Gazdasági és biztonsági szempontból is fontos, hogy a vajdasági magyarságnak az eddiginél is erősebb képviselete legyen Belgrádban és a tartományi parlamentben is az e heti előrehozott választás nyomán – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szabadkán.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényén hangsúlyozta, hogy a párt jó szereplésén is múlik, hogy folytatódhatnak-e az elmúlt évek közös sikerei. „Reméljük, minden eddiginél erősebb képviseletünk lesz Belgrádban és itt a tartományi parlamentben is” – közölte.

„Mindaz, ami eddig volt, kizárólag akkor ér valamit, hogyha folytatódik. Hogyha folytatjuk a határ menti fejlesztéseket, a gazdaságfejlesztési programot, és nem maradnak abba azok az intézkedések, amelyek itt a mindennapi élet biztonságát garantálják” – sorolta.

„És hogyha elég erős lesz a képviseletünk, akkor el tudjuk azt érni, hogy itt a jövőben nagyobb biztonság legyen, mint az elmúlt néhány évben, hogy az itt élőknek ne kelljen illegális migránsokkal találkozniuk, ne kelljen fegyverropogást hallaniuk” – tette hozzá.

Majd rátért az eddigi eredményekre, és emlékeztetett, hogy 2010 óta négy új határátkelőt nyitottak a két ország között,

nyolc év után ismételten lehet vonattal utazni Szeged és Szabadka között, rövidesen pedig a Szabadka-Baja vonalat is felújítják, és a tervek szerint két és fél óra el lehet majd jutni vasúttal egyik fővárosból a másikba.

Leszögezte, hogy folytatni kívánják a sikeres vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amely keretében az elmúlt években 80 milliárd forint támogatást ítéltek meg 14 263 helyi cégnek, összesen mintegy 170 milliárd forintnyi beruházást generálva.

„Ez jó mindenkinek. Jó nektek, vajdasági magyaroknak, hiszen a gazdasági megerősödés megmaradást jelent. Jó nekünk, mert külpolitikánk szíve közepe a nemzetpolitika, s jó Szerbiának, ugyanis a beruházó vállalatok itt hoznak létre munkahelyeket, itt termelnek, itt fizetnek adót” – mutatott rá.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy mára a két ország gazdasága összenőtt,

és úgy vélte hogy ennek az egyik alapját épp a vajdasági gazdaságfejlesztési program adta, amiben Pásztor István néhai VMSZ-elnöknek elévülhetetlen érdemei vannak.

Aláhúzta, hogy a Vajdaságból indult gazdaságfejlesztési program keretében már Erdélyben, Felvidéken, Horvátországban, Szlovéniában, sőt még Kárpátalján is számos beruházást hajtottak végre, de „messze a legkorrektebb központi hozzáállással” Szerbiában találkoztak.

„Olyan bizalmi tőke jött létre szerbek és magyarok között, amely az alapját adja annak, hogy a jövőben is hasonló együttműködésre számíthassunk” – jelentette ki.

„Mert a konjunktúrában, amikor minden jól megy, amikor csak azt kell nézni, hogy mennyivel több van, mint tegnap, akkor könnyű együttműködni, de válságban, amikor a túlélés a tét, akkor mutatkozik meg, hogy ki az igazi barát” – fűzte hozzá.

Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején védekezéshez szükséges eszközökkel segítették egymást, az energetikai válság alatt pedig megnőtt a jelentősége annak, hogy hazánk szinte már a teljes földgázimportját a szomszédos országon keresztül szerzi be, Szerbia pedig Magyarországon tárolja a gáztartaléka egy jelentős részét.

A miniszter érintette az utóbbi évek súlyos nehézségeit is, kitérve a pénzügyi és a migrációs válságra, a pandémiára, illetve az ukrajnai háború kirobbanására. Hangsúlyozta, hogy

Magyarország minden egyes krízisből megerősödve tudott kikerülni, amire kiváló példa az is, hogy hazánk azon kevés államok egyike volt, ahol a koronavírus-járvány után többen dolgoztak, mint előtte.

„És hogy miért? Azért, mert mi minden válságban tudtunk egységet építeni, s minden nehéz helyzetben össze tudtunk kapaszkodni. Ezt meg tudtuk csinálni annak dacára, hogy mindig hatalmas volt a nyomás, mindig voltak beavatkozási kísérletek, mindig voltak, aki a megosztásunkra tettek kísérletet” – közölte.

Végezetül pedig leszögezte, hogy Magyarország és Szerbia is összekapaszkodott, a valaha volt legjobb együttműködés van ma a két ország között, márpedig ez nem volt mindig magától értetődő, a folyamat ugyanis elég mélyről indult.

Az elmúlt évek nehézségei közepette igen sokat jelentett Magyarország és Szerbia összekapaszkodása, ez olyan erőt adott a két országnak, amely lehetővé tette a krízisek másoknál eredményesebb kezelését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a szerbiai Adán.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Tosmasine Kft. fejlesztésének átadásán arról számolt be, hogy 8,5 ezer négyzetméteres új üzem épült a termelés hatékonyságának javítása céljából, és így a vállalat az új eszközökkel innovatív technológiákat, modern szerszámgépeket tud majd biztosítani fémmegmunkáló cégek számára.

A beruházás értéke 105 millió forint, amelyhez a magyar kormány 42 millió forint támogatást nyújtott – tájékoztatott. Beszédében érintette az elmúlt évek válságait, amelyek nehéz helyzetbe hozták a politika és a gazdaság szereplőit egyaránt. Ennek kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy ilyen időkben a nemzeti és a szomszédi összekapaszkodás is aranyat ér.

„Magyarország és Szerbia összekapaszkodása és az ehhez szükséges, vajdasági magyarok által jelentett kapocs olyan erőt adott és ad is Szerbia és Magyarország számára, amelynek nyomán mi, magyarok és szerbek a többieknél jobban, eredményesebben tudjuk kezelni az életünket meghatározó válságokat” – hangsúlyozta.

Kitért az elmúlt évek példátlan és korábban elképzelhetetlen közös fejlesztéseire is, például a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztésére, valamint arra, hogy a 2010-es kormányváltást követően viszonylag rövid időn belül négy új határátkelőhelyet adtak át a két ország között.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az utóbbi időszak a Magyarország és Szerbia közötti szolidaritásról szólt, amely még a legmélyebb krízisek közepén sem szenvedett csorbát. „Mert konjunktúrában, prosperálás közben, békeidőben könnyű együttműködni. Kérdés, hogy az együttműködés megmarad-e a válságban is, amikor mindenki a saját fennmaradásáért küzd” – mutatott rá.

Erre pedig példaként hozta fel, hogy a koronavírus-járvány idején védekezéshez szükséges eszközökkel segítették egymást, az energetikai válság alatt pedig megnőtt a jelentősége annak, hogy hazánk szinte már a teljes földgázimportját a szomszédos országon keresztül szerzi be, Szerbia pedig Magyarországon tárolja a gáztartaléka egy jelentős részét.

A miniszter üdvözölte az olyan bizalmi alap létrejöttét a két ország között, amelyre alapozva a magyar kormány szerbiai beruházások finanszírozásába kezdhetett,

ez pedig szintén hozzájárult ahhoz, hogy a valaha volt legjobb kapcsolat van ma Magyarország és Szerbia között.

Kiemelte: eddig 14 263 vajdasági vállalkozás összesen 80 milliárd forintnyi támogatást kapott, és ennek nyomán mintegy 170 milliárd forintnyi beruházás jött létre.

„És ez mindenkinek jó. Jó a magyarságnak, mert megerősödik, és ezáltal megmarad. Jó nekünk, az anyaországnak, mert a mi külpolitikánk szíve közepe a nemzetpolitika. És jó Szerbiának is, mert a munkahelyek itt jönnek létre, a fejlesztés itt jön létre, az adóbevételt az itteni költségvetés szedi be” – összegzett.

Szijjártó: A szerbiai választások sikere magyar érdek