Hova lett a főváros bespájzolt pénze?

A baloldali városvezetés óriási küzdelmet folytat a számokkal, és a Tarlós-éra maradékaiból rendezi a rendezhetőt, tömi be az ötmilliárd forintnyi tátongó űrt a főváros jövő évi költségvetésében – olvasható az Alapjogokért Központ MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Felidézték: az újrarendeződés és a küzdelem költségvetésének nevezte Karácsony Gergely főpolgármester helyettese a főváros jövő évi büdzséjét.

Közölték: a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége 437 milliárd 700 millió forintos bevétellel és 442 milliárd 648 milliós költségvetési kiadással számol a 2024-es évre. Ez azt jelenti, hogy 4 milliárd 948 millió forinttal kevesebbet termel meg az önkormányzat a jövő évben, mint amennyit a városvezetés el akar költeni, tehát hozzá kell nyúlni az előző évek maradványaihoz, az értékpapírok, valamint a bankbetétek hozamaihoz. Ezen kívül 13 milliárd forint értékben tervezik ingatlanok eladását is.

Hozzátették: Karácsony Gergelyék annak ellenére is bajban vannak, hogy a jövő évre 303 milliárd 480 millió forintnyi iparűzési adóból származó pénzzel számolnak, míg 2019-ben mindössze 169 milliárd érkezett ebből a forrásból. Ez az adat is jól mutatja, hogy felelős gazdálkodásról nem beszélhetünk az elmúlt négy évben – írták.

„Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc nyomására már a nyár elején arról beszélt, hogy csődbe sodorták Budapestet, ezért meg akarták tagadni a szegényebb településeket segítő szolidaritási hozzájárulás megfizetését” – olvasható a közleményben.

Az Alapjogokért Központ szerint már akkor is az volt a legégetőbb – most is aktuális – kérdés, hogy vajon hová tűnt az a temérdek pénz, amely a tartalékokon kívül az országban páratlanul magas bevételekből származik. Főleg úgy, hogy egy olyan tétel ellen ágált a városvezetés, amely hozzávetőleg háromszáz másik települést is érint, melyek azonban egyáltalán nem emelték fel a szavukat ezügyben – jegyzik meg.

Kitértek arra, hogy a zöld ideológiát zászlajára tűző főpolgármester bizonyára jelentős összegeket áldoz környezetvédelmi célokra, ami megnövelheti a kiadásokat. Ehhez képest klíma és környezetügyi feladatok megnevezés alatt – a 2019-ben Karácsony egyik első intézkedéseként kihirdetett „klímavészhelyzet” közepén – azonban csak 160 millió forint szerepel a 448 milliárdos költségvetésben.

„Ezzel szemben idén nyáron két nap is elég volt ahhoz, hogy majdnem 300 millió forintot tapsoljanak el a fővárosi vezetőknek adott prémiumokra, majd másnap már arról szóljon a siralomének, hogy olyan súlyos gazdasági helyzetbe kerültek, hogy a BKK-nak minden korábbi ígéret ellenére meg kell emelnie a vonaljegyek árát” – fogalmaznak.

Egy csőd szélén táncoló szervezet kapcsán az is jogos kérdésként merülhet fel, hogy a vezetőjének miért van szüksége több tanácsadóra, mint amennyi az ország miniszterelnökének munkáját segíti – tette fel a kérdést az Alapjogokért Központ, hozzátéve: annyi biztos, hogy az említett munkatársaknak 2023-ban 406 millió forintot fizettek ki.

A közlemény szerint sok érv támasztja tehát alá azt a feltételezést, hogy Budapest spórolt pénzének felemésztésében főszerepet játszott a hanyag gazdálkodás. A koalíciós városvezetésben minden partner igyekezett jól járni, akik – Bajnai Gordon Városháza-botrány kapcsán megismert szavaival élve – cápákként úszkálnak a tóban, és mindegyiküknek „megvan a maga kis részterülete”.

„A legnagyobb cápa pedig nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc, akinek az emberei rendre kulcspozíciókban tűnnek fel. Nem csoda hát, ha a baloldal ugyanúgy bánik a fővárosiak pénzével, ahogy azt korábban az egész országéval tette” – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében.

Karácsonyék kiürítették a főváros kasszáját – erről beszélnek az elemzők, miután a héten a baloldali városvezetés elfogadta Budapest jövő évi büdzséjét. Karácsony helyettese, Kiss Ambrus csütörtökön egy tévéinterjúban elismerte, hogy üres a főváros kasszája. Egy háttértanulmány ráadásul arról is ír, hiába rossz a fővárosi utak állapota, jövőre sem kezdenek érdemi felújításokba.

Teljesen kiürült Budapest kasszája, sőt, a főváros mára hitelből működik. Erről beszélt az ATV-ben Karácsony Gergely főpolgármester-helyettese. A város jövő évi költségvetéséről kérdezték Kiss Ambrust, aki elismerte: Budapestnek már a kisebb fejlesztések végrehajtására sincs elég pénze.

Még egy zebra felfestésére sincs pénze a fővárosnak – erről Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke beszélt még korábban egy videóban. „Jó lenne a Kazinczy utcánál zebrát létesíteni, valóban, de nem tudjuk csak úgy ezt megvalósítani, mert nincsen rá forrásunk” – mondta.

A kijelentés azért is keltett felháborodást, mert egy közérdekű adatigénylésből korábban az derült ki, hogy a főváros évente több száz millió forintot fizet Karácsony Gergely tanácsadóinak.

A Világgazdaság korábban arról írt, hogy a főpolgármesternek több a tanácsadója, mint a kormányfőnek. A főváros ugyanis összesen 42 tanácsadót alkalmaz, akiknek több mint 400 millió forintot fizetnek csak idén.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán szavazott Budapest jövő évi költségvetéséről. Ezt 17 igennel, a Fidesz–KDNP képviselői nélkül fogadta el a közgyűlés. A javaslathoz hatásvizsgálat is készült, amiben azt írják: Budapesten 3 millió 300 ezer négyzetméternyi útpályát kellene azonnali felújítani. De – ahogy fogalmaznak – a rendelkezésre álló források mellett az úthálózat állapotában számottevő javulás elérése nem lehetséges. Vagyis érdemben jövőre sem fogja felújítani a budapesti utakat a főváros.

A szerdán elfogadott költségvetés bizonyíték arra, hogy Budapest csődbe ment. Erről Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere beszélt egy videóban. Emlékeztetett: Karácsony Gergelyék 2019-ben több mint 200 milliárd forintnyi megtakarítással vették át a fővárost, négy év alatt azonban sikerült mindent felélniük.

„Gyurcsányék, amikor kormányon voltak, az országot tették tönkre és sodorták a csőd szélére, most pedig a fővárost teszik tönkre és viszik csődbe. És ehhez Gyurcsány bábja Karácsony” – mondta Kovács Péter.

Elemzők arra emlékeztetnek: Karácsony Gergelynek annak ellenére sikerült csődbe vinnie Budapestet, hogy idén az iparűzési adóból rekordbevétel folyt be a kasszába. Jövőre pedig szintén soha nem látott mértékű, több mint 300 milliárd forintnyi iparűzési adóval gazdálkodhat a főváros.

A Karácsony-ciklusban Budapest visszasüllyedt oda, ahol a Demszky-időszak végén tartott – mondta Bagdy Gábor, korábbi főpolgármester-helyettes az M1-nek nyilatkozva.

A 2010-2019 közti időszakban pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes szerint Budapest ismét a végelgyengülés állapotában van, pedig 2019-ben több mint 200 milliárd forintos többlettel adták át a fővárost.

Emlékeztetett: 2010-ben Demszky Gábortól a kormánypártok úgy vették át Budapest vezetését, hogy annak 180 milliárd forint adóssága, illetve 60 milliárd forint működési hiánya volt, és ebből csak két ciklus alatt lehetett kilábalni.

Karácsony Gergellyel azonban Budapest ismét a csőd szélére csúszott

– vélekedett Bagdy Gábor, aki a legnagyobb hibának azt látja, hogy a főpolgármester amikor megszerezte a posztot, nem a fővárossal kezdett el foglalkozni, hanem törekvései arra irányultak, hogy a 2022-es választásokon kormányfőként tudjon visszatérni, még magasabb pozícióban, és majd akkor elrendezi a főváros helyzetét.

A volt főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott:

helyzet hasonló a Demszky Gábor utáni időszakhoz.

Hosszú évek kemény, összeszedett és a kormánnyal együttműködést kiépítő munkájára lenne szükség, hogy Budapest visszatérjen a fejlődési pályára – jelentette ki Bagdy Gábor.