Önérdek? Ezért támogatják az amik Ukrajnát?

A Fehér Ház levélben szólította fel hétfőn a kongresszust, hogy szavazza meg az elnök által Ukrajna számára kért költségvetési kiegészítést. A demokrata párti kormányzat azzal érvel, hogy az ukrán katonai támogatás számottevő amerikai gazdasági haszonnal is jár, ugyanis segít élénkíteni az amerikai hadiipart. A republikánusok egy része viszont azt várja el, hogy a Biden-adminisztráció hatékony lépéseket tegyen az Egyesült Államok határainak védelmében, mielőtt további komoly összegekkel siet Ukrajna segítségére.

Az Egyesült Államok igazgatási és költségvetési hivatalának (Office of Management and Budget) igazgatója, Shalanda Young levelében sürgősnek nevezte a kongresszus lépését, mert az év végén elfogy a korábban jóváhagyott keret.

A fehér házi intézmény vezetője szerint az Egyesült Államok törvényhozása eddig már 111 milliárd dollárt (mintegy 40 ezer milliárd forintot) hagyott jóvá Ukrajna számára, de a levél szerint további pénzre van szükség. Úgy fogalmaz, hogy „ha a segítségnyújtás leáll, akkor az jelentős problémákat okoz majd Ukrajna számára”.

A Fehér Ház többi között azzal érvel, hogy az ukrán katonai támogatás számottevő amerikai gazdasági haszonnal is jár, ugyanis segít élénkíteni az amerikai hadiipart.

A levél szerint az elnök által Ukrajna számára kért több mint 61 milliárd dollárból 50 milliárd az amerikai gazdaságot ösztönözné.

A Fehér Ház kongresszushoz intézett felszólításával kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elnök által Ukrajna számára kért összeg hiányában leállnak a fegyverekre és felszerelésekre adott megrendelések, és az amerikai hadsereg készleteiből sem tudnak további segítséget lehívni anélkül, hogy az az amerikai katonai készenlétet befolyásolná.

Jake Sullivan azt állította, hogy az eddigi amerikai segítség hozzájárult ahhoz, hogy visszatartsák az orosz erőket, és, hogy Ukrajna képes legyen visszafoglalni az oroszok által korábban megszállt területek 50 százalékát, valamint az Egyesült Államokon belül, a hadiiparon belül „jól fizető” munkahelyeket teremtett.

Hozzátette, hogy

a Fehér Ház bízik abban, hogy a kongresszus helyes döntést hoz majd.

Az amerikai kongresszus alsóházának republikánus tagjai között többen vannak, akik komolyabb feltételekhez, és szigorúbb átláthatósághoz kötnék Ukrajna további támogatását.

A republikánusok egy része azt is elvárja, hogy Joe Biden és kormánya hatékony lépéseket tegyen az Egyesült Államok határainak védelmében, mielőtt további komoly összegekkel siet Ukrajna segítségére.

Ősszel vitát okozott a Fehér Ház és a kongresszusi republikánusok között, hogy a Joe Biden által kért költségvetési kiegészítés egyben kezeli az Ukrajnának, Izraelnek, a határvédelemre, a természeti katasztrófák kezelésére és nemzetközi segélyezésre szánt keretet. A republikánusok egy része ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna támogatását elkülönítve kezeljék a többi ügytől.

Az ukrán védelmi minisztérium jövőre 4,85 milliárd dollárt tervez költeni rakétafegyverek és lőszerek beszerzésére – közölte a minisztérium sajtószolgálata.

„A 2024-es védelmi költségvetés egyik prioritása a rakétafegyverzet és a lőszerek. (…) A 2024-re tervezett pénzeszközökből mintegy 175 milliárd hrivnyát (4,85 milliárd dollárt) fognak erre a célra költeni. Mintegy 80 milliárd hrivnyát (2,2 milliárd dollárt) katonai felszerelésre fognak fordítani” – derült ki a minisztérium Facebook közösségi oldalán pénteken közzétett közleményből.

A tárca hozzátette: elsősorban fegyvereket és felszereléseket vásárolnak majd, a javítási munkákra pedig ukrán gyártókat szerződtetnek. A tervek szerint jövőre több mint 190 milliárd hrivnyát (5,2 milliárd dollárt) kapnak majd az e célokra elkülönített pénzeszközökből.

Korábban Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy a törvényhozás által jóváhagyott 2024-es ukrán költségvetésben a kiadások közel felét katonai és biztonsági szükségletekre fordítják.

A dokumentum szerint Ukrajna külföldi hitelfelvételeinek mértékét 41 milliárd dollárra tervezik.

Miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírja a törvényt, 96 milliárd hrivnyát (2,66 milliárd dollárt) átcsoportosítanak a regionális költségvetésekből a hadiiparra. Erre a célra a katonai fizetések személyi jövedelemadóját fogják felhasználni.

Emellett az állami útalap teljes költségvetését a hadsereg igényeinek kielégítésére irányítják át. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint ez mintegy 94,7 milliárd hrivnyát (mintegy 2,6 milliárd dollárt) tesz ki.

A felkészülés a háborúra nem úgy sikerült Kijevnek, ahogy azt tervezte, azóta viszont hihetetlen mennyiségű nyugati haditechnikai eszköz áramlott be az országba, és az ukránok a saját védelmi iparukat is fel tudták pörgetni. Terveik szerint a jövőben ez a szektor lenne az ukrán gazdaság húzóágazata.

„A következő évtizedekben a védelmi iparnak kell lennie Ukrajna fő iparágának. A háború után a fegyverek lesznek fő exporttermékeink” – jelentette ki Olekszandr Kamisin stratégiai ipari miniszter a brit Guardian nevű lapnak adott interjúban.

Kamisin a háborút az ukrán állami vasúttársaság vezetőjeként kezdte, miniszteri kinevezését idén márciusban kapta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. Fő feladata, hogy kapcsolatot tartson a hadsereggel és a védelmi minisztériummal, valamint Ukrajna mintegy hetven védelmi vállalatával, hogy a hadsereg megkapja azt, amire szüksége van. A tábornokok korábban arra panaszkodtak, hogy még a nyugati fegyverszállítások ellenére is komoly hiányt szenvednek azokból a fegyverekből és lőszerekből, amelyekre az oroszok további visszaszorításához szükségük lenne.

Az ukrán fegyveripar a lap szerint a tavaly februári orosz invázió előtt a botrányok és kétes ügyletek ágazata volt, és a Donbaszban évek óta tartó, alacsony szintű konfliktus ellenére a fegyverkészletek meglehetősen korlátozottak voltak.

„Volt néhány Javelinünk, de többnyire szovjet készlettel dolgoztunk” – magyarázta Kamisin.

Egy védelmi forrás szerint 2021-ben, az inváziót megelőző évben egyáltalán nem gyártottak lőszert Ukrajnában.

Kamisin célja, hogy újraélessze a védelmi szektort, valamint koordinálja azt a rengeteg kis-, közepes és nagy vállalkozást, amelyek az ukrán hadsereg számára fegyvereket gyártanak. Elmondása szerint

ma már több mint 200 ukrán vállalat gyárt drónokat, és többen álltak már elő ígéretes ötletekkel.

„2021-ben az ágazat 80 százaléka állami kézben volt, most ez körülbelül 50-re csökkent. Öt év múlva 80 százaléknak kell lennie a magánszférának” – hangsúlyozta a miniszter.

Hosszabb távon az ukrán tisztviselők nyugati vállalatokat szeretnének vonzani az országon belüli gyártáshoz. Kamisin reméli, hogy az amerikai nemzetbiztonsági tanács által szervezett decemberi csúcstalálkozón, amelyen vezető ukrán tisztviselők és vállalatok találkoznak magas rangú nyugati politikusokkal és a világ vezető fegyvergyártóival, lehetőség nyílik komoly üzleteket kötni.

„Általában ahhoz, hogy a nagy fegyvergyártó cégekkel együtt csináljunk valamit, több mint tízmilliárd dollárt kell befektetni, és akkor esetleg kiszervezik a gyártást” – mondta Kamisin, rámutatva Lengyelország közelmúltbeli beruházására, amely közel 500 Himars rakétaindító rendszert vásárol a Lockheed Martintól, és amelynek keretében a fegyvergyártó óriás gyárat épít az országban. „De megmutathatjuk, hogy mennyire kreatívak tudunk lenni. Fogjuk például a szovjet rakétákat, és nyugati hordozókra helyezzük őket” – tette hozzá.

Szerinte az is előnyt jelent, hogy a fegyvereket azonnal, úgymond élesben tudják tesztelni, így jobb minőségű fegyvereket képesek piacra dobni, melyeket valódi harci körülmények között is láthattak.

Amíg tart a konfliktus, addig minden gyártás az ukrán hadsereg szükségleteinek kielégítését szolgálja, de Kamisin elképzelése szerint a háború befejezése után Ukrajna az újonnan megszerzett technológiát tömeges fegyvergyártására és exportálására használhatná, megfosztva Oroszországot számos hagyományos exportpiacától.

„Tudjuk, hogyan lehet átállni a szovjet szabványokról a NATO-szabványokra” – bizonygatta a tárcavezető, aki azt is megjegyezte, hogy a fegyverexport az ország védjegyévé válhat az elkövetkező évtizedekben.

„Korábban Európa éléskamrájának neveztük magunkat, de a jövőben a szabad világ arzenálja szeretnénk lenni”

– hangsúlyozta.