Terrorveszély: Biztonsági intézkedések a kölni dómban

Fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be a német hatóságok a kölni dómban az ünnepek idejére a megnövekedett terrorfenyegetettség miatt. A katedrálist kutyákkal fésülték át a rendőrök szombaton, az istentiszteletek után pedig le is zárták az épületet. A karácsonyi éjféli misére érkező hívőket is alaposan átvizsgálják majd. A német Bild napilap úgy tudja, hogy a német hatóságok mellett az osztrákok és a spanyolok is terrortámadásra készülnek az ünnepi időszakban. Az osztrák rendőrség szintén a templomok környékén és a karácsonyi vásárokban szigorította a bitonsági ellenőrzéseket.

Ausztriában a hírszerzés három embert vett őrizetbe iszlamista támadások előkészítésének gyanújával – jelentette be vasárnap az ország belügyminisztériuma.

Az őrizetbe vételekre azt követően került sor, hogy

a hírszerzés a bécsi és a kölni dóm és egy madridi célpont elleni állítólagos támadás előkészületeire bukkant.

Az osztrák belügyi tárca azt közölte, a biztonsági szolgálatok elővigyázatossági intézkedéseket foganatosítanak az ünnepek idejére, ennek keretében a többi között fokozzák a közterek megfigyelését.

A kölni dóm környékén a német hatóságok szintén megerősítették a biztonságot, a Saar-vidéken pedig őrizetbe vettek egy személy a merénylettervekről szóló értesülésekkel összefüggésben – közölték biztonsági források a sajtóval.

Szombaton a rendőrség nyomkereső kutyákkal is átkutatta a kölni dómot, ám nem bukkantak robbanóanyag nyomaira. A hatóságok hozzátették, hogy az éjféli misére érkezőket szintén biztonsági ellenőrzésnek vetik alá.

Terrortámadás előkészítésének gyanújával Dániában két embert előzetes letartóztatásba helyeztek, míg további négy gyanúsítottat még keres a rendőrség a több országban tervezett terrorakciók ügyében – közölte a dán ügyészség pénteken.

A koppenhágai ügyészség közlése szerint az illetékes bíróság azt is elrendelte, hogy a négy gyanúsítottat távollétükben előzetes letartóztatásba helyezzék.

A hatóságok már csütörtökön közölték, hogy hét embert, köztük a Hamász palesztin iszlamista szervezet négy feltételezett tagját őrizetbe vették Dániában, Németországban és Hollandiában azzal a gyanúval, hogy európai zsidó intézmények elleni támadásokat készítettek elő. A Dániában őrizetbe vett gyanúsítottak közül egyet időközben szabadon engedtek a hatóságok.

Olaszországban is emelték a biztonsági készültséget a sétálóutcákban, a templomoknál és a zsidó közösséghez tartozó épületeknél is.

Az olasz belügyminiszter, Matteo Piantedosi szerint nem zárható ki terrortámadás annak ellenére, hogy a hatóságok tucatnyi embert azonosítottak és utasítottak ki az országból év eleje óta, terrorizmus vádjával. Ők mindannyian a migrációs útvonalon érkeztek Olaszországba.

„A biztonsági készültség hangulata, amennyit láthatunk belőle az utcákon, azt idézi, ami 2015-ben volt a németországi, franciaországi és belgiumi terrormerényletek után, és ne feledjük, hogy akkor is a merényleteket elkövető terroristáknak a nagy része az olaszországi migrációs útvonalon keresztül jutott be Európába. Ugyanez a helyzet, katonákat, rendőröket, csendőröket, a pénzügyőrség embereit látni az olaszországi repülőtereken, természetesen a pályaudvarokon, a metróállomásokon, a kikötőkben és Róma hídjainak a bejáratainál és kijáratainál is fegyveres katonák állnak, teljes a biztonsági készültség” – mondta római bejelentkezésében az M1 Híradó tudósítója.

Megnőtt a bevándorlással összefüggő bűncselekmények száma Ausztriában. Bécsben a rendőrség minden eddiginél komolyabban készült fel a karácsonyra és a szilveszterre: járőrökkel és civil ruhás nyomozókkal vannak tele a karácsonyi vásárok, és hasonló készültség várható a szilveszteri utcabálokon is. A látogatók biztonsága miatt további részleteket nem közöltek.

„A bécsi szilveszter és a bécsi karácsonyi vásár az utóbbi években már folyamatosan egyre erősebb biztonsági intézkedéseket von maga után. Csak míg régebben elsősorban a vagyon elleni bűncselekményről volt szó, és ezekre figyeltek a rendőrség munkatársai, most egy esetleges terrorveszély elhárítása a fő célkitűzésük” – számolt be róla a közmédia kismartoni tudósítója.

Őrizetbe vettek egy 16 éves tinédzsert Ausztriában, mert egy bécsi zsinagóga megtámadását tervezte – közölte  Gerhard Karner osztrák belügyminiszter és Omar Haijawi-Pirchner, az állambiztonsági szolgálat vezetője.

Elmondásuk szerint a csütörtökön elfogott fiú az interneten folytatott beszélgetések során közölte, hogy fegyvert akar beszerezni egy meg nem nevezett bécsi zsinagóga megtámadásához. A támadáshoz szükséges anyagi forrásokat már megszerezte.

A hatóságok nem nevezték meg a gyanúsítottat, de annyit elmondtak hogy a felső-ausztriai Steyr közelében lakik, osztrák állampolgár, de török bevándorlási hátterű. Otthonában házkutatást tartottak, és több elektronikus adathordozót is lefoglaltak, továbbá olyan képeket és videófelvételeket találtak, amelyeken pokolgépek, fegyverek és lőszerek készítésére vonatkozó leírások szerepelnek.

Európát egyre jobban sújtja a migráció és a vele járó terrorveszély – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook-oldalán korábban.

Zsigmond Barna Pál bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar határnál is egyre több az erőszakos és felfegyverzett migráns.

Eközben Brüsszel továbbra is a migránsok kötelező betelepítését és migránsgettók létrehozását akarja Magyarországra erőltetni, és „meg akarja büntetni hazánkat” amiatt, hogy nem engedjük át a kerítésen a migránsokat – tette hozzá az államtitkár.

Megjegyezte:

a most zajló nemzeti konzultáción is várják a magyar emberek véleményét a brüsszeli tervekről.

Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország után Németország is úgy döntött, hogy ismételten meghosszabbítja az ideiglenesen visszaállított ellenőrzést több határszakaszán az illegális migrációs helyzetre tekintettel – közölte Zsigmond Barna Pál.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Németország legalább két hónappal meghosszabbítja a határellenőrzést

A német kormány az ellenőrzés kiterjesztésével az illegális bevándorlás és az embercsempészet visszaszorítására törekszik, a bevezetett határellenőrzést a szomszédos országok is támogatták.

Hozzátette:

Ausztria december 3-tól a teljes osztrák-szlovák szárazföldi határszakaszon további két hónapra, Lengyelország december 4-től a teljes lengyel-szlovák szárazföldi határszakaszon további egy hónapra határozott az ellenőrzések fenntartásáról, míg Németország a Lengyelországgal, Svájccal és Csehországgal közös szárazföldi határain jelentette be az ellenőrzések meghosszabbítását.

Jól látható, hogy míg a brüsszeli balliberális erők illegális migrációt ösztönző tevékenysége nyomán folyamatosan fokozódik a migrációs nyomás a kontinensen, egyes tagállamok, szembesülve a helyzet tarthatatlanságával, saját kezükbe kívánják venni államhatáraik megvédését – emelte ki az államtitkár.

Kitért arra, hogy az illegálisan Európába özönlő migránsokat „mágnesként vonzó” migrációs paktum erőltetésén túl az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az elmúlt héten odáig jutott, hogy egyenesen szükségszerűnek nevezte a bevándorlást, álmaik megvalósítására ösztönözve az Európába igyekvőket.

Ezzel szemben hónapok óta az tapasztalható, hogy a belső piac, a jólét és a szabadság eszméinek megvalósulása jegyében létrejött, az áruk, személyek és szolgáltatások szabad mozgásának egyik alapvető garanciáját jelentő schengeni zóna repedezik

– folytatta Zsigmond Barna Pál. Rámutatott: a térség államai folyamatosan jelentik be, hogy újra és újra fenn kívánják tartani az ideiglenes határellenőrzést belső határaikon az illegális migráció jelentette biztonsági helyzet miatt.

Magyarország 2015 óta határozott álláspontot képvisel a kérdésben: az illegális migránsokat nem beengedni kell, hanem Európa külső határait kell megvédeni – szögezte le az államtitkár.

Hozzáfűzte, Magyarországon a külső határok védelmére fordított kiadások 2015 óta meghaladták a 650 milliárd forintot, amelyért „cserébe azonban csak folyamatos támadásokat kapunk”, és Brüsszelben továbbra is kitartóan dolgoznak az illegális bevándorlók kötelező elosztásán a tagállamok között.

„Mi, magyarok azonban kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy minden tagállam saját maga dönthessen arról, kiket szeretne saját területére beengedni” – jelezte posztjában Zsigmond Barna Pál.