origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2023.12.31.
Ő tartotta az egyik gyeplőt Márki-Zay-on...
Na, de ki az a Farkas Evelyn?
A határon túli magyarok jogainak puszta felemlegetésében is az erőszakos határmódosítás szándékát látja, Putyin nevétől rögtön ideges lesz — mintha legalábbis az SZDSZ-ből érkezne Evelyn Farkas, akivel Márki-Zay Péter személyesen konzultált a tavalyi kampányban. Amerikában látta meg a napvilágot, így a Pentagonban, valamint háttérhatalmi szervezetekben lelt politikai otthonra. Ki az Action for Democracy tanácsadó testületének egyik legfiatalabb tagja? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet.
Evelyn Farkas – Kati Marton (cikkünk róla itt) és Charles Gati (cikkünk róla itt) után újabb magyar csengésű névre figyelhetünk fel az amerikai székhelyű Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületének tagjai között. Mint látni fogjuk, ez sem véletlen.
A Korányi Dávid vezette A4D pedig beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – ezt a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték –, ahogyan a 2023-as lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzéki erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd itthon számítani.
Korábbi cikkeinkben írtunk már arról, hogy Marton, Gati és Korányi is számot adott arról, a holokauszt és a kommunizmus tapasztalata helyezi őket szembe a jelenlegi magyar kormánnyal – mintha legalábbis egy többször is újraválasztott vezetést és a békés magyarországi viszonyokat össze lehetne mosni tömeggyilkos diktatúrákkal. Az 1934-es születésű Gati maga is holokauszttúlélő, Marton és Korányi túlélők leszármazottai.
Az 56 éves Evelyn Farkas az egyik legfiatalabb, ugyanakkor az egyik legbefolyásabb tag a tanácsadó testületben. Jelenleg a washingtoni McCain Intézet ügyvezető igazgatója, de Barack Obama kormányában 2012 és 2015 között a posztszovjet térségért felelős helyettes védelmi államtitkári posztot is betöltötte. 2020-ban a washingtoni kongresszusba is megpróbált bekerülni egy New York-i választókörzetben, de nem jutott túl a demokrata párti előválasztáson. Megfordult többek között olyan háttérhatalmi intézményeknél is, mint az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa vagy a German Marshall alap. Dolgozott az amerikai szenátus apparátusában is.
Farkast Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga is olyasvalakiként említette, akivel konzultált a kampány során.
Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelyn Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken
– mondta Márki-Zay az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.
Kormányból „civilbe”
Egy eredetileg 2052. december 31-ig titkosított, ám ez alól jelentős részben feloldott titkosszolgálati jelentés a German Marshall Fundot (GMF) nevezi meg az amerikai befolyásolási kísérletek egyik főszerepőjeként abban a finanszírozási botrányban, amely dollárbaloldal néven vált ismertté a magyar sajtóban. A GMF washingtoni székhelyű amerikai agytröszt, amelyet a „háláját leróva” hozott létre a nyugatnémet elit az 1947-es Marshall-segély 25. évfordulójára.
Gyakorlatilag egy amerikai trójai faló Európában, tele valószínűsíthetően befolyásolásra szerződtetett személyekkel. Egyben átjáróház az amerikai államigazgatás felső köreihez, majd – ahogy az amerikai forgóajtó működésmódja diktálja – onnan vissza „civilbe”. Evelyn Farkas esetében például a John McCain néhai republikánus szenátorról és elnökjelöltről elnevezett „pártok feletti” intézet élére. Vagy az A4D „civiljeihez”. Farkas a magánéletéről nem szívesen oszt meg részleteket, vagyonát egymillió dollárra (360 millió forint) becsülték két évvel ezelőtt. Az elismert Tufts Egyetemen doktorált, életrajza szerint magyarul is beszél.
Úgy tudjuk, a German Marshall Fundot is felkereste Márki-Zay azon a 2019-es pénzgyűjtő útján, amelyet Kész Zoltánnal együtt tett az Egyesült Államokban.
Megkerestük e cikkhez Evelyn Farkast is, hogy feltehessük kérdéseinket, ám a sajtósa útján azt üzente, nincs ideje ezzel foglalkozni.
Megkérdeztük volna pedig, miért kifogásolta tavaly, hogy Orbán Viktor felszólalhatott Dallasban az amerikai republikánusok rendezvényén, a CPAC-en, és miért beszélt a miniszterelnökről „Putyin [orosz elnök] szövetségese”-ként, miközben Magyarország a NATO tagja, és minden magyar–amerikai találkozón elhangzik amerikai részről, hogy hazánk az Egyesült Államok szövetségese? Illetve milyen tanácsokat adott Márki-Zaynak?
A magyarországi múlt minden bizonnyal ott kísért A4D-s kollégái mellett Farkas esetében is, csak éppen a megrázó 1944–56-os élményeket az 1967-ben, már Amerikában született biztonságpolitikai szakértőnél egy nemzedékkel feljebb kell keresni.
Evelyn Farkas apja, az 1925-ben született Charles Farkas (Farkas Károly) az 1956-os forradalom után vándorolt ki az Egyesült Államokba (csakúgy, mint Gati, illetve gyerekként Marton). Évtizedekkel később Vanished by the Danube (Eltűnt/Eltűnve a Dunánál) címmel jelentette meg családtörténeti visszaemlékezéseit. A memoár jó fogadtatásra talált, sokak, így Kati Marton mellett Bill Clinton elnök is méltatta.
A könyvről írt recenziójában Jeszenszky Géza volt külügyminiszter emlékeztet, nem csak a Farkas család világa tűnt el Magyarországon 1944-ben, a mai viszonyokkal összehasonlítva pedig nagy különbség, hogy
A háború előtti Magyarország nem volt ideális hely, a sztálinista Magyarország pokol volt, Kádár Magyarországa immorális, ma azonban a magyarok kezében van a saját sorsuk. Ez azért nem örömtelen befejezés.
Moszkva „barátjáról” – moszkvai Barátnak
Mindenesetre Farkas orosz-, és különösen Putyin-ellenessége nyilvánvaló a nyilatkozataiból, ám a hangsúlyok változnak ezekben.
A nyáron például azt nyilatkozta a CNN-en,
Putyin hihetetlenül gyengének látszik,
míg korábban azonban számos interjújában arról beszélt, hogy az oroszok milyen veszélyesek.
Farkas Oroszországot washingtoni szemüvegen keresztül nézve látja felmenői szülőhazáját is, így a 168 Órának adott 2017-es interjújában rosszallja, hogy hazánk – szavai szerint – „barátkozik” Moszkvával. (Mulatságos körülmény, hogy ezt egy Moszkvában végzett újságírónak magyarázza, akinek vezetékneve Barát…)
Farkas magyar vonatkozású nyilatkozatai közül alighanem az a legmegdöbbentőbb, amelyet a PBS amerikai közszolgálati televíziónak adott. Ebben a Krím 2014-es orosz elfoglalásának következményeit továbbgondolva már a határon túli magyarok jogainak puszta felemlegetését is helyteleníti.
Az alábbi videón 30:40-től látható interjúrészlet magyarul így hangzik:
A magyar elnök a kelet-európai magyar kisebbségekről és a jogaikról beszélt. Tudja, ez szörnyen úgy hangzik, mint az, amit az 1920-as és 30-as években hallottunk, és ami revizionista, revansista politikákhoz, és erőszakkal történő határmódosításokhoz vezetett.
Pedig mint ismert, a határon túli magyarok jogainak napirenden tartása Magyarországon alkotmányos kötelezettség, nem egyszerű aktuálpolitikai kérdés. Az alaptörvény szerint ugyanis:
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését…
Ez is érdekelhet
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
