Orbán Viktor: nem időszerű Ukrajna EU-csatlakozása

Migrációs kérdésekről, a jövő nyári EP-választásokról, valamint a NATO szerepéről és közös európai védelmi rendszerről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Le Point című francia hetilapnak adott, pénteken közzétett interjújában, melyben hangsúlyozta: egyáltalán nem időszerű Ukrajna uniós csatlakozása.

    Kijev EU-csatlakozásával kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: a csatlakozási tervek nem voltak kellőképpen előkészítve, nem sikerült úgy strukturálni, hogy "többet hozzon, mint amennyibe kerül".

    Leszögezte: Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért nem áll készen a csatlakozási tárgyalásokra.

    "Magyarország Ukrajna szomszédja. Akármit gondolnak az emberek Párizsban, Brüsszelben és Hágában, mi pontosan tudjuk, mi folyik Ukrajnában" - jelentette ki, ám cáfolta, hogy Budapest "vétózná" az uniós elképzeléseket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén az EU többi tagországának is több pénzt kellene befizetnie, példaként Franciaországot említve, ahol így több mint 3,5 milliárd euró további éves befizetésre lenne szükség. Példaként említette továbbá az ukrán mezőgazdaságot is, mely ha beemelik az európai mezőgazdaságba, könnyen tönkreteheti a többi tagország mezőgazdaságát.

    Orbán Viktor ehelyett stratégiai partnerséget javasol Ukrajnával, melynek keretében különböző, a mezőgazdaságról, vámokról és biztonságról szóló szerződést lehet tető alá hozni Kijevvel.

    "Egyetértek az együttműködés magasabb szintre helyezésével, de nem a tagsággal" - összegezte álláspontját a miniszterelnök.

    Az ukrajnai magyar kisebbségre kitérve leszögezte: a kisebbségi jogok nem képezhetik alku tárgyait, Ukrajnának tiszteletben kell tartania őket a csatlakozási tervektől függetlenül.

    Arra a kérdésre, mely szerint Budapest akkor is hajthatatlan lenne-e az ügyben, ha az EU kifizetné Magyarországnak a befagyasztott 10 milliárd eurót, azt felelte, nem szabad összekeverni a technikai kérdéseket, mint például a pénzügyek, a történelmi kihívásokkal.

    "Az ukrán kérdés történelmi kérdés" - tette hozzá.

    Kiemelte, Magyarországon az emberek több mint kétharmada a csatlakozási tárgyalások ellen van, a parlament is.

    Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy általánosságban sosem támogatja a szankciókat, mert "nehéz akár egyetlen példát is találni az európai történelemben, ahol működtek volna a szankciók". Mint mondta, Európát "a rosszul megfogalmazott és rosszul kivitelezett szankciók" ügyében elárulták.

    Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő viszonyára kitérve a miniszterelnök elmondta, "Oroszország történelmileg, politikailag, földrajzilag más ország", s nem lehet összehasonlítani az Európai Unióval, sem az európai kontinenssel, melynek a szabadság az egyik alapvető értéke. Oroszországban, mint mondta, a legfontosabb kérdés nem a szabadság, hanem az egység megőrzése, egy hatalmas terület összetartása, és nem lehet elvárni, hogy Oroszország olyan legyen, mint Európa.

    "Oroszország itt van és erős" - fogalmazott.

    Emlékeztetett arra, hogy mivel kommunista országban született, megtapasztalta a kétpólusú logikát, mely szerint a Nyugat az egyik, a Szovjetunió a másik oldal, és aláhúzta, nem szeretné, ha a világ visszatérne ehhez a gondolkodásmódhoz.

    "Ez egy amerikai betegség" - jelentette ki, kifejtve, hogy az Egyesült Államok az az ország, amely úgy gondolja, léteznek bizonyos univerzális értékek, melyeket a világon mindenhol ugyanúgy kell látni.

    Hozzátette: "nem várhatjuk el a nem nyugatiaktól, hogy úgy viselkedjenek, mint mi".

    "Ez az amerikai, univerzalista megközelítés, ez okoz számos konfliktust a világban" - mondta.

    A NATO-val kapcsolatos kérdésre válaszul Orbán Viktor közölte, szükség van az észak-atlanti katonai szövetségre, az ugyanis napjainkban sokkal erősebb Oroszországnál, mely az ukránokat sem tudta legyőzni.

    Ha Európa nem tanulja meg megvédeni magát, örökre Amerika árnyékában marad - húzta alá.

    Elmondta, Magyarországon négy évvel ezelőtt megkezdődött a hadsereg korszerűsítése, és elérik a GDP-arányosan két százalékot a védelmi kiadások.

    A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: a magyarok nem kívánják követni más ország, köztük Franciaország útját.

    "Nincs teljes garancia arra, hogy a kultúrák keveredésével valami jobbat kapunk, mint a saját hagyományos társadalmunk" - fogalmazott.

    "Ha Önök szeretnék, csinálják! De ne kényszerítsenek arra, hogy kövessük Önöket!" - tette hozzá.

    Arra a kérdésre, hogy ha közel áll Giorgia Melonihoz, miért nem hajlandó segíteni az Olaszországba érkező migránsok ügyében Rómának, a miniszterelnök kiemelte, bár igyekszik "a lehetőségekhez mérten" segítőkész lenni, az új migrációs paktum "egyszerűen rossz út".

    Elmondta, a kormány célja, hogy senki ne jusson Magyarországra a magyar hatóságok engedélye nélkül, hozzáfűzve, ezt kellene követnie minden európai államnak.

    Kiemelte, a menedékkérőknek a törvények értelmében Magyarországon kívül, "például Szerbiában kell várakozniuk a kérelmük elbírálásig", leszögezve: ez az egyetlen jó módszer a bevándorlás kezelésére.

    Arra a kérdésre, mely szerint ha Meloni repülőgépet kérne Magyarországtól annak érdekében, hogy visszaküldhesse a migránsokat Afrikába, mit tenne, a kormányfő azt felelte: "már vagy százszor javasoltam neki".

    Az EU-s migrációs politikával kapcsolatban elmondta azt is, hogy ha az Európai Bizottság migrációs válságot hirdet, akkor - a biztonsági záradék értelmében - Magyarországra is küldenének bevándorlókat, vagy Budapestnek fizetnie kell.

    Az európai nemzeti erőkkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, számos európai ország "demokráciadeficittel" küzd, mert az emberek a politikára immár úgy tekintenek, hogy az teljes mértékben az elit ügye, s úgy vélik, az ő véleményüket már nem hallgatják meg és nem tisztelik. Ezért fordulnak az eliten kívüli tömörülések felé.

    Kiemelte, Európában kétféle hagyomány alakult ki a nemzeti szuverenitás kérdésében: az első a Római Birodalom öröksége, a centralizált út, melyet Németország és Franciaország követ az uniós politikában. A másik a rómaiak bukása utáni államok kialakulásával jött létre, s amely "az imperialista megközelítés ellen van".

    A Brexittel ez az egyensúly felbomlott, London kiválása meggyengítette Közép-Európát - mondta, hozzátéve, hogy ez az oka a nemzeti szuverenitást zászlóra tűző, olykor szélsőséges elemek erősödésének.

    A jogállamiság kérdésére kitérve Orbán Viktor kiemelte: az EU működéséről szóló szerződés nem tartalmazza a jogállamiság definícióját. Ám ahelyett, hogy az államok közösen fogalmaznák meg, "a jogállamiság politikai fegyverré vált azok kezében, akik egy központosítottabb Európai Unióra törekednek".

    Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen akkor indult jogállamisági eljárás, amikor a Fidesz kilépett az Európai Néppártból (EPP).

    Kiemelte: Magyarország alaptörvénye tiszteletben tartja a hatalmi ágak szétválasztását, a vallásszabadságot is.

    Szóba került emellett a Fidesznek a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához való csatlakozása, mellyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, az ügyben folynak az egyeztetések, és Budapest örülne, ha tag lehetne, akár a nyári EP-választások előtt, akár utána.

    Jelezte azonban, hogy a Marine Le Pen pártját, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülést (RN) is tagjai között tudó Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád is "közel áll a Fideszhez", és sajnálatát fejezte ki, amiért az ECR és az ID mind ez idáig nem egyezett meg az együttműködésben.

    Az EP-választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, lehet esély az uniós politikában bekövetkező fordulatra, mert "az EU alapvető céljait a liberális elit, az uralkodó elit, a brüsszeli bürokraták már nem képviselik".

    Emlékeztetett arra, hogy az EU a béke és a jólét ígéretét jelenti. "Most nincs béke, és a jólét sem nőtt", ezért eljött az idő, hogy a mainstream politikán kívüli pártok, "a nem hagyományos jobboldali pártok" vegyék át a vezetést a szervezeten belül,