Százmilliós számlagyár és Soros-féle jogvédelem

Soros pénzén persze. De kikről is beszélünk?

Vig Dávid jelenleg a magyar kormányt állandó tűz alatt tartó Amnesty International Magyarország igazgatója, a testvére, Vig Mór pedig az adóhivatal gyanúja szerint százmilliós számlagyárat üzemeltetett.

A Mandiner csütörtökön robbantotta a hírt, hogy az Amnesty International Magyarország vezetőjének, Vig Dávidnak a testvérét rendkívül súlyos bűncselekmény miatt letartóztatták. A lap szerint ugyanis Vig Mór volt az a pár napja elfogott ügyvéd, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) többek között költségvetési csalással és sok száz milliós számlagyár működtetésével gyanúsított meg.

Az adóhatóság szerdán név említése nélkül számolt be arról, hogy a bíróság letartóztatott egy praxisától eltiltott budapesti ügyvédet. A jogász olyan gazdasági társaságot működtetett, amely az adócsökkentés érdekében több száz millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat. 

 A NAV emberei 33 fővárosi helyszínen kutattak és – két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve – dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint nem kis mennyiségben készpénzt foglaltak le. A hatóság üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás elkövetése és más bűncselekmények miatt folytat eljárást a 37 éves férfi ellen. Aki több ok miatt sem lehet más, mint Vig Mór, az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére.
 

Megszólalt az Amnesty

Ezt pedig maga az Amnesty International Magyarország sem cáfolta. A szervezet pénteken a Facebookon jelentetett meg egy közleményt az ügyről, ebben azonban lényegében csupán annyi állt, hogy az Amnesty reményei szerint független és pártatlan eljárás tisztázza majd a körülményeket. 

A mostani helyzet persze pikáns: a Soros-hálózat egyik, cégére szerint jogvédő szervezete igazgatójának testvére százmilliós számlagyárat üzemeltetett, a hatóság gyanúja szerint adócsalási céllal.
 

Ki is az a Vig Dávid?

Életrajza alapján akár a Soros-hálózat magyarországi emberének is lehetne nevezni Vig Dávidot. Az ELTE Kriminológiai Tanszékén tanító Vig 2018. december elseje óta dolgozik igazgatóként a hazai belpolitikába szívesen beleavatkozó Amnesty International Magyarországnál. Vig előtte egy rövid ideg a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját vezette, ám ami ennél jóval izgalmasabb, hogy 2011 és 2016 között Soros György alapítványának, vagyis az Open Society Foundations (OSF) emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott.
 Dől a pénz az Amnesty-hez

Az OSF-et, Soros György alapítványát nem igazán kell hazánkban bemutatni, ugyanis széles körben támogatja a nyílt társadalom eszmeiségét hirdető és megvalósítani igyekvő liberális szervezeteket és médiumokat. 

Az elemzés ráadásul arra is rámutatott, hogy a legtöbb pénzt az előválasztási kampány költései kapcsán igencsak ellentmondásokba keveredő Karácsony Gergely vezette főváros kapta.

A támogatási lista élén áll még az Amnesty-vezér korábbi munkaadója, a Magyar Helsinki Bizottság kétmillió dollárral, de nem szűkölködött az elmúlt években Vig mostani munkahelye sem, ugyanis a magyarországi Amnesty International évente több száz milliónyi forint adományt kap külföldről. 

Tuzson Bence az Országgyűlés keddi ülésén tartott expozéjában kiemelte, a szuverenitásunk megőrzése talán az egyik legfontosabb feladattá vált Magyarországon, és a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás, valamint a törvénymódosítás sorsfordító jelentőségű, hiszen 

– Nagyon erős az a törekvés, hogy a magyarok kezéből kivegyék az önrendelkezés jogát, és Európa egy olyan birodalommá váljon, ahol a nemzetállamok helyébe egy Európai Egyesült Államok lép. Ezt nem hagyhatjuk, hiszen ez hosszú távon óriási károkat okozhat Magyarországnak – hangsúlyozta a miniszter, aki úgy fogalmazott, alkotmányos önazonosságunknak a megőrzése kiemelt feladat és komoly próbatétel is. 

 – közölte.
Mint mondta, hazánknak, minden országgyűlési képviselőnek és mindenkinek ez ellen a leghatározottabban fel kell lépnie. – A legutóbbi országgyűlési választások komoly példát mutattak arra, hogy miként érkeznek külföldről pénzek, hogyan próbálják a választások eredményét befolyásolni, és ezt már nemzetbiztonsági vizsgálatok is alátámasztják. Aggodalomra adhat okot ez a folyamat, de 

– szögezte le.
Tuzson Bence szerint figyelemmel kell lenni a magyar emberek véleményére is, ezért kezdett a kormány nemzeti konzultációba, így hamarosan megismerhető lesz a magyar emberek véleménye minden olyan kérdésben, amely Magyarország szuverenitása szempontjából kiemelten fontos.
A miniszter közölte, Magyarország a magyar embereké, a választásoknak a magyar emberek akaratát kell leképezniük. 

– mondta, hozzátéve, a digitalizációról is szól az alaptörvény-módosítás, az elmúlt időszak változásai miatt meg kell erősíteni a digitalizációt, ezzel a magyarok élete könnyebbé válhat.
– A javaslat tehát meghatározza a magyar szuverenitás védelmének új elemeit, lehetőséget ad egy új hivatal létrehozására, valamint megerősíti a magyar emberek biztonságát. A cél az, hogy Magyarország szabad ország maradhasson, amely képes reagálni a digitális kor kihívásaira is – összegzett a miniszter. 

Varga Judit: Becsukjuk a kiskaput a trükközés előtt

A szintén előterjesztőként felszólaló Varga Judit (Fidesz) azt mondta, 

A volt igazságügyi miniszter „természetes magyar reflexként” beszélt arról, hogy Magyarország nem engedheti, hogy bárki korlátozza a függetlenségét és szuverenitását, nemcsak a józan ész, a történelmi tapasztalatok miatt, hanem azért, mert azt nem engedi az alaptörvény. – Évek óta ismertek a nyilvánosság előtt is a befolyásszerzési kísérletek Magyarországon; 

 – emlékeztetett.
Varga Judit elmondta, a baloldali politikusok a törvényeket kijátszva külföldi szervezetektől pénzt fogadtak el, és ezeket a forrásokat felhasználva akartak hatalomra kerülni, ki tudja, milyen ígéretekért cserébe. – A magyar szabályozás jelenleg is tiltja, hogy pártok külföldi támogatást fogadjanak el, de 2022 tavaszán ezt az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket – ismertette, hozzátéve, az ország szuverenitása sérül azzal, ha a hatalom olyan szervezetek kezébe kerül, amelyek függőségi viszonyban állnak valamely külföldi hatalommal, szervezettel, ezért szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.
A fideszes képviselő elmondta, a

– Az előterjesztés becsukja a kiskaput a trükközés előtt, és következménye lesz annak, ha valaki külföldi pénzt használ fel a kampányban – mondta, hozzátéve, az alkotmányos önazonosság védelme érdekében független szervként létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
– Onnan is lehet tudni, hogy a téma rendkívül fontos, mert úgy látszik, Brüsszelben és Washingtonban megint sikerült eltalálni egy ideget. Az Európai Parlamenttől a progresszív, liberális médián át egészen az Európa Tanács emberi jogi biztosáig már „áll a bál”, és tiltakoznak a törvényjavaslat ellen – jelezte a politikus utalva a törvény jelentőségére. 

A dollárbaloldalnak nem tetszik, hogy a szuverenitásvédelmi törvény büntethetővé tenné a  külföldi kampánypénzek elfogadását – képviselőik mind a törvény ellen szólaltak fel.