Házkutatás "Trükkös Zotyó" birodalmában

Több helyszínen is házkutatást tartott, majd bizonyítékokat foglalt le az adóhatóság abban a büntetőügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Vargát és két társát költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítja a NAV.

Több helyszínre is kiszállt, majd házkutatást tartott és bizonyítékokat foglalt le a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) abban a büntetőeljárásban, aminek egyik érintettje Varga Zoltán baloldali médiamogul – derült ki a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.

Mint írták, „az ügyben a nyomozó hatóság több helyszínen tartott kutatást, ezek során tárgyi bizonyítékokat – okiratokat és elektronikus adatokat – foglalt le”. A vádhatóság a nyomozás érdekeire tekintettel további információkat nem közölt.

Ismert, a 24.hu tulajdonosát és két társát tavaly különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, miután 

 Információink szerint a pénzügyi nyomozók azt feltételezik, hogy a kár több mint félmilliárd forint.

Már összesen három érintettje van annak a büntetőeljárásnak, aminek egyik terheltje Varga Zoltán baloldali médiamogul – derült ki a Fővárosi Főügyészség lapunknak küldött válaszából. A főügyészség közölte azt is, hogy „a terheltek a gyanúsítás ellen panasszal éltek, amelyeket a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség megvizsgált, és azokat – mint alaptalanokat – elutasított”.

Ismert, a 24.hu tulajdonosát és egy társát tavaly novemberben költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, miután az adóhatóság azt feltételezi, hogy a korábban Vargához köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését. Úgy tudjuk, a harmadik gyanúsítás is ezzel a tranzakcióval van összefüggésben. Információink szerint 

A nyomozást megelőzte, hogy Budai Gyula fideszes képviselő 2021-ben elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz fordult a Central Médiacsoport vezetőjének ügyében. A NAV-nak megküldött feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a szálak a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozásához vezetnek. A tízéves futamidejű tőkealap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre, aminek mértéke ötmilliárd forint volt és hetven százalékban uniós forrásból állt.

A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A cég részvényeit a nem sokkal az eladás előtt alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. 459 millió forintért vette meg.

Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-hoz eljuttatott dokumentumban az is szerepelt, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. egymilliárd forintos értéke jelentősen, több mint félmilliárddal meghaladta a vevő által fizetett árat, emiatt érhette kár az EU költségvetését.

Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg korábban a Magyar Nemzet. Információik szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali médiumokat – köztük a 24.hu-t is – működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosát, Varga Zoltánt. A történet szálai a Vargához köthető, néhány éve értékesített Nógrádi Vegyipari Zrt.-hez vezethetők vissza. Az ügyben Budai Gyula fordult tavaly első körben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést.

A Magyar Nemzet által megismert feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.

Az a feljelentésben is szerepel, hogy az ügy előzménye a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozása: a tízéves futamidejű tőkelap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre. (A programot a kkv-szektor tőkehelyzetének javítása érdekében indították.) A tőkealap mértéke ötmilliárd forint volt, amely hetven százalékban uniós forrásból állt, a többi magánbefektetők – többek között a Varga többségi tulajdonában álló egyik zrt. – tőkéjéből tevődött össze.

A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A társaságba indulásakor csaknem hatszázmillió forintot fektettek be, valamint kölcsönöket nyújtottak neki. A Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő a futamidő lejárta előtt, 2019-ben megbízott egy céget a tőkealap részvényeinek, ideértve a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítésével – olvasható a feljelentésben, amiben azt is leírták, hogy a 2020 januárjában alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. vételi ajánlatot is tett 2020. március 26-án. Az igazgatóság 2020. április 9-én döntött az értékesítésről, és 459 300 000 forintos vételi ajánlat elfogadásáról, amelynek része volt a tőkealappal szemben fennálló tartozás is.

 – áll a feljelentésben, amely arra is kitért, hogy az Avogadro 2020 Projekt Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t. Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-nak azt is jelezték, hogy a vételár még a befektetett hatszázmilliót sem érte el, de az sem mellékes körülmény, hogy a feljelentés szerint – egy közvetítő beiktatásával – Varga Zoltán biztosította a banki kölcsönből finanszírozott vételár önerejét, 170 millió forintot. Úgy tudjuk, Vargát emellett vételi opcióval is bebiztosították, ráadásul a szerződésekben a médiamogult döntési joggal is felruházták.

A feljelentésben az is szerepelt, hogy az egyébként nyereséges Nógrádi Vegyipari Zrt. több mint egymilliárd forintos értéke jelentősen meghaladta a vevő által fizetett árat. A kettő különbözete 657 millió forint. Mivel a cég lényegében – ahogy arra fentebb már kitértünk – EU-s pénzből jött létre, így kár érhette az unió költségvetését.

A pécsi „közgázon” diplomázott 1990-ben, azaz közgazdász végzettsége van, először a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg az általa vezetett Central-Fund Kockázati Tőkealap, amely nyert a Jeremie I uniós program kiíráson. (Ez a pályázat  előzménye a mostani büntetőügyének).