Bekérették a dán nagykövetet Moszkvában

Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Jakob Henningsen moszkvai dán nagykövetet, amiért a dán médiában „provokatív kijelentéseket” tett a külföldi vállalatok oroszországi tevékenységéről.

Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a nagykövetnek felhívták a figyelmét arra, hogy Dánia hivatalos képviselőjeként tett kijelentései, amelyek „az orosz gazdaság és Oroszország jogi alapjainak” értékelését tartalmazzák, „elfogadhatatlanok, és Koppenhágának az Oroszországi Föderáció belügyeibe való beavatkozásával határosak”.

„Az ilyen spekulációknak a nagykövet általi terjesztése a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény megsértését jelenti, és ellentmond azon feladatok lényegének, amelyeket a nagykövetnek a fogadó országban el kell látnia” – hangzott a közlemény.

Az orosz minisztérium szerint „a külföldi cégek, köztük a dánok oroszországi munkájának leginkább az EU és az Egyesült Államok oroszellenes szankciói okoznak kárt”.

„Ugyanakkor azok a vállalkozók, akik úgy döntöttek, hogy folytatják tevékenységüket hazánkban, az orosz hatóságok teljes támogatását élvezik. Feltételezzük, hogy Henningsen úr ezentúl tartózkodni fog a hasonló kijelentésektől” – áll a moszkvai tájékoztatásban.

S hogy mi a valódi helyzet nyugati cégek oroszországi jelenlétével kapcsolatban. Itt az elképesztő lista:

Továbbra is jelen vannak az orosz piacon az olyan sokak által ismert márkák, mint a Burger King, Danone, Auchan, Gorenje, Pepsi, Metro AG, Globus, Mars, Philip Morris, Samsung, Kia Motors, Toshiba, Benetton, Lacoste, Zeiss, Zepter, Unilever, Raiffeisen Bank, a Qatar Airways, az Emirates légitársaság, energetikai és gyógyszeripari gyártók. 

A Yale Egyetem kutatói szerint egyes Oroszországban működő nyugati cégek beruházásokat ugyan nem indítanak, de folytatják a termelést, és vannak olyan társaságok is, melyekre nem vonatkoznak szankciók, például a gyógyszer- és élelmiszergyártókra.
A KSE kimutatásában az áll, hogy tavaly az amerikai cégek érték el a legnagyobb összbevételt Oroszországban, és 712 millió dollár profitadót fizettek be a Kreml kasszájába.
A második helyen a német cégek állnak 402 millió dolláros nyereségadóval. 
A legnagyobb dohányt a dohányipari óriások és az alkoholt forgalmazó cégek kaszálták, 24 milliárd dollárral. 
 

Közülük a Philip Morris, a Marlboro cigaretták Egyesült Államokon kívüli eladója 2022-ben 7,9 milliárd dollár bevételt termelt, és 206 millió dollár nyereségadót fizetett. A Philip Morris februárban azt mondta, hogy inkább megtartja üzletét Oroszországban, mintsem olcsóbban adja el, mint amennyit ér.
A Japan Tobacco International japán-svájci dohányipari óriáscég 7,4 milliárd dollár bevételt termelt Oroszországban 2022-ben, 1,5 milliárd dollárral többet, mint 2021-ben, ami a legnagyobb növekedés a társaságok közül.  2022-ben 193 millió dollár nyereségadót fizetett a társaság.

A fogyasztási cikkek szektorába tartozó cégek 2022-ben 21 milliárd dolláros árbevételre tettek szert Oroszországban.
A több mint 3 milliárd dolláros árbevételt elérő Danone megpróbál orosz vevőt találni helyi üzletére, de ez eddig nem járt sikerrel. A Nestle korlátozta egyes tevékenységeit.
Az amerikai Mars édességgyártó 2022-ben Oroszország egyik legnagyobb adófizetője volt, 99 millió dollár nyereségadót fizetve. Idén januárban a Mars bejelentette, hogy csökkentette oroszországi üzleti tevékenységének egyes részeit.

Az energetikai cégek közül a francia TotalEnergies 269 milliárd rubelre (3,2 milliárd dollár) tett szert tavaly az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítéséből, ez 106 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. 
A nagy-britanniai BP is 35 százalékkal, 150 millió rubelre tudta növelni oroszországi profitját. Ez körülbelül 1,7 milliárd dollárnak felel meg elsősorban a megnövekedett világpiaci nyersanyagáraknak köszönhetően - írta a merkur.de.
 

Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) bevételének több mint felét az oroszországi üzlet hozta 2022-ben. A nyeresége az előző évhez képest négyszeresére, csaknem 141 milliárd orosz rubelre nőtt. 
Élelmiszeripar: Két amerikai vállalat is erőteljes növekedést tudott elérni tavaly Oroszországban. 
A PepsiCo. 45 milliárd rubelre (mintegy 534 millió dollárra) növelte nyereségét olyan márkákkal, mint a Pepsi, a 7 Up és a Rockstar, míg az édességgyártó Mondelez (olyan márkákkal, mint a Milka, Jacobs, Toblerone, Oreo) 27 milliárd rubel (321 millió dollár) többlettel került a harmadik helyre. 
Az orosz szankciók egyik nyertese a svájci Fractal Shipping hajózási társaság, amely orosz olajat szállít a világ óceánjain.

A Makronóm Intézet friss elemzésben foglalkozik azzal, hogy pontosan kik a legnagyobb nyertesei az orosz olajra kivetett szankcióknak.

Kudarc az orosz olajra kivetett ársapka

Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán az orosz nyersolajra és olajtermékekre a Nyugat behozatali tilalmakat és korlátozásokat vetett ki, hogy csökkentsék Moszkva jelentős, a GDP 5-10 százalékát kitevő, csak az invázió kezdete óta 244 milliárd eurót elérő olajbevételeit. A nyers kőolaj, majd a finomított kőolajtermékekre bevezetett, szinte teljes importtilalom mellett az EU és a G7 országai Ausztráliával kiegészülve 2022. december 5-ével 60 dollár/hordó értékű ársapkát  vezettek be a tengeren szállított orosz (Ural típusú) kőolajra. Az érték felülvizsgálatára kéthavonta van lehetőség, erre azonban eddig még nem került sor.

A NYUGATI VÁLLALATOK ÍGY NEM SZÁLLÍTHATNAK OLYAN OROSZ KŐOLAJAT, AMELYET AZ ÁRSAPKA FELETT ÉRTÉKESÍTETTEK, ÉS NEM IS NYÚJTHATNAK AZ ILYEN SZÁLLÍTMÁNYOKRA BIZTOSÍTÁST VAGY KÖLCSÖNT.

A szankciók Oroszország exportbevételeinek komoly, napi 160 millió eurós csökkenéséhez vezettek, és a nyugati politikai kommunikáció is előszeretettel hangoztatja az intézkedés eredményességét. A visszaesés azonban időszakosnak bizonyult: áprilisra Moszkva már az ársapka bevezetése óta elért legnagyobb olajbevételt könyvelhette el. Az orosz árbevétel-növekedés hátterében egyrészről az Ural olaj árának áprilisi időszakos emelkedése, másrészről pedig az ársapka rendelkezéseinek betartása körüli hiányosságok állnak.

Ázsiai országok „mossák tisztára” az orosz olajat

Ilyen hiányosságnak számítanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül az orosz kőolaj mégis eljuthat a nyugati országokba. Az ársapkát bevezető országok ugyanis növelték a finomított olajtermékek importját azokból az államokból, amelyek az orosz nyersolaj legnagyobb importőreivé váltak: ide tartozik India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína is.

A felsorolt öt országot a finn CREA kutatóintézet elemzése„mosodaországoknak” nevezte el, mivel nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, a saját üzemeikben feldolgozzák azt, majd az így „tisztára mosott” olajtermékeket értékesítik, többek közt a Nyugatnak is. Ez jelenleg legális módja az olajtermékek exportjának a szankciókat bevezető országok irányába, mivel a termék származási helyének jogilag az az ország minősül, ahol a nyersolajat feldolgozták.

Az invázió kezdetét követő egy évben a tengeri úton a mosodaországokba importált orosz nyersolaj mennyisége 140 százalékkal nőtt a megelőző 12 hónapos időszakhoz képest (1. ábra). Az ársapka bevezetése óta ezaz öt ország fogadja Oroszország nyersolajexportjának mintegy 70 százalékát, melynek köszönhetően az orosz olajexport volumen júniusban már a napi 3,8 millió hordót is elérte, ami 15 százalékkal magasabb, mint az ukrajnai inváziót megelőző 12 hónap átlaga.

Mind mennyiség, mind érték alapján a kínai finomított olajtermékek nyugati importja ugrott meg a legnagyobb mértékben, messze a történelmi szintek fölé emelkedve. Mindazonáltal, Kína már a szankciókat megelőzően is jelentősen növelte olajtermék-kivitelét: 2022 negyedik negyedévében elérte a 2,9 millió tonnát, ami 150 százalékkal volt magasabb a 2022. átlagos negyedéves értékénél. Az ársapka-koalíció ebből az öt mosodaországból az orosz invázió utáni egy évben a megelőző évhez képest 10 millió tonnával (26 százalékos növekedés), értékben 18,7 milliárd euróval (80 százalékos növekedés) több finomított olajterméket importált. A legtöbb olajterméket (20,1 millió tonnát) az EU vásárolta fel 17,7 milliárd eurónyi áron.Az orosz nyersolajból finomított termékek tehát a szankciók ellenére utat találnak a nyugati piacokra, még akkor is, ha a mosodaországok nem csak orosz nyersolajat dolgoznak fel és értékesítenek tovább.

600 „szellemhajó” vesz részt a szankciók kijátszásában

Az orosz kőolaj szállítmányozásában a nyugati vállalatok központi szerepet játszanak: az Oroszországból a mosodaországokba olajat szállító hajók többségének EU-s vagy G7-beli, illetve norvég a tulajdonosa és/vagy a biztosítója. Az adatokból azonban kiolvasható, hogy a nyugati hajók részesedése lassan, de biztosan csökken az ársapka bevezetése óta (2. ábra). A szankciók mentén eljáró nyugati szállítmányozók és biztosítók nem meglepő módon azzal szembesülnek, hogy egyre kevesebb bevételhez jutnak az orosz olajszállításból, mivel helyüket kezdik átvenni a szankciókat és Nyugat diktálta szabályokat figyelmen kívül hagyó, többek között orosz, kínai és indiai vállalatok.

Habár Oroszország lehetőségeit valóban szűkíti, hogy kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja külföldre szállíttatni az olajat, itt is nyílt egy kiskapu azáltal, hogy megjelent egy 600 tankerhajóból, a teljes globális flotta 10 százalékból álló „szellemflotta”. Ez a flotta kisebb léptékben korábban is létezett, és az olyan szankciók sújtotta országok kőolaját szállította, mind Irán vagy Venezuela.

AZ OROSZORSZÁG ELLENI SZANKCIÓK NYOMÁN AZONBAN MEGUGROTT EZEKNEK A HAJÓKNAK A SZÁMA.A szellemhajók nyomon követését megnehezíti, hogy rendre meghamisítják a nyomkövetőik által kibocsátott jeleket, elfedve valódi úticéljukat a felügyelő hatóságok elől. Ezekben az esetekben műholdképek alapján lehetne beazonosítani, hogy a hajók hol tartózkodnak, viszont erre korlátozott a kapacitás.

Mi lesz a nyugati szankciókkal?

A nyugati világ kényes helyzetbe került, ugyanis a szankciókat nem vonhatják vissza az azzal járó nemzetközi presztízsvesztés miatt. A mosodaországok tevékenységéből azonban látszik, hogy továbbra is komoly kereslet van Nyugaton az orosz eredetű olaj iránt, még akkor is, ha az közvetett úton érkezik. A nyugati vállalatok részesedése a tengeri olajszállítmányozási piacon pedig, bár még mindig 50 százalék feletti, lassú csökkenésnek indult.

A Moszkvával szembeni keményebb fellépést támogató politikai erők gyakran hangoztatják, hogy az ársapka jelenlegi szintje túl magas, és érdemes lenne akár 30 dollárra csökkenteni, hogy az még inkább visszavágja az orosz bevételeket (a termelési költségek 15 dollár/hordó körül mozognak).

A szigorítás azonban azzal fenyegetne, hogy a világ termelésének 12 százalékát kitevő orosz kőolaj jóval kisebb mértékben jutna el a világpiacra, mivel Moszkva aligha értékesítené azt ilyen nyomott áron. Mindez jelentős drágulást idézne elő.

Felröppentek hírek arról is, hogy az EU másodlagos szankciókat vezetne be azokkal az országokkal szemben, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat.Ez azonban veszélyes fegyver, amellyel az EU minden bizonnyal nem mer élni: Kína és Törökország mára olyan súlyú globális szereplőkké váltak, hogy az EU nem engedheti meg magának ezt a drasztikus lépést.

A JELENLEGI HELYZET VÉGSŐ SORON MINDEN SZEREPLŐ SZÁMÁRA ELFOGADHATÓ, MÉG HA NEM IS KELLEMES:a Nyugati politikai elit a belső közvélemény felé kommunikálhatja azt, hogy tesz valamit, még akkor is, ha az kevés eredménnyel jár. Ugyanakkor az energiaválság előtti időszaknál drágábban jutnak hozzá az európai országok a kritikus fontosságú olajtermékekhez, ami komoly versenyképességi hátrányt jelent. Oroszország valóban esett el bevételektől az ársapka bevezetése nyomán, azonban ez érdemben nem hatott a költségvetés bevételi oldalára – hosszabb távon egyes elemzők még látnak esélyt erre –, viszont még így is tud számottevő mennységben nyersolajat értékesíteni. A nagy nyertesek pedig a mosodaországok, amelyek a feldolgozás költségei mellett is lefölözhetik a különbözetet a finomított termékek eladási és az Ural nyersolaj kedvezményes beszerzési ára között.