Brüsszelben a belügyi tanács ülésén levetítettek egy összefoglaló videót arról, milyen

brutális migránstámadások történnek Magyarország déli határánál.

Látható, ahogy az illegális bevándorlók létrák segítségével próbálnak átjutni a kerítésen. És az is, hogyan fenyegetik csoportosan kövekkel, botokkal és fegyverekkel a magyar rendőröket.

Rétvári Bence államtitkár a tanácskozás után elmondta: az erőszakos bevándorlókat bemutató videó levetítése után

döbbent csend volt a brüsszeli tárgyalóteremben.

„Jól láthatóan ledöbbentek, teljes újdonság volt a számukra, hogy pontosan mi is történik ott, és ez azért elgondolkodtató, hogy úgy hoznak hónapok óta döntéseket a migrációs paktumról, hogy valójában, amikor egy videón, egy rövid videón, egy két és fél perces videón, de látják, hogy mi történik ténylegesen a déli magyar határnál, akkor döbbenet és csend uralkodik a teremben” – magyarázta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az Európai Parlament továbbra is migrációpárti javaslatokat fogalmaz meg a migrációs paktummal kapcsolatban – mondta Rétvári Bence államtitkár Brüsszelben, az uniós belügyminiszterek tanácskozása után. Hozzátette: az EP még próbálja felpuhítani, migrációbarátabbá tenni a javaslatot, amit a bizottság még az uniós választások előtt át akar erőltetni.

Az EU bel- és igazságügyi tanácsának tagjai érkeztek kedden délelőtt Brüsszelbe, hogy megvitassák többek között az új migrációs paktum kérdését. Ylva Johansson belügyi biztos az ülés előtt bizakodva nyilatkozott.

Azt mondta: bár vannak akadályok, ő optimista, és reméli, hogy minél előbb sikerül megállapodniuk.

Az unió soros elnöksége még idén szeretné lezárni a tárgyalásokat a migrációs paktumról.

Ez azonban nem egyszerű feladat, több kérdésben ugyanis még nem tudtak megegyezni a tagállamok.

„Komoly vita folyik például a külső határon történő szűrésről. Ennek az lenne a célja, hogy amikor migránsok érkeznek az Európai Unió külső határára, már ott eldöntenék azt, hogy jogosultak-e védelemre vagy nem. És ha nem, akkor nem léphetnének be az Európai Unióba. Az Európai Parlament baloldalának vannak itt aggodalmai, ők nem tartják kielégítőnek az emberi jogok érvényesülését az eljárás során” – számolt be a Híradót tudósító Baraczka Eszter.

Brüsszel új migrációs paktuma kötelező szétosztásra kötelezné a tagállamokat. Vagyis

Magyarországnak is be kellene engednie az illegális bevándorlókat,

ami migránsgettók kialakulásával fenyeget.

Az illegális bevándorlás az újabb nemzeti konzultáció egyik témája.

A kormány hangsúlyozza: ismét megnőtt a jelentősége annak, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket arról, kit engednek be Magyarországra és kivel akarnak együtt élni.

Egyre elképesztőbbek a migránsok Szerbiában. Legutóbb egyikük például már a nyílt utcán, fényes nappal viselkedett szeméremsértő módon, amit ráadásul a Híradó kamerája előtt tett meg. Mindemellett a magyar határ közelében hónapok óta folyamatosak az erőszakos incidensek, gyakoriak a fegyveres összecsapások, időnként pedig kézigránátokat is dobálnak egymásra vagy a környékbeliekre az illegális bevándorlók, akik között már bizonyítottan megjelentek terroristák is. A jelenségre a nemzetközi sajtó is felfigyelt.

Migránsok sétálnak a szerb fővároshoz közeli Obrenovácon. Egyikük egyszer csak megfordul az M1 kamerái előtt, és közszemérem sértő módon kezd el viselkedni. Mindez fényes nappal és olyan helyen történt, ahol akár gyerekek is lehettek volna a közelben.

A hasonló esetek mindennaposak a településen, a bűncselekmények száma egyre nő. A helyiek egyre nehezebben viselik a bevándorlók jelenlétét, akikkel a pénzváltók, a kávézók, az üzletek előtt is lehet találkozni.

A migránsok is egyre türelmetlenebbek. A magyar rendőrök után már a szerb hatóságokkal is elégedetlenek.

„Szerbia megváltozott. Azelőtt a migránsok könnyen átmehettek ezen az országon, de most már nem. Nem tudom, miért van ez”

– panaszkodott egy marokkói férfi.

Közben a szerb különleges egységek akciója továbbra is tart a térségben. Bár ezt eredetileg 15 napra tervezték, munkájukra azonban továbbra is szükség van, folyamatosan fognak el ugyanis embercsempészeket, és a migránsok is megállás nélkül érkeznek a magyar-szerb határhoz.

„Éjszakánként lesznek figyelmesek a magyarországi Ásotthalom és Mórahalom külterületével határos Királyhalom település lakói hangos kutyaugatásra és kisebb migránscsoportok vonulására a határkerítés irányába. Az M1 stábja is megtalálta az újabb csapásokat, illetve a krumpliföldeken haladó illegális bevándorlók lábnyomait”

– mondta az M1 tudósítója.

Így a magyar hatóságoknak is van dolga. Az ország határainak védelmére pedig a nemrég nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentés miatt is egyre nagyobb szükség van.

Kiderült ugyanis, hogy a terrorszervezetek is megjelentek hazánk déli határánál.

Erre már a nemzetközi sajtó is felfigyelt. A súlyosbodó migránsválság kihasználására törekszenek a tálib embercsempészek – írja a brit Telegraph, amely egy videót is közzétett a szerb-magyar határon uralkodó állapotokról. A lap részletesen leírja, hogy a migránsok hogyan próbálnak áttörni a kerítésen, milyen eszközökkel támadnak a hatóságokra, és mindez milyen biztonsági kockázatot jelent. Arra is rámutattak, hogy a fegyveres harcok és az erőszak mindennapossá vált ezen a szakaszon.

Magyarország a migrációs válság frontján áll

– ezt pedig már a The Critic nevű, szintén brit lap írja, amelynek munkatársai szintén személyesen jártak a magyar határnál.

A The Sunday Times pedig arról is beszámolt: hazánk idén eddig már 173 ezer okmányok nélküli illegális migránst fogott el és fordított vissza, a biztonsági szolgálatok pedig arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs válság és az új közel-keleti konfliktus növeli annak a kockázatát, hogy a terroristák a nyugat-balkáni útvonalon keresztül beszivárogjanak Európába.

Az európai emberek közös érdeke, hogy megváltozzon az Európai Unió elhibázott migrációs politikája – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt az M1-en. Bakondi György emlékeztetett: mára már az afgán bűnbandák uralják a határtérséget, az egész Európai Unióban komoly kockázatot jelent az, hogy nem a nemzetállamok hatóságai döntik el, hogy kik léphetnek be az országba.

„Az átjutóknál nincs is okirat, hanem a bűnbanda maga döntheti, el és a bűnbandát irányítók. Éppen ezért ez a tendencia, ami itt kibontakozott a magyar határon, ez fokozott veszélyt jelent az európai emberekre nézve” – mondta Bakondi György.

Leszögezte: hazánk azt reméli, a jövő évi európai uniós választások után egy új összetételű Európai Parlament jön létre, amely szakítani tud az európai embereket veszélyeztető migrációs politikával.

Szervezett bűnözői csoportok, embercsempészbandák irányítják az illegális migrációt, és döntik azt el, hogy kik juthatnak be az Európai Unió területére – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1-en.

Bakondi György azt mondta, ez különösen annak fényében ijesztő, hogy az uniós adatbázisok szerint évente rendszeresen több mint egymillió illegális bevándorló érkezik Európába. Hozzátette: ez a szám érdekes módon pont akkora, mint amennyit Soros György 2015-ben az által felvázolt jövőképben kívánatosnak tartott.

A tábornok elmondta,

Magyarországra főként Szerbián keresztül érkeznek a bevándorlók. De létezik egy kerülő útvonal Románia felé, ott elsősorban a járművekbe elrejtőzve próbálkoznak, és vannak, akik a Horvátország, Szlovénia, Olaszország útirányt választják. Ez az illegális mozgás – az elmúlt nyolc év adatait vizsgálva – állandónak mondható.

Ami változás, az az, hogy egyre sokfélébb az érkezők állampolgársági összetétele. Másrészről lezárult a küzdelem a különféle embercsempész bandák között, és úgy látszik, hogy a magyar határ térségében az afgán bandák által uralt területek alakultak ki – közölte Bakondi György.

Mint mondta, a Szerbiában nagy létszámú és nagyon jól felszerelt, különleges erők bevetésével végrehajtott rendőri akció során óriási mennyiségben találtak lőfegyvert, lőszert, hamis úti okmányt, kábítószert.

Amikor a bandaháborúk elkezdődtek, először botokkal, késekkel mentek egymásnak, aztán később már a fegyverek is megjelentek.

A támadások a vajdasági települések lakosságát is érintették, előfordult, hogy kézigránáttal támadtak meg egy-két házat. Az embercsempészek az utóbbi időben eleinte csak figyelmeztető lövéseket adtak le a határ térségben, de sajnos olyan is előfordult, hogy a szerb–magyar közös járőrre is tüzet nyitottak a bandák – tudatta a tábornok.

Az elfogott embercsempészekről gyakran kiderül, hogy korábban az afgán különleges erőknél vagy éppen titkosszolgálatoknál teljesítettek szolgálatot. Az más kérdés, hogy ezeknek a nagy bandáknak az irányítói nem mozdulnak ki Afganisztánból, nem jönnek a határ közelébe – mondta a főtanácsadó.

Az afgán titkosszolgálat és ezáltal a tálib kormányzat fölismerte a szervezett embercsempész tevékenység anyagi hasznát és azt a potenciális lehetőséget, hogy átjuttathat Európába olyan embereket, akiket akar, akár azért, hogy később terrorcselekmény kövessenek el, akár, hogy hírszerzési tevékenységet végezzenek

– fejtette ki a tábornok, hangsúlyozva ez rendkívül fontos nemzetbiztonsági és közbiztonsági veszélyt jelent.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy az Európai Unió (EU) 2015-ben úgy kezelte volna az illegális bevándorlást, hogy legalizálta volna a beérkezést, így kiszorítva az embercsempész hálózatokat.

Végül ez nem valósult meg, és most ott tartunk, hogy évente legalább egymillió ember érkezik illegálisan Európába ismeretlen személyazonossággal, okmányok nélkül

– tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy azok a jogszabályok, amelyeket az EU alkalmaz a migráció kapcsán, nincsenek tekintettel az európai emberek biztonságára, ráadásul továbbra is mindenkit beengednének, és kvóták alapján osztanák szét a tagállamok között a migránsokat.

Hozzátette: az adatok szerint a kiutasításra váró, nem politikai menekültek 80 százaléka végül mégis marad az adott országban, tehát ez a módszer nem működik.

Elhallgattak Brüsszelben, amikor meglátták a magyar videót