Ausztria nem járul hozzá az ukrán EU-tagsághoz!

„Nem szabad kivételeznünk Ukrajnával” – közölték Bécsben.

Karl Nehammer osztrák kancellár az uniós ügyekkel foglalkozó főbizottságban kategorikusan ellenezte az Ukrajna és Moldova európai uniós csatlakozására vonatkozó „gyorsított eljárást” – közölte az Interfax ukrán hírügynökség az osztrák parlament sajtószolgálata alapján.

Nehammer leszögezte: Ausztria a jelenlegi körülmények között nem járul hozzá az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalásokhoz. 

– érvelt.

A jelenlegi feltételek mellett Ausztria nem hagyja jóvá Kijevvel az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdését – írta meg a Korreszpondent is. Karl Nehammer szövetségi kancellár szerint Ukrajna nem élvezhet kiváltságokat más jelöltekhez képest. A politikus felidézte, hogy Bosznia-Hercegovina már régóta próbál csatlakozni az EU-hoz, de senki nem hívta meg. Ausztria az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós segélyt sem kívánja támogatni.

Arra is rámutatott, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem konzultált senkivel, mielőtt bejelentette volna, hogy csatlakozási tárgyalásokat helyez kilátásba Ukrajna számára.

Nehammer külön szólt arról, hogy ahhoz, hogy az EU alkalmas legyen a bővítésre, belső reformokat kell végrehajtani.

Hat országban – Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Romániában – végzett közvélemény-kutatást a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) , nevű Soros-féle szervezet az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. A kutatást az ECFR a következőképpen értékeli: Ukrajna EU-csatlakozására ma mindenütt többen nyitottak, mint ahányan ellenzik – kivéve Ausztriában. ( Nálunk meg sem kérdezték az embereket)

Az eredményekből kiderült, hogy Dániában 50, Lengyelországban 47 százalékos az ukrán belépés támogatottsága. Mindenhol máshol pedig nagyon hasonló az ukrán csatlakozást támogatók és ellenzők aránya: Románia 32-29, Németország 37-39, Franciaország 29-35. A felmérés szerint egyedül Ausztriában vannak abszolút többségben (52 százalék) az ukrán EU-csatlakozását ellenzők, és csak a lakosság 29 százalékuk szeretné azt.

Csupán a lengyelek és a románok relatív többsége gondolja azt, hogy a romokban lévő Ukrajna csatlakozása gazdaságilag előnyös lehet az EU számára, mindenhol máshol 40 százalék körüli vagy annál is nagyobb azok relatív többsége, akik szerint Ukrajna csatlakozása gazdasági tekintetben csak ártana Európának. Ilyen szempontból Dánia a legszkeptikusabb – ott a válaszadók 54 százaléka érzi úgy, hogy vagy kicsit, vagy nagyon negatívan érintené Ukrajna csatlakozása az EU gazdaságát.

Az ECFR intézettel kapcsolatban fontos elmondani, hogy azt a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által fenntartott Project Syndicate szerzője, Mark Leonard alapította. A berlini székhelyű szervezetet, amely további hat európai fővárosban (London, Madrid, Párizs, Róma, Szófia, Varsó) rendelkezik irodákkal, a kezdetektől a Nyílt Társadalom Alapítvány társfinanszírozza.

Az ECFR Tanácsának kilenc magyar tagja van: a magyar tagok közé számít George és Alexander Soros, de ott ül Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Bajnaihoz köthető DatAdat tulajdonosi körében helyet foglaló Dessewffy Tibor szociológus, Dobrev Klára DK-s EP-képviselő, Kalotai Péter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese, Korányi Dávid, az Action for Democracy elnöke és Karácsony Gergely volt városdiplomáciai főtanácsadója, Meszerics Tamás CEU-s oktató, az LMP volt EP-képviselője, valamint Orbán Anita, a Vodafone Magyarország külkapcsolati vezetője.

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

Ukrajna mihamarabbi felvétele az Európai Unióba a háború kitörése óta egyre erősebben jelen van az európai közbeszédben. Az uniós csatlakozás ügye jelentősen megosztja a közvéleményt, és számos kérdést vet fel. A magyarokat, a szomszédos ország megcélzott uniós tagságával kapcsolatban, több olyan jogos kérdés foglalkoztatja, amelyekre Brüsszelben nem tudnak, vagy nem akarnak reagálni. Kijev sem siet a magyar fél által felvetett problémák érdemi megoldásával, ehelyett gyakran kioktató és arrogáns üzeneteket fogalmaz meg, mint például a 2022-es országgyűlési választás előtti uniós csúcson, amit sokan a magyar választásba való beavatkozásként értékeltek.

Miközben a magyar kormány humanitárius segítséget küld Ukrajnába, és befogadja a háború elől menekülőket, addig az ukrán vezetők a magyar gazdaság olajellátását veszélyeztető tervekről tárgyalnak. A magyar társadalom a kettős mérce példájának tekintette, hogy Ukrajnában egy magyar bankot sokáig a “háború nemzetközi támogatójának” minősítettek, míg az orosz piacon ugyanúgy jelen lévő más nyugati bankokat nem.

A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete az elmúlt időszakban több téren romlott: az ukrán törvények által korábban biztosított, valamint szerzett jogaik csorbulnak. A munkácsi vár ormáról eltávolították a turulszobrot, és amikor a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola ukrán igazgatót kapott, tanévkezdéskor megtiltották a magyar himnusz éneklését. A magyar kisebbség oktatási intézményeiben ukrán nyelvű oktatásra akarnak áttérni.

Az ukrán dömpinggabona ahelyett, hogy – az eredeti megállapodások szerint – csak áthaladna Kelet-Közép-Európán, és a harmadik világ éhezőihez kerülne, elönti térségünk piacait. A helyi gabonapiacok védelme érdekében nyáron hazánk mellett négy másik tagország is korlátozó intézkedéseket vezetett be. Lengyelországban és Szlovákiában a közúti fuvarozók a határátkelők lezárásával tiltakoznak az alájuk kínáló ukrán konkurencia megjelenése miatt, ami ellen Brüsszel nem tesz semmit.

Ukrajna csatlakozása esetén szinte minden tagország nettó befizetővé válna

Brüsszelben nem verik nagy dobra, hogy a háborúban álló ország uniós tagsága esetén a Lisszaboni Szerződés 42.7 cikkelyének értelmében a többi tagországnak milyen kollektív védelmi segítségnyújtási és támogatási kötelezettségei keletkeznének, potenciálisan még jobban belesodorva az EU-t a háborúba. Az Európa legjobb termőföldjén dolgozó ukrán gazdák, egyes becslések szerint, akár százmilliárd eurós agrártámogatásra is számíthatnak, ami újabb befizetési kötelezettséget jelentene, és szinte minden tagország nettó befizetővé válna, vagy a jelenlegi agrártámogatásokat kellene átlagosan 20 százalékkal csökkenteni – a jelentős felzárkóztatási forrásigényről nem is beszélve.

Miközben Lengyelország és Magyarország még mindig nem kapta meg a nekik jogosan járó uniós forrásokat, addig Brüsszel újabb 70 milliárd eurót kér Ukrajna számára, részint a háborút és ezzel az ott élő emberek szenvedését elnyújtó fegyvervásárlásra. A magyar kormány ezért is javasolta az Európai Tanács elnökének, hogy az EU állam- és kormányfői alaposan vitassák meg Ukrajnával kapcsolatos céljaikat, és a háború miatt bizonytalan területű és lakosságú ország uniós tagságának alternatíváit.

A magyarok elsöprő többsége ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásában az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos véleményeket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében. Az eredményekből egyértelműen látható a csatlakozás elutasítottsága. A magyarok elsöprő többsége, 72 százaléka ellenezné Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba, a támogatók aránya pedig mindössze 24 százalék.

Ha a kérdésben megvizsgáljuk a decembert megelőző három hónap adatait, látható, hogy a csatlakozást ellenzők aránya trendszerűen nő, a támogatóké pedig csökken. Míg szeptemberben az elutasítók nagyságrendileg kétszer annyian (63 százalék) voltak, mint a támogatók (32 százalék), addig decemberben már háromszor annyian ellenezték (72 százalék) Ukrajna EU-s csatlakozását, mint amennyien támogatták (24 százalék) azt.