vegye napirendre, ugyanis a háborúban álló ország jelenleg nem alkalmas arra, hogy megfeleljen a tagjelölti státuszra. A kormányfő a szuverenitásvédelmi törvényről is beszélt, melynek célja, hogy külföldi hatalmak ne befolyásolhassák a magyar emberek demokratikus döntéseit. Orbán Viktor továbbá elmondta, a 2024-es év reményteljes esztendő lesz.

Orbán Viktor azt javasolja, hogy Ukrajna európai uniós tagságának tárgyalásáról ne szülessen döntés az uniós vezetők két hét múlva következő találkozóján. A kormányfő hibának nevezte, hogy az Európai Bizottság azt erőlteti, hogy a miniszterelnökök tűzzék napirendre ezt a kérdést.

Úgy értékelt: ezt az ügyet nem szabad napirendre tűzni, és az Európai Bizottságnak meg kell értenie: az ő felelőssége, hogy az ülés rosszul lett előkészítve. A bizottság előterjesztette, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat Ukrajna tagságáról, de ez számos tagállam érdekeivel nem esik egybe, a magyaréval biztosan nem.

„És mi elég jó állapotban vagyunk ahhoz, hogy ezt el is merjük mondani, akármilyen nyomást is helyeznek ránk”

– mondta.

Jelezte: az előkészítés nem azt jelenti, hogy írnak egy papírt, és azt mindenki elolvassa, hanem azt, hogy mindenkivel tárgyalnak, megnézik, kinek milyen érdekei vannak, és azokat összehangolják. Ha pedig össze tudták hangolni, és van esély az egyetértésre, akkor tesznek egy előterjesztést – emelte ki.

Orbán Viktor jelezte: az ukrán európai uniós tagság ügyében előre lehet látni, hogy a témában nem lesz egyetértés, és akkor megbontjuk az európai egységet. Az egységet úgy lehet megvédeni, ha azokat a kérdéseket, amelyekben nincs egyetértés, azokat nem tűzzük napirendre – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

az Európai Unió alapszerződése a vétó szót nem ismeri, hanem azt mondja ki, hogy vannak bizonyos tárgykörök, amelyekben csak akkor jön létre döntés, ha minden tagállam egyetért.

Magyarország nem él vétóval, Magyarország meg fog akadályozni döntéseket – jelentette ki.

Nem arról van szó, hogy valakik hoztak egy döntést, és azt mi megvétózzuk, hanem arról, hogy nélkülünk nincs döntés – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy mi vagyunk az unió. „Az unió nem Brüsszelben van, ott a bürokraták vannak. Az unió Budapesten van, meg Varsóban meg Párizsban meg Berlinben” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: nem szabad engedni, hogy beleszorítsanak bennünket egy olyan helyzetbe, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mert megakadályoznánk a mások által meghozott döntések végrehajtását, mert Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy csak akkor vegyen részt egy döntés meghozatalában, ha az a magyar nemzeti érdekeknek megfelel.

A kormányfő közölte: azt fogja képviselni, hogy az Európai Unió először kössön egy stratégiai partnerségi megállapodást Ukrajnával. Szerinte ez eltarthat 5-10 évig is, ezalatt közelebb hozhatnák Ukrajnát az EU-hoz.

„Amikor látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor vegyük elő a tagság kérdését, de ez hosszú-hosszú évek múlva lehetséges”

– mondta Orbán Viktor.

Emlékeztetett: az EU már vétett egy ilyen hibát, elkezdett a törökökkel tárgyalni, megígérte nekik, hogy tagok lesznek, és ez már így megy 20-30 éve, amitől mindenki frusztrált, és az egész ügy kudarcos.

Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajna esetében számos olyan kérdés van, amire nem tudják a választ, hiszen az ország háborúban áll, másként működik jog- és politikai rendszere, mint egy békés életet élő országnak, így megállapíthatatlan, hogy megfelel-e az uniós alkotmányos jogállami kereteknek.

Emellett nem tudják megmondani, hogy mekkora a területe Ukrajnának, amit fel akarnak venni az EU-ba, mert egy részének ugyan jogilag Ukrajnához való tartozása nem kétséges, de katonailag Oroszország állomásozik rajta. Nem tudjuk, mekkora népességről beszélünk, mert Ukrajnából folyamatosan menekülnek az emberek, és azt sem tudjuk, hogy az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabad piacra jó lesz-e a már bent lévő országok gazdáinak vagy sem – sorolta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy

a magyar gazdák szerint százezrével mennének tökre, ha az ukrán mezőgazdaság az európai rendszer része lenne.

Jelezte: azt sem tudják, hogy Ukrajna csatlakozása esetén honnan biztosítanák az ország támogatását, mert ha a meglévő pénzből kell kigazdálkodni, akkor a közép-európai országok bizonyos pénzügyi forrásokat el fognak veszíteni.

A kormányfő azt is rögzítette: Magyarország álláspontja szerint Ukrajnának az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kellene támogatást nyújtani. Azt mondta, külön kormányközi megállapodással olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására, amelybe minden ország saját belátása szerint fizet be.

Most nagyon sok pénzt, százmilliárd euró felett – részben fegyverzet, részben készpénz formájában – odaadtunk az ukránoknak. Ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor az európai gazdaságok jobb állapotban lennének – hangsúlyozta a kormányfő.

„Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt, vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Leszögezte, háború helyett tűzszünetre van szükség. „Nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a tűzszünetet, utána pedig a békét” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: beavatkozási kísérletek azonban ma is vannak, a dollárbaloldal és a dollármédia ügye pont erről szól. Orbán Viktor közölte: mindenkire szükség van, akinek fontos Magyarország függetlensége, szuverenitása, ez a nehéz harcokban támogatást ad a magyar kormánynak, ezért kért mindenkit, hogy töltse ki a nemzeti konzultációs ívet, szánjon néhány percet a hazájára.

A magyar történelem tanulsága, hogy körülöttünk mindig nagyobb birodalmak voltak, és bár mindig belénk akartak harapni, nem kell megijedni tőlük, mert nálunk nagyobbak is elhullottak, mi meg még mindig itt vagyunk – emlékeztetett. Mi úgy mozgunk, hogy minden birodalom temetésén részt tudjunk venni – fűzte hozzá. A másik fontos tanulság, hogy 1100 év alatt a magyarság bebizonyította, hogyan kell a saját területét berendezni. „Ez a mi világunk, amit mi tudunk a legjobban berendezni” – fogalmazott, hozzátéve: ezért nem akarjuk megengedni, hogy mások szóljanak bele.

Emlékeztetett azonban: mindig vannak olyanok belül is, akik úgy gondolják, Magyarország tagozódjon be egy birodalomba, akik pénzért a haza egy részét vagy az egészét is hajlandók eladni. Szerencsétlenebb időkben ezek az emberek képesek arra, hogy kormányra kerüljenek: volt egy Gyurcsány-korszak, amikor behozták az IMF-et, bevezették a devizahitelezést, elvették az emberek nyugdíját, fizetését – idézte fel. Ezekben a korszakokban a kormányzati döntések nem a magyar emberek érdekét szolgálták, ez szuverenitássérelem – jegyezte meg.

Orbán Viktor kiemelte: a külföldiek a Magyarországhoz hasonló méretű országok döntéseit esetről esetre próbálják befolyásolni, most például az amerikaiak törekednek arra, hogy belepréseljenek bennünket az ukrán háborúba, de gazdasági lobbiérdekek is elő szoktak kerülni. A másik típusú befolyásolás a választások idején villan fel, amikor az embereket próbálják rávenni arra, hogy ne nemzeti kormányt válasszanak – közölte. Hozzátette: ez történt a legutóbbi parlamenti választáson, amikor bizonyítottan brüsszeli és washingtoni pénzeket toltak be a baloldal mögé, hogy ne nemzeti kormány legyen Magyarországon, ez a guruló dollárok ügye. Ezt a törvény bünteti, de találtak kiskapukat, ezért az ország érdeke az egyértelmű és világos szabályozás – hangsúlyozta.

„Még egyszer ne fordulhasson elő, hogy itt áll a magyar nép, és a választás után tudja meg, hogy dollármilliókkal akarták az ő döntését befolyásolni a baloldali pártokon keresztül”

– mutatott rá.

Hozzátette: ezért a szuverenitásvédelem érdekében a parlamentnek hoznia kell néhány döntést, és sokkal komolyabban kell venni a következő években is a beavatkozási kísérletek előtti utak eltorlaszolását.

A kormányfő a gazdaságról szólva úgy értékelt: 2023 volt a legveszélyesebb év hosszú évek óta, az infláció, a szankciók és az energiaválság miatt. Hozzátette: a magyar emberek idén azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb, vagyis meg tudják védeni azt, amit már elértek.

A jövő évet ugyanakkor reményteljes esztendőnek nevezte, és hangsúlyozta, hogy 2024-ben már azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen.

Jelezte: megvannak az első jelei, hogy ez nemcsak egy vágyálom, hanem elérhető lehetőség is, hiszen a nyugdíjakat mindenképpen 6 százalékkal emeli a kormány, akkor is, ha kiderül, hogy csak 5 százalék az infláció. Februárban ki tudják fizetni a már megemelt 13. havi nyugdíjat, a gazdaság szereplői pedig a minimálbér és garantált bérminimum 10, illetve 15 százalékos emeléséről döntöttek.

A biztató előjelek közé sorolta azt is, hogy a kormány meg tudta hirdetni az otthonteremtési rendszer kibővítését: a falusi csokot még kedvezményesebbé tette, a városi otthonteremtéshez egy új programot, a csok pluszt indította el, valamint megemelte a babaváró hitelt is.

Komoly teljesítménynek nevezte, hogy a 40 évnél fiatalabbak körében a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte a 75 százalékot.

A kormányfő arra is kitért: Magyarország érdeke, hogy gazdasági együttműködéseket alakítson ki az egész világon. Hozzátette: miközben világos, hogy mi a Nyugat része vagyunk, a „vak is látja”, hogy ebben a pillanatban a legjobban fejlődő része a világnak tőlünk keletre van. Ezért a keletiekkel való gazdasági együttműködés elemi érdeke Magyarországnak, és ezt kell szolgálnia a mindenkori kormány, külpolitikai tevékenységének is – jelentette ki.

Jelezte: azért utazik egyik nap Svájcba, másik nap Azerbajdzsánba, jövő héten Argentínába, aztán Brüsszelbe, mert próbálja kitágítani a teret a magyar gazdasági szereplők számára, hogy minél sikeresebben vállalkozhassanak külföldön, és annak minél több haszna érkezhessen meg Magyarországra.